Hátborzongató vallomásban idézte fel a gyilkosságokat Breivik

Számítógépes játékokon próbálta ki a támadás egyes forgatókönyveit, és az oslói bombamerényletnél öt százalékra becsülte a saját túlélési esélyét Anders Behring Breivik, aki tárgyalásának negyedik napján kivételesen nem karlendítéssel lépett be a tárgyalóterembe. A norvég tömeggyilkos a miniszterelnök lefejezését is tervezte, és hosszan beszélt arról, hogy milyen lelki erőre volt szüksége a merényletek végrehajtásához.

A helyszínen lévő újságírók szerint az eddigi leghátborzongatóbb vallomást tette Anders Behring Breivik csütörtökön az oslói bíróságon, aki perének kezdete óta csütörtökön először nem a szokásos karlendítéssel lépett be a tárgyalóterembe, miután a túlélők és az áldozatok hozzátartozói ezt kérték az ügyvédjétől. A 77 ember meggyilkolásával vádolt 33 éves norvég férfi magabiztosan, hidegvérrel és teljes nyugalommal beszélt az Utoya szigetén elkövetett lövöldözésről.

Az állította, hogy eredetileg nem lövöldözni akart a norvég munkáspárt ifjúsági táborának a helyszínén, de szerinte a norvég és az uniós hatóságok "nem hagytak más lehetőséget" neki, mivel megnehezítették a bombagyártáshoz szükséges hozzávalók beszerzését. Breivik részletesen beszélt nemcsak a támadás kivitelezéséről, hanem az oda vezető felkészülésről is, külön kiemelve, hogy tette elkövetéséhez óriási lelki erőre volt szükség. Beszélt arról is, hogy az érzelmei ellenőrzése érdekében naponta meditált. "Nagyon könnyű egy gombnyomással felrobbantani egy bombát. Nagyon nehéz viszont végrehajtani egy olyan barbár cselekedetet, mint amilyen a lövöldözés. Mindez ellentmond az emberi természetnek, ezért az embernek nagyon sokáig és nagyon sokat kell dolgoznia magán, hogy képes legyen erre, és figyelmen kívül tudja hagyni a saját érzelmeit" - mondta Breivik a tárgyalóteremben, ahol többen elsírták magukat a vallomása alatt. Amikor az ügyész azt kérdezte tőle, képes-e az empátiára, Breivik azt mondta: abszolút, de ez egy kényes téma, így többet nem akart beszélni róla.

Breivik azt mondta, nem akart 18 éven alattiakat megölni Utoyán, de nehezen tudta megállapítani a korukat, mert háttal álltak neki. Az eredeti terv szerint egyébként a volt munkáspárti miniszterelnök, Gro Harlem Brundtland érkezéséhez időzítette volna a támadást: a politikust megbilincselte, majd lefejezte volna, és a kivégzést fel akarta venni a mobiltelefonjával, hogy aztán feltöltse az internetre. Később hozzátette: mindenkit meg akart ölni a szigeten. Érzelmek nélkül beszélt arról, hogyan választotta ki a legmegfelelőbb lőszert arra, hogy egyetlen fejlövéssel végezzen az emberekkel. A szigeten csaknem hatszázan voltak, a lövöldözésnek végül 69 halálos áldozata volt.

Az oslói bombamerénylettel, amelynek nyolc áldozata volt, nem volt elégedett, mivel a kormány tagjait és a miniszterelnököt is meg akarta ölni. A merénylet napját felidézve azt mondta, azzal ébredt fel, hogy július 22. lesz élete utolsó napja. A merénylet előtt néhány hónappal anabolikus szteroidokat kezdett el szedni, hogy fokozza a teljesítményét.

Vakáción tervezte a merényletet

Breivik már 2006-ban elkezdett tervezgetni egy öngyilkos merényletet. Ennek részeként egy évre szabadságot vett ki, és ez alatt az idő alatt a World of Warcraft elnevezésű számítógépes játékot játszotta. Naponta átlagosan 16 órát ült a komputer előtt. "Néhányan kivesznek egy év szabadságot, és elmennek golfozni vagy vitorlázni. Én kivettem egy évet, hogy a World of Warcrafttel játsszak" - mondta a bíróságon, tagadva, hogy a játék erőszakos lenne. Breivik szerint ez az év nagyon fontos volt, mert időre volt szüksége, hogy elszakadjon a barátaitól és megtervezze a későbbi támadásokat.

A számítógépes játékok segítségével a célzást gyakorolta, de különböző lehetséges forgatókönyveket is kipróbált. Ezek alapján például úgy ítélte meg, hogy az oslói kormányzati épület elleni bombatámadás nem is járhatna sikerrel. Breivik ugyanakkor valódi lőgyakorlatokon is részt vett, a fegyvereinek pedig olyan régi, hagyományos északi nevet adott, mint a Mjolner vagy a Sleipner.

A csütörtöki tárgyalási napon Breivik részletesen beszélt arról, hogy miként tervezte meg a támadásokat. Eredetileg három, autóba rejtett bombát akart felrobbantani, és a célpontok között szerepelt az Aftenposten című lap szerkesztősége, a parlament és a királyi palota is. Hozzátette azonban: az oslói királyi palotát csak akkor támadta volna meg, ha az uralkodócsalád nem tartózkodott volna bent, mert monarchistának tartja magát. A bombatámadás után motorbiciklin ment volna végig Oslo utcáin, és annyi embert lőtt volna le, amennyit csak képes, mielőtt őt magát is lelőtték volna.

Breivik edzett is az akcióra: harminc kilónyi kővel megrakott hátizsákokkal járt, így készült fel a páncélzat viselésére július 22-én. Végül letett a három pokolgépről, mert sokkal nehezebb és sokkal több időbe telt volna a kivitelezése, mint ahogy elképzelte. A legvonzóbb célpontnak egyébként a norvég közszolgálati televíziót találta.

Az Aftenposten szerkesztője, Harald Stanghelle a Guardian tudósítójának azt mondta, ha egy évvel ezelőtt hallott volna a támadás tervéről, valószínűleg butaságnak tartotta volna. "De július 22. óta tudjuk, mire képes. Mi is lehettünk volna" - mondta az újságíró. Breivik végül azért vetette el ezt a tervet, mert úgy gondolta, hogy a támadásnak túl sok ártatlan áldozata lett volna. (A sokemeletes épületben az Aftenposten szerkesztősége csak néhány emeletet foglal el.)

Amikor az ügyész arról kérdezte, tisztában van-e azzal, hogy a tárgyalóteremben gyászoló hozzátartozók ülnek, és ők vajon hogy éreznek, Breivik azt mondta: "Valószínűleg természetes módon reagálnak, undorral és szörnyülködéssel". Breivik legitim célpontoknak nevezte az újságírókat, a tanárokat és a politikusokat is, akik a multikulturalizmus előmozdításáért tesznek.

A csütörtöki tárgyaláson Breivik sokkal nyugodtabban viselkedett, mint egy nappal korábban, amikor több mint 150 kérdésre tagadta meg a választ.

Tudósításunkat a szerdai napról itt olvashatja.