Recseg-ropog Európa

Hollandiában most bukott meg, Csehországban a bukás szélén táncol a kormány, az európai pénzügyi válság legyűrésében fontos szerepet vállaló francia elnök csak második lett a választáson, és a németek is elkezdték büntetni a kormányzó pártokat. Korábban a válság söpörte el a spanyol, a görög és az olasz kormányt is. A válság leküzdésére bevezetett megszorításokat alig pár helyen veszi be az emberek gyomra.

"A takarékosság jó dolog, de nem szabad túlzásokba esni. Nézzék csak meg Görögországot, ők a bizonyíték, hogy az adósságcsökkentés önmagában nem működik" - idézte a Reuters hírügynökség hétfői beszámolója egy Németországban, Észak-Rajna-Vesztfália tartomány Gütersloh nevű településén élő nyugdíjast, Jochen Venkert. "Attól tartok, hogy ha túl messzire megyünk a konszolidációval, az emberek elvesztik a reményt, radikalizálódnak, ami jobbratolódást eredményez. Már láttunk ilyet Németországban, és az nagy szerencsétlenséget eredményezett."

A településen 2010-ben kis többséggel nyert a regionális választásokon Angela Merkel német kancellár konzervatív pártja, ám sikere legalábbis kérdőjeles a május 13-án esedékes tartományi választásokon. Az esetleges kudarc nemcsak azt jelentené, hogy Merkel szövetségesei elvesztik többségüket a legnépesebb - és jelentősen eladósodott - német tartományban, de intő jel lehet a főleg a szigorú megszorításokon és adósságcsökkentésen alapuló gazdaságpolitikát szorgalmazó Merkel és európai szövetségesei, követői számára is.

Tüntetők Athénban, ahol évek óta tartanak az egyre súlyosabb megszorítások

A holland kormány - amelynek pénzügyminisztere, Jan Kees De Jager az egyik leghangosabb szószólója volt a szigorú megszorításoknak - hétfőn belebukott a szigorba. A középjobb kabinetet vezető Mark Rutte alig másfél év után volt kénytelen volt lemondani, miután nem sikerült keresztülvinnie egy 15 milliárd eurós megszorítást. Ezzel a Brüsszelben 25 tagállam által aláírt európai fiskális paktumban saját maguk által meghatározott követelményeknek próbáltak megfelelni.

A holland kormányt végső soron Geert Wilders szélsőséges iszlámellenes és eurószkeptikus ellenzéki politikus buktatta meg, aki nem volt hajlandó támogatni a megszorításokat. Hollandiában várhatóan ez lesz a központi témájuk a még idén várható előrehozott választásoknak is, Wilders már ki is jelentette, nem fogja engedni, hogy Brüsszeli diktátumoknak megfelelően nyirbálják meg a nyugdíjakat. Az országban ugyanakkor komolyan előretörtek az ugyancsak megszorítás- és euróellenes baloldali politikai pártok is, a felmérések szerint a két politikai erő akár a mandátumok harmadát is megszerezheti az alsóházban - írja a Guardian brit lap.

Mark Rutte holland miniszterelnök távozik a királyi palotából, miután benyújtotta kormánya lemondását

Hasonló sorsra juthat Nicolas Sarkozy francia elnök - Merkel legfontosabb európai szövetségese - is, aki a vasárnapi francia elnökválasztás első fordulójában alulmaradt a fiskális paktum újratárgyalásával kampányoló Francois Hollande baloldali jelölttel szemben. Ráadásul a szavazáson a voksok közel ötödét szerezte meg a szélsőjobboldali elnökjelölt, Marine Le Pen, aki az eurózónából való kilépéssel a frank újra bevezetésével kampányolt.

A cseh kormány alatt is részben emiatt inog a talaj. A Petr Necas vezette koalíciós kabinet pártjai még a hétvégén állapodtak meg a koalíciós szerződés felmondásáról, miután szombaton hatalmas - állítólag a bársonyos forradalom óta nem látott mennyiségű ember vonult az utcákra - tüntetés követelte a kabinet távozását bizonyos korrupciós ügyek és a kormány társadalomellenesnek kikiáltott reformjai miatt. Necas kormányának sorsa a parlament bizalmi szavazásán dől el pénteken, a tüntetés az ország történetének legnagyobb politikai tiltakozó akciója volt a szocialista rendszer bukása óta.

Szakszervezeti tüntetés Prágában, április 21-én

Tavaly Spanyolországban is előrehozott választásokat tartottak a gazdasági nehézségek miatt. A szavazáson elsöprő győzelmet aratott az addig két választáson is elbukó, a várható megszorításokról a kampányban keveset beszélő konzervatív ellenzék, amely Franco tábornok bukása óta nem nyert akkora előnnyel, mint tavaly novemberben. A kormánynak azonban nem sikerült csökkenteni a munkanélküliséget - ami márciusban soha nem látott méretűre duzzadt -, és lakosság is elpártolt a végkielégítések csökkentésével és az inflációhoz kötött béremelés visszaszorításával próbálkozó kabinettől: március végén országos sztrájkot szerveztek.

Tüntetés az általános sztrájk alatt Barcelonában, március 29-én

Görögország is új kormányt választ két hét múlva, miután az előző kabinet az összeomlás szélére jutott a megszorító intézkedésekkel szembeni heves tiltakozások miatt. A görögök majdnem biztos, hogy azokra a politikai erőkre szavaznak majd, amelyek kihasználják a gazdasági mentőcsomagokért cserébe megkövetelt megszorításokkal szembeni ellenérzéseket.

Szlovákiában előrehozott választást kellet tartani idén márciusban, miután az Iveta Radicová vezette szlovák kormány belebukott az eurós mentőalap kibővítésére. Az uniós csomagról szóló szavazást maga Radicová kötötte össze a kormány elleni bizalmatlansági indítvánnyal.

Olaszországban tavaly novemberben váltották le Silvio Berlusconi kormányát, miután Olaszország megroppant a gazdasági válság súlya alatt. A Mario Monti vezette új kormány decemberben elfogadta a szükségesnek tartott megszorításokat. A közvélemény azonban nehezen fogadja el ezeket, Rómában a múlt héten sztrájkkal bénították meg a tömegközlekedést a dolgozók. Egy nápolyi múzeum igazgatója bejelentette, hogy hetente három művészeti alkotást fog elégetni tiltakozásképpen.

Silvio Berlusconi lemondását követelő tüntetők 2011. november 12-én

Portugália némileg kivétel, bár tavaly márciusban itt is a kormány bukását eredményezte, hogy heves viták után a parlament elutasította az újabb gazdasági megszorító csomagtervet. Pedro Passos Coelho, a júniusi előrehozott választásokon győztes jobbközép Szociáldemokrata Párt miniszterelnöke már a kampányban is kemény megszorításokat ígért, majd vezetett be, hogy országa elkerülje, hogy újra az EU pénzügyi mentőcsomagjára kényszerüljenek. A portugál gazdaság továbbra is inog, de a kormányfő népszerűsége ennek ellenére töretlen.

A magyar kormány népszerűsége is süllyed

Az Orbán-kormány teljesítményének a megítélése ennél is jobban csökkent: 2010 júliusa és 2012 márciusa között 24 százalékos esést mutatott ki a Medián közvélemény-kutató. A kormányzó Fidesz támogatottsága a Medián felmérése szerint 2010 és 2012 között körülbelül 20 százalékot esett.

"A szavazók többsége kirúgja a hatalomban lévőket. De a válság súlyossága ellenére a szavazók még mindig eléggé megbíznak a vezető pártokban. Ezzel a stabilitást értékelik. Nem dacból szavaznak, és juttatják be a szélsőségeseket a parlamentbe, inkább az eurózóna kollektív vezetését büntetik szavazatukkal" - idézte a Guardian Thomas Klaut, a European Council on Foreign Relations elemzőközpont munkatársát. Klau szerint ugyanakkor ezek a fejlemények arra kényszeríthetik Németországot, hogy kevésbé szigorú követelményeket határozzon meg az eurózóna többi tagja számára. "Az euróval szembeni gyanakvás mindenütt egyre intenzívebb. Nagyon törékeny a zóna. Csak jóval nagyobb szolidaritással lehet fenntartani" - idézte a Guardian.