A szabadságvágy hajtja a műszigetről álmodó magyart

úszó luxussziget, OrsosIsland, magyar tervező, Orsós Gábor
Vágólapra másolva!
Az alpesi hegyeket cserélné le a trópusi tengerek paradicsomi tájaira az a magyar üzletember, aki mesterséges szállodaszigetek építésével szeretne új színt vinni a luxusturizmusba. Orsós Gábor szigete, az Orsos Island még csak papíron létezik, de reményei szerint másfél-két év múlva már a Dunán úsztatják le a tengerek felé az első prototípusokat. Az üzletember tudja, hogy könnyű elbukni az érintetlen tengerpartokért indított harcban, de bátorságot merít abból, hogy animációi és látványtervei napok alatt izgalomba hozták a fél világot.
Vágólapra másolva!

Napok óta hangos a világsajtó egy Ausztriában élő magyar üzletember ötletétől, amely emberek tömegeinek fantáziáját mozgatta meg Kínától Európáig, Ausztráliától Amerikáig. A magyar férfi ugyanis olyan terméket kezdett kínálni az interneten, amelyre valószínűleg minden kalóztörténeteken és tengeri kalandregényeken nevelkedett ember vágyott már: Orsós Gábor cége ezt tervezi, hogy saját mesterséges szigeteket gyárt megrendelőinek a legszebb és legérintetlenebb tengerpartokra és lagúnákba.

A cégalapító üzletemberről elnevezett szigetek látványtervei Orsos Islands néven bukkantak fel az interneten május közepén, amikor Orsós frissen alapított, az ausztriai Grazban bejegyzett cége nyilvánosságra hozta projektjét. A luxusjachtra hajazó, de mégis sziget formájú úszó épületről számítógépes grafikával készítettek csalogató látványterveket, és egy animált videó is felkerült az internetre, hogy felkeltse a lehetséges kuncsaftok figyelmét.

A felvételeken ábrázolt, csillogó komplexum azúrkék tenger közepén, zöldellő pálmafák között lebeg, és a legexkluzívabb felszereléssel van ellátva. A körülbelül 20-szor 37 méteres, háromszintes szigeten luxuslakosztályok, moziterem, jakuzzik, napozóteraszok, pálmafák és bárok is helyet kapnak, a sziget oldalain pedig leeresztett létrákon lehet a tengerbe csobbanni. Mindez egyelőre még csak álom, mivel a szigetből eddig egyetlen darab sem készült, de a tulajdonos, Orsós Gábor szerint másfél-két év múlva legördülhet a futószalagról az első prototípus.

Nehéz út tele buktatókkal

Orsós tisztában van vele, hogy nagy fába vágta a fejszéjét, de az [origo]-nak azt mondta, hogy rengeteg pozitív visszajelzés bátorítja. Azt tervezi, hogy elsősorban magánszemélyeknek, milliárdos megrendelőknek épít majd luxusszigeteket, de ő maga is megtartana jó néhányat. Orsós nagy álma, hogy a szigeteiből szállodaláncot alapít, és egy napon a világ leggyönyörűbb, elhagyatott szigetvilágaiban 50-60 Orsos-sziget fog horgonyozni a teljes kikapcsolódásra vágyó vendégeket várva.

"Ha reálisan nézem, látom, hogy nagyon nehéz út áll előttem, amely tele van buktatókkal"- mondta az [origo]-nak. Az üzletember azt állítja, hogy a teljes projektet saját forrásból akarja beindítani, befektetőket nem is keres a szigetek gyártásához, csak a tervezett szállodalánchoz vonna be partnereket. A nagy álmokat azonban lépésről lépésre valósítaná meg: egyelőre csak arra koncentrál, hogy beindítsa a gyártást és a szigetek értékesítését, amelyhez szerinte "nem biztos, hogy eurómilliós befektetésre van szükség". "Lehet kicsiből indulni, nem kell az egészet egy csapásra megvalósítani. Tudjuk, hogy az ötletben van potenciál, úgyhogy majd lépésről lépésre fejlesztjük" - mondta.


Így néz majd ki a sziget a tervezők szerint

Teljesen új piac

Orsós szerint a visszajelzésekből úgy tűnik, teljesen új piacra tört be az ötletével. A férfi, aki korábban osztrák alpesi szállodákat vezetett, úgy érzi, nem hiába nyergelt át a hegyekről a tengerekre. "Jól ismerem a szállodaipar problémáit, betegségeit, és régóta kerestem azt a formát, amelyet el lehet adni" - mondta az [origo]-nak. Szerinte a mesterséges szigetekben megtalálta a jövőt.

"A mostani szállodaipar a tömegturizmus felé mozdul, 600 szobás szállodák épülnek mindenhol, de ezek nem adnak igazi szabadságélményt" - magyarázta. Ehelyett azt kereste, hogy minek van a legnagyobb "szabadságértéke", mi adja a legtöbb nyugalmat a pihenni vágyóknak. Az [origo]-nak azt mondta, hogy a vitorlázásban találta meg ezt, a vitorlásokon jött rá, mennyire fantasztikus érzés a természetben élni, a vízen lakni. A himbálózó hajókat azonban nem találta elég komfortosnak, és ekkor jött az ötlet: ötvözni a szabadságot jelentő jachtokat a komfortos tengerparti ingatlanokkal.

Orsós szigeteit a tervek szerint olyan érintetlen vizekre is el lehet majd vontatni, ahová egyébként csak jachtok jutnak el. A sziget azonban negyedannyiba kerül majd, mint egy 50-60 méteres jacht, mivel nem számít hajónak, nincs benne motor, és nem kell rajta képzett tengerészgárdát alkalmazni. A tulajdonos úgy képzeli, hogy szigetei nem sokat fognak vándorolni, hosszú hónapokon át egy helyben horgonyoznak majd lenyűgöző tengeröblökben, de ha szükséges, vontatóhajókkal bármikor odébb lehet vinni őket. Így elkerülhetik például a karib-tengeri hurrikánszezonokat, de kimenthetik a szigeteket politikai vagy gazdasági válságba zuhanó országokból is. A jelenleg 5,2 millió eurósra (1,5 milliárd forint) kalkulált szigetek nemcsak mobilabbak, de olcsóbbak is lesznek, mint a szárazföldi ingatlanok - állítja Orsós.

Forrás: Orsosisland
A sziget nem önjáró, de bármikor el lehet vontatni

Divat lett az úszó sziget

Az úszó szigetek ötlete nem új - figyelmeztetett még június elején az Orsos Island koncepcióját ismertető Gizmag magazin. A lap szerint ugyan már Homérosz eposzaiban és Verne regényeiben is megjelent az ötlet, de az elmúlt négy évben kifejezetten reneszánszát éli. Rengeteg dizájner foglalkozott az ötlettel a közelmúltban, a rohamosan növekvő szigetpiacon egyelőre elérhetetlen árú gigajachtok tervei jelentek meg: vulkánt és kunyhókat szállító hajókat és úszó házakat, úszó szigetvárosokat is terveztek az elmúlt években. Ezek közül azonban Orsós terve a legkisebb és legolcsóbb, amely immár a Gizmag szerint is megvalósítható változat.

Orsós az [origo]-nak azt mondta, hogy nem tart a konkurenciától, hiszen ő az első a piacon, a terveit védi a szerzői jog, és a projekt körüli hatalmas médiaérdeklődés az ő pozícióját erősíti. Azt ugyanakkor még nem tudja, hogy milyen gyorsan tudja kielégíteni a piaci igényeket. Állítása szerint több helyről kaptak már előrendeléseket, Ausztráliából két szigetet rendeltek, érdeklődtek már Kínából és az USA-ból is, de ötletként azt mondta, kisebb szigetállamokban pedig felmerült, hogy lakóprogramként is használható lehet az úszó sziget.

A sziget megvalósítása még kezdeti szakaszában áll, a tervezést is csak tavaly szeptemberben kezdte egy magyar mérnök, Csikós Mihály. Ő jachtok és ingatlanok tervezésével is foglalkozott korábban, ezért Orsós szerint nagyon gyorsan megtalálták a közös hangot. Jelenleg a gyártás előkészítése folyik a kész tervek alapján, gyártási tervdokumentációkat készítenek, és teszteket hajtanak végre, azt viszont még nem tudják, hogy mekkora gyártókapacitást tudnak kialakítani.

Forrás: Orsosisland
Luxusfelszerelés több szinten

Tenger nélküli országokból a világ óceánjaira

A mesterséges tengeri szigetek különlegessége, hogy valószínűleg nem a tengerparton, hanem a szárazföld belsejében, a Duna mellett készülnek majd. Bár még nem eldöntött kérdés, Orsós az [origo]-nak megerősítette, hogy a szlovákiai Révkomárom hajógyárával tárgyalnak. A sziget tervezéséhez az üzletember egy révkomáromi cég hajómérnökeit, hajótervezési szakértőit alkalmazza, ezért kézenfekvő lenne ott legyártani a szigeteket, majd a Dunán leúsztatni a Fekete-tengerig.

Orsós szerint nem okoz gondot, hogy tengeri szigeteit csupa tenger nélküli országban készítik: egy magyar üzletember osztrák cége, szlovák gyártóbázison. Az úszó szigetek tervezői ugyanis nemcsak dunai hajókat, de tankereket és tengeri luxushajókat is terveztek már, így értik a dolgukat. Elképzelhető, hogy később más gyártóbázisokat is felállítanak, de egyelőre ez a helyszín kényelmes Orsósnak: a győri születésű férfi itt, Közép-Európában mozog otthonosan, és nem akar a világ másik végére járni, hogy figyelemmel kísérje épülő szigeteinek születését.

A vállalkozó abban is biztos, hogy szigetei teljesen biztonságosak lesznek. Vihar idején az oldala felnyitható lesz, és a ballaszttartályok kiürítésével valamennyire ki is tud emelkedni a vízből. Mivel nagy felületen fekszik a vízre, az üzletember szerint a sziget biztosan nem tud felborulni, egészen "szárazföld-közeli élményt" nyújt majd. Hiába szerepel a nevében a vészjelzésekhez használt SOS-rövidítés, Orsós szerint ezen nem kell lovagolni: a tervezés során minden számítást ellenőriz a Germanischer Lloyd nevű német biztosítótársaság, amely hajók minősítésével is foglalkozik.

Forrás: Orsosisland
Jakuzzi és bár is lenne a fedélzeten

Zöld megoldások, megóvott környezet

Orsós Gábor arra is nagyon büszke, hogy szigete környezetkímélő lesz. A sziget energiáját saját maga termeli majd meg napelemekből és szélenergiából, a fűtéshez és a légkondicionáláshoz a tengervizet használja ki. Ivóvizet is a tengervízből állít elő, és a keletkező szennyvizet is tisztítja - olvasható a szigetről készített sajtóanyagban. Orsós az [origo]-nak azt mondta, hogy mivel a sziget környezetbarát és gyakorlatilag önellátó, reményei szerint a legszebb nemzeti parkokban is szívesen látják majd. Az üzletember már előzetesen egyeztetett szigetekkel, különböző országok hatóságaival, és állítása szerint sehonnan sem kapott elutasító választ.

Ha beindul az üzlet, Orsós szerint a szigeteire kishajóval, vagy akár helikopterrel is vihetik a turistákat, akik all inclusive ellátásban búvárkodással és egyéb luxusszolgáltatásokkal élvezhetik a természetet. "A számításaink szerint, ha már most lenne néhány szigetünk, azokat a következő 2 évre teljesen meg tudnánk tölteni vendégekkel" - mondta. "Nem azt mondom, hogy ha ez bejön, én leszek a világ leggazdagabb embere. Biztos nem minden fog bejönni a terveinkből, de ha csak a töredékét megvalósítjuk, már az is nagy dolog. És az is lehet, hogy még a terveinket is kétszeresen túlszárnyaljuk hamarosan" - latolgatta a jövőt Orsós.