Az afrikai hadurak ostora lesz a focivilág új lelkiismerete

Luis Moreno-Ocampo, a Nemzetközi Büntetőbíróság főügyésze, ICC, a fifa etikai testületének vezetője lesz
Vágólapra másolva!
Argentin tábornokok bebörtönzésében és afrikai hadurak bűneinek felderítésében vénült meg, most mégis a labdarúgás világába nyergel át az a neves argentin ügyész, akit a FIFA korrupciós ügyeinek felgöngyölítésével bíznak meg. Louis Moreno-Ocampónak, a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság eddigi főügyészének gyerekkatonák és népirtások után kutatva nem sok ügyet sikerült megoldania, de most abban bízik, hogy a futballdiplomácia piszkos ügyeinek feltárásával nagyobb sikert arat.
Vágólapra másolva!

Új lendületet kaphat a mutyizás és a korrupció elleni harc a Nemzetközi Labdarúgó Szövetség (FIFA) körül, miután hamarosan új, megerősített korrupcióellenes testület ered a szervezet gyanús ügyletei nyomába. A FIFA, amelyet az elmúlt másfél évben többször is vesztegetéssel vádoltak meg a 2011-es elnökválasztás, valamint a 2018-as és 2022-es világbajnokság helyszínének kiválasztása miatt is, látványos lépéseket próbál tenni imidzsének helyreállítására. A korrupciós ügyek nyomába egy olyan híres nemzetközi jogászt küld, aki már tábornokokat is börtönbe juttatott, és afrikai államfők ellen adott ki elfogatóparancsot az elmúlt években.

A hétfői bejelentés szerint a FIFA új, megerősített és átalakított etikai bizottságának egyik vezetője Louis Moreno-Ocampo lesz, aki a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság (International Criminal Court, ICC) főügyészeként szerzett hírnevet magának az elmúlt kilenc évben. A neves argentin jogász most egy kétkamarás etikai bizottság nyomozó ágának feje lesz: feladata, hogy derítse fel a labdarúgó-szövetség állítólagos visszaéléseit, amelyekről majd a bizottság másik, döntéshozó ága ítéletet hoz. Kinevezésétől azt remélik, hogy sikerül megtisztítani a hatalmas pénzekről szóló sportdiplomáciai döntéseket. Ez különösen sürgető, mivel a FIFA korrupcióellenes főtanácsadója nemrég bejelentette, hogy a korrupciós vádak ügyében végzett eddigi nyomozás "nem volt kielégítő", a kiszabott büntetések pedig "egyáltalán nem meggyőzőek".

Maradona ügyvédje és az argentin junta elszámoltatója

Az idén hatvanéves Moreno-Ocampo nagy tapasztalattal rendelkezik a korrupció felderítésében: korábban a korrupció ellen küzdő Trasparency International nemzetközi civil szervezet karibi és latin-amerikai igazgatója volt, és magánügyvédként is évekig adott tanácsokat nagy cégeknek a belső korrupció visszaszorítására. A labdarúgással való kapcsolatát firtatóknak felmutathatja azt is, hogy egy időben az argentin futballsztár, Diego Maradona védőügyvédjeként dolgozott. Összességében azonban mégsem ezen a területen villantotta meg oroszlánkörmeit.

Moreno-Campo Argentínában már fiatal ügyészként is az emberi jogokat sárba tipró tábornokok börtönbe juttatásán fáradozott, az ICC honlapján olvasható életrajza szerint részt vett az országot 1976 és 1983 között vezető katonai junta elszámoltatásában. Az argentin ellenzéket szisztematikusan, terrorista módszerekkel likvidáló "piszkos háborúért" kilenc katonai vezetőt, köztük három egykori államfőt állítottak bíróság elé tömeggyilkosság, emberrablás és kínzás, illetve emberi jogok megsértésének vádjával. A persorozatban végül öt tábornokot találtak bűnösnek, az ügyek pedig híressé tették Moreno-Ocampót is.

Az ügyész 1992-től adta fel állami megbízatását, és jogi tanácsadó cégével saját útját kezdte járni. A korrupciós ügyek mellett televíziós bírósági valóságshow-t is vezetett, de továbbra is vállalt szerepet politikai zsarolásokról szóló vagy háborús bűnösök elleni perekben is. Az áldozatokat képviselte egy korábbi náci tiszt olasz kiadatási perében, és részt vett a chilei titkosszolgálat vezetőjének perében is, akit Carlos Pratz chilei tábornok argentínai meggyilkolásával vádoltak.

Forrás: AFP/Mahmud Turkia
Moreno-Ocampo Líbiában vizsgálódik

Afrikai hadurak nyomában

Amikor 2002-ben a világ 60 országa megalapította a Nemzetközi Büntetőbíróságot, az argentin junta perében betöltött szerepének köszönhetően Moreno-Ocampót egyedüli jelöltként választották meg a bíróság főügyészévé. Az azóta már 120 állam által elismert szervezet mandátuma a népirtással, emberiség elleni bűncselekményekkel, háborús bűnökkel gyanúsított emberek bíróság elé állítására terjed ki. Moreno-Ocampo kilencéves mandátuma alatt hét országban indítottak el tizenöt különböző ügyet: Uganda, Kongó és a Közép-Afrikai Köztársaság maga kérte az ICC segítségét háborús bűnökkel gyanúsított vezetői ellen, Szudánban és Líbiában az ENSZ Biztonsági Tanácsa kérte fel a szervezetet a közbelépésre, Kenyában és Elefántcsontparton pedig Moreno-Ocampo döntött úgy, hogy eljárást indít egykori vezetők ügyében.

A főügyész által kipécézett politikusok és hadurak nem voltak kispályások: első perében egy kongói hadurat állított bíróság elé, aki a vád szerint gyerekkatonákat toborzott, majd az ország belső fegyveres konfliktusaiban vetette be őket a 2000-es évek elején, etnikai alapú mészárlást, kínzást és nemi erőszakot szabadítva az országra. Ugandában a hírhedt Lord's Resistance Army (az Úr Ellenállási Hadserege, LRA) vezetői ellen adott ki elfogatóparancsot, akik a dzsungelben fosztogató Joseph Konyval élükön szintén gyerekkatonákkal tartották rettegésben a környéket. A Közép-Afrikai Köztársaságban pedig Jean-Pierre Bemba Gombo hadurat gyanúsította meg emberiség elleni bűnökkel, gyilkosságokkal, nemi erőszakkal és fosztogatással. A vádlottak egy részét sikerült elfogni, de sokan továbbra is szökésben vannak.

Afrika északi részén a leendő futballnyomozó még nagyobb halakra vetette ki a hálóját: népirtás vádjával elfogató parancsot adott ki Szudán vezetője, Omár al-Basír ellen, valamint Elefántcsontpart és Líbia egykori elnökei ellen is. Elefántcsontpart ura, Laurent Gbagbo a 2010 végén elvesztett választások után próbálta erőszakkal megtartani a hatalmát, de a népfelkelés elsöpörte, és már az ICC őrizetében van. Líbiában a 2011-es polgárháború során a diktátor, Moammer Kadhafi és fia, Szaif al-Iszlam Kadhafi, valamint a rezsim kémfőnöke, Abdullah Al-Szenusszi ellen adtak ki elfogatóparancsot. A diktátor meghalt, fia kiadatásáról jelenleg a líbiai kormánnyal, a kémfőnök sorsáról pedig Mauritániával tárgyal az ICC.

Forrás: AFP/Imed Lamloum
Szaif al-Iszlam Kadhafit is meg akarta vádolni

Egyetlen ítélet kilenc év alatt

Hogy hatékony lesz-e a FIFA korrupciós ügyeire rászabadított ügyész, azt eddigi munkája, a hadurak elleni hajtóvadászat alapján mégsem lehet biztosra venni. Moreno-Ocampo teljesítménye ugyanis évek óta a támadások kereszttüzében van, és már rengetegen követelték lemondását visszás ügyei miatt. Teljesítményét kritikusai szerint leginkább az mutatja, hogy bár nagy lendülettel harangozták be a munkáját, kilenc év alatt mindössze egyetlen megvádolt háborús bűnös ügyében tudott ítéletet kicsikarni.

Az első lezárt ügy, a gyerekkatonák miatt elítélt kongói hadúr pere is tele volt ugyanakkor ellentmondással, kiderült ugyanis, hogy az ügyész visszatartott a védelem számára fontos dokumentumokat. A bíróság egy ponton szabadon is akarta engedni a vádlottat, mert úgy látta, hogy Moreno-Ocampo akadályozza a tisztességes tárgyalást: csak a főügyész meghátrálása miatt lehetett végül keresztülvinni az ügyet, de még mindig nem hirdették ki, hogy milyen büntetés jár a rettegett kongói hadúrnak.

Afrikai kormányok közben elfogultsággal is megvádolták az argentin ügyészt, azt kifogásolva, hogy az ICC minden ügye Afrikára koncentrál: az Atlantic magazin szerint az Afrikai Unió egy állásfoglalásában azt tanácsolta tagjainak, hogy ne tekintsék kötelező érvényűnek az ICC letartóztatási parancsait. A Nemzetközi Büntetőbíróságra sokan fittyet is hánynak Afrikában: Szudán például az elnöke ellen kiadott letartóztatási parancs után közölte, hogy hadat üzen mindenkinek, aki megpróbálja őrizetbe venni Omár al-Basírt.

Forrás: AFP/Michael Kooren
Az egyetlen elítélt: Thomas Lubanga kongói hadúr

Megalapozatlan döntések és kínos szexbotrány

A szudáni elnök ellen kiadott letartóztatási parancs más szempontból is támadások kereszttüzébe került: rengeteg nemzetközi jogász véli úgy, hogy a döntés elhamarkodott és megalapozatlan volt, mert Basírt nem lehet népirtással vádolni, erre nincs elég bizonyíték. Volt, aki szerint hatalmas hiba, hogy a gyanú szerint rengeteg másfajta bűnt elkövető elnököt épp egy olyannal sikerült megvádolni, amely nem bizonyítható rá: egy másik elemző pedig azt kritizálta, hogy a letartóztatási parancsot nyilvánosságra hozták, amikor még nem is volt a kezükben a szudáni elnök, így az ki tudott bújni alóla.

A kritikusok szerint ez is megmutatta, hogy Moreno-Ocampo rossz vezető, aki túlságosan élvezi a rá irányuló figyelmet, túl sokat beszél, túl könnyelműen, a valódi problémákra azonban nem ad végleges megoldást. Renoméját pedig tovább rontotta, hogy munkahelyén kellemetlen szexbotrányba is belekeveredett.

Moreno-Ocampo ellen 2006-ban egyik saját beosztottja, az ICC egyik kommunikációs tisztviselője adott be panaszt szexuális zaklatás gyanújával. A tisztviselő birtokába került ugyanis egy hangfelvétel, amelyen egy dél-afrikai újságíró felzaklatva azt állítja, hogy Moreno-Ocampo egy interjú után nem akart távozni, és megerőszakolta őt. Miután bíróságra került az ügy, azt újságírónő visszavonta állításait, így Moreno-Ocampót felmentették. Az eset után azonban törvénytelenül kirúgta az ügyet kirobbantó beosztottját, aki ezért munkaügyi bírósághoz fordult, és hatalmas kárpótlást ítéltek meg neki az ellene indított újabb perben, nem kis megaláztatásnak kitéve a főügyészt.