Fegyvert fogtak a magasabb fizetésért harcoló rendőrök Bolíviában

Jobboldali politikai erőket sejt Evo Morales bolíviai elnök az országban napok óta sztrájkoló rendőrök akciójának hátterében. A rendfenntartók azt állítják, ők csak pénzt akarnak - ugyanannyit, mint a katonák.

Bolívia 1825-ös függetlenné válása óta átlagosan minden évre jut egy puccs. Pontosan 198 alkalommal döntötték meg a hatalmat ebben az időszakban. Nem meglepő tehát, hogy amikor a múlt héten elkezdtek sztrájkolni a közrendőrök, Evo Morales elnöknek is az jutott eszébe, hogy a sztrájkolók meg akarják dönteni a hatalmát. Igaz, ugyanez jutott eszébe akkor is, amikor a rendőrség Rózsa Eduardo Floresszel végzett, és Tóásó Elődöt is államellenes összeesküvéssel vádolják. Egyelőre azonban a zavargás nem tűnik másnak, mint dühös, méltánytalanságot érző emberek bérkövetelésének. Igaz, a jelek szerint nagyon elszántak, ebből pedig még bármi lehet.

Rendőrfeleségek sztrájkolnak férjük fizetéséért

A tiltakozások múlt szerdán kezdődtek La Pazban és több más nagyvárosban, ahol kezdetben a közrendőrök bezárkóztak laktanyáikba. Csütörtökön azonban már voltak kisebb incidensek is az elöljáróikkal, akik megpróbálták a szolgálat felvételére bírni őket. A sztrájkolók azt kifogásolják, hogy az ország mintegy 30 ezer közrendőrének átlagfizetése 150 és 200 dollár között van, ami csak kétharmada annak, amit a velük egy rangban lévő katonák kapnak. Szerintük ezt az egyensúlyt kellene helyreállítani. Ráadásként - jelentette a CNN - a rendőrök tüntetéseit tiltó jogszabály eltörlését, illetve parancsnokaik menesztését is szeretnék elérni, harcukat pedig látványosan támogatják asszonyaik is, akiknek egy része az elnöki palotánál tüntet (például Morales elnök távozásáért), míg hatvanan éhségsztrájkkal igyekeznek támogatni házastársukat.

Evo Morales a sztrájkról értesülve idő előtt hazatért a riói csúcstalálkozóról, és belügyminisztere útján tárgyalásokat ígért. A tiltakozás azután pénteken erőszakba is átcsapott: a rendfenntartók egy csoportja kifosztott és felgyújtott több intézményt La Pazban, pár lépésre az elnöki palotától. Mintegy kétszázan betörtek a hírszerző szolgálatok országos központjába, ahol a rendőrség bírói felügyeleti szerve, valamint az Interpol irodája is helyet kapott. Az intézményeket kifosztották, az archívumokat elégették, a számítógépeket és a bútorokat szétverték a jelentések szerint.

A rendőrök múlt héten már romboltak a fővárosban

A baloldali Morales, Hugo Chavez Amerika-ellenes venezuelai elnök elvbarátja nyomban a hadserege alakulatait küldte járőrözni az utcára, noha sietett leszögezni: nem akarnak összecsapást a két rendfenntartó erő tagjai között. Az ellenfeleit rendszerint az országa destabilizálásával vádoló elnök szokásához híven politikai ellenfeleit kezdte okolni a történésekért ezúttal is. A jobboldaliakat konkrétan azzal gyanúsította meg, hogy mostani lázításukkal igazából halottakat akarnak, majd hozzátette: "a kormány nem fog belemenni ebbe a játékba". A Reuters szerint az elnök a 2003-as rendőrtüntetésekre utalt, amikor több tucatnyian meghaltak az egyenruhások közötti összetűzésekben.

Csatlakozott Moraleshez Amanda Davila kommunikációért felelős miniszter is, aki szintén puccs előkészületeit látja az eseményekben - írta a New Straits Times. Szerinte a tüntetők fegyvereket rejtettek el és más egységeket igyekeznek rávenni, hogy álljanak melléjük. Az Erbol rádiónak nyilatkozva arról beszélt, hogy olyan egységek jutottak most fegyverekhez, amelyek sosem voltak felfegyverezve. Mindez szerinte összefüggésben van azzal, hogy kedden őslakos indiánok érkeznek tüntetni a fővárosba. Ők szintén Morales elnök ellen tiltakoznak, amiért környezetvédelmi területeken át akar utakat építeni.

A kormánynak sikerült megosztania a tüntetőket is. Vasárnap ugyanis a szakszervezetek tárgyalói elfogadták a kormány ajánlatát, amely szerint a rendőrök havi harminc dollárral kapnának többet. A tüntetők szerint azonban ez kevés, ők ragaszkodnak a 300 dolláros fizetéshez, és árulással vádolták meg a tárgyalóküldöttség tagjait. Többen össze is csaptak azokkal a rendőrökkel, akik megpróbáltak visszatérni munkahelyükre.

A Reuters jelentése szerint a közbiztonságon egyelőre nem látszott meg, hogy hiányoznak a rendőrök az utcáról, bár a bankfiókok egy része bezárt, mivel sem a hadsereg, sem a rendőrség nem védi őket. A katonai rendőrség viszont közölte, ők megkétszerezték a járőrök számát, hogy fenn tudják tartani a közrendet. Nem zárható ki azonban, hogy ha Moralesék veszélyben érzik a hatalmatukat, akár a rendőrök ellen is bevetik őket.