Hónapok óta a legnagyobb megmozdulást tartották a Hoszni Mubarak rezsimjét tavaly megbuktató egyiptomi forradalom legfontosabb helyszínén, a kairói Tahrír téren. Hasonló gyűlések voltak Alexandriában és más városokban is. A legtöbb résztvevő az iszlamista Muzulmán Testvériség nevű szervezet felhívására ment ki a térre, de ott voltak az ultrakonzervatív szalafisták és a liberális csoportok képviselői is.
A tömeg a katonai uralom megszüntetését követelte, miután a hadsereg befolyása alatt álló választási bizottság nemrég - különböző indokokkal - több elnökjelöltet kizárt a választásból - köztük a Muzulmán Testvériségét és a szalafistákét.
Egy másik árulkodó jel, hogy a tábornokok a pártok képviselőivel zárt ajtók mögött tartott megbeszélésen azt erőltették, hogy az új alkotmányt szövegezzék meg még az előtt, hogy a civilek kezébe kerül az elnöki hatalom. Erre a tervezett július 1-jéig aligha elég az idő, mert az alkotmányozó gyűlés megbénult a kilépések miatt, viszont a választás elhalasztása elvileg módot adna rá.
Liberálisok és ifjúsági csoportok megkíséreltek támogatást szerezni egy közös elnökjelölt számára, de a saját céljaikat követő muzulmán testvérek és szalafisták elutasították a kezdeményezést. A tüntetésnek túlnyomóan iszlamista jellege volt. A tér egyik sarkán a szalafisták hangosbeszélőn iszlám forradalmat követeltek, esküdöztek, hogy "lelkünket és vérünket áldozzuk az iszlámért", és azt hangoztatták, hogy "a Korán az alkotmány".
Az egyiptomi elnökválasztás első fordulóját május 23-24-én tartják. Mubarak bukása óta katonai kormányzat irányítja az országot, amely ellen gyakoriak a tiltakozások, mert sokan úgy érzik, hogy szándékosan lassítja a változásokat. Mubarak börtönben vár a bírósági tárgyalására, korrupció és gyilkosság vádjával kell szembenéznie.