Breivik megkapta, amit akart

A norvég tömeggyilkos Anders Behring Breivik pere Osloban, Breivik és ügyvédje
Vágólapra másolva!
A tévékamerák nem vették a beszédét, mégis megkapta az áhított nyilvánosságot kedden Anders Breivik, a norvég tömeggyilkos, aki a perének második napján jutott először szóhoz az oslói bíróságon. A 77 ember haláláért felelős férfi egy teljes órán át részletezhette idegengyűlölő eszméit, Hitlerhez és az al-Kaidához fűződő rajongását, előadása után pedig az ügyészek tárták fel offshore-cégekkel, diplomahamisítással és pártpolitikai törtetéssel átszőtt múltját.
Vágólapra másolva!

"Nem kértem, hogy öt napig beszélhessek. Mindössze egy órát kértem, hogy elmondhassam, amit akarok" - jelentette ki kedd délelőtt az oslói bíróságon Anders Behring Breivik, a 77 áldozattal járó tavalyi norvég tömeggyilkosság elkövetője. "A mondandóm létfontosságú ahhoz, hogy elmagyarázzam, amit tettem" - tette hozzá aztán, amikor a bíró már harmadszor akarta félbe szakítani az expozéját. Ő már az elején megmondta, hogy szeretné megszakítás nélkül végigmondani előre megírt beszédét, de ez - úgy tűnt - süket fülekre talált.

A keddi tárgyalás volt a norvég tömeggyilkos nagy napja, erre a szereplésre készült azóta, hogy az apró Utöya-szigeten feladta magát a norvég rendőrség speciális Delta-kommandójának. Az interneten korábban közzétett, ideológiáját összefoglaló írásos kiáltványában is leírta, hogy egy ilyen nagyszabású per kiváló alkalom lenne eszméi terjesztésére. Ügyvédje már a hétfői tárgyaláson közölte, hogy a vádlott nyilvános szereplését egy 30 perces szöveg felolvasásával akarja kezdeni, amelyben elmagyarázza, hogy miért vitte véghez a brutális mészárlást.

Norvégiában ugyanakkor heves vitát váltott ki, hogy szabad-e teret engedni a tömeggyilkos szélsőséges eszméinek, hiszen a rá irányuló figyelemmel éppen a célja elérésében segítenék őt. Egyesek ezért sokáig a nyilvános tárgyalást is meg akarták tagadni tőle, de ez végül szükségessé vált, Breivik ügyvédje pedig hétfőn azzal érvelt, hogy Breiviknek a norvég törvények és az általános emberi jogok alapján is joga van elmondani a saját verzióját. A bíróság ezért úgy döntött, hogy bár teret ad Breivik szónoklatának, a gyilkos beszédét és kihallgatását nem közvetítheti élőben egyetlen tévétársaság sem. Így a kamerák kereszttüzéből ugyan kivették a nyilvánosságra vágyó gyilkost, de a tárgyalóteremből Twitteren közvetítő tudósítók miatt beszédének főbb pontjai így is eljutottak a világhoz.

Hitlert éltette, és háborút jósolt

Breivik beszédének elején a sajtóban róla kialakított képet próbálta helyreigazítani, visszautasítva minden róla szóló pletykát, amely melegnek, pedofilnak, nekrofilnak bélyegezte, vagy szánalmas lúzerként mutatta be, aki csak a figyelem középpontjába akart kerülni a brutális mészárlással. Azt mondta, hogy az újságok hazudnak róla, minden ehhez hasonló híresztelés propaganda, politikai támadás, amivel le akarják járatni.

A valóság ellenben - Breivik értelmezése szerint - az, hogy ő egy forradalmár, aki Norvégia és Európa megmentéséért ragadtatta magát a szörnyű tettre. Részletesen beszélt a különböző népcsoportok együttélésén alapuló "multikulturalizmusról", amely szerinte háborúval fenyeget Európában: idegengyűlölő világképe szerint ugyanis a kontinenst elárasztják a bevándorlók, akik öt éven belül többségbe kerülnek majd Európában. Breivik egy európai polgárháborút vizionált, amelyben Európa "őslakosai" harcolnak majd a bevándorló muszlimokkal, és azt mondta, hogy ezt a konfliktust addig akarja kirobbantani, amíg a bevándorlók nem kerülnek többségbe.

Forrás: AFP/Lise Aserund
Forrás: AFP/Lise Aserund

Breivik a tanúk padján

Breivik azt mondta, hogy a norvég etnikum a kihalás szélén van, és felhánytorgatta, hogy a népe sosem mondhatott véleményt népszavazáson arról, hogy be akarja-e fogadni az országba érkező rengeteg bevándorlót. A norvég tömeggyilkos a második világháború nemzetiszocializmusát és Hitlert méltatta: azt mondta, szerinte akkor volt Európában utoljára igazi demokrácia, amikor Hitler volt hatalmon.

Elnyúló beszédében azt bizonygatta, hogy az általa elkövetett mészárlást indítéka a jó szándék volt, nem gonoszságból ölt, hanem azért, hogy elkerüljön egy nagyobb konfrontációt Európában. Azt mondta, nem tekinti ártatlanoknak az Utöya-szigeten lemészárolt fiatalokat sem, mivel ők a baloldali norvég kormánypárt ifjúsági szervezetének tagjaiként a multikulturalizmus rendszerét építették. Kijelentette: a mészárlást ma is ugyanúgy megtenné, és tettét "a legkifinomultabb és legnagyszerűbb politikai támadásnak" nevezte, amelyet Európában a második világháború óta elkövettek.

Többször beléfojtották a szót

Breivik egy összesen 13 oldalas beszédet olvasott föl, de azt hossza és sok esetben tartalma miatt is félbeszakították a bírák. Bár Breivik a beszéd elején azt mondta, hogy beszédén sokat finomított az áldozatok hozzátartozóira való tekintettel, mégis rendreutasították, amikor a lemészárolt fiatalokat a Hitlerjugend tagjaihoz hasonlította. A bíróság akkor is megrótta, amikor Japán és Dél-Korea etnikailag homogén társadalmát méltatta, mert úgy ítélték meg, hogy ez nem az ügyhöz tartozik. A bíró és az áldozatok jogi képviselője is kérte, hogy ne adjanak Breiviknek ennyi időt, de végül a védelem és az ügyészség kérésére befejezhette mondandóját.

Breivik azzal zárta a beszédét, hogy csak a népét védte, és ezért nem bűnös, a bíróságnak fel kell őt mentenie. Hétfői érvelése szerint "kényszerből" követte el a gyilkosságot, mert egy nagyobb etnikai konfliktust akart ezzel megelőzni. A norvég büntető törvénykönyv 47. cikkelye szerint pedig senkit nem lehet megbüntetni olyan cselekményért, amelyet kényszerből, azért követett el, hogy embereket vagy értékeket védjen meg "egy más módon elkerülhetetlen fenyegetéstől".

Forrás: AFP/Daniel Sannum Lauten
Forrás: AFP/Daniel Sannum Lauten

Kedden már címlapokon volt

Egyszemélyes terrorista sejtek

Délelőtti szabad szónoklata után délután Breiviknek már az ügyészek kérdéseire kellett válaszolnia, akik mélyen beleástak a férfi múltjába, és szélsőséges politikai nézeteinek kialakulását próbálták feltérképezni. A férfi elmondta, hogy már tinédzserként is foglalkozott politikával, de sokáig inkább csak a meggazdagodás érdekelte, és csak 2001-től kezdett komolyabban politizálni, amikor megismerkedett különböző európai militáns nacionalistákkal. Azt mondta, külföldi barátai nagy hatással voltak rá, de magától döntött a támadások végrehajtása mellett, és több kapcsolata jelezte is neki, hogy túlzott radikalizmusával árt az európai nacionalisták ügyének.

Ő azonban úgy vélte, hogy csak fegyverrel lehet harcolni a céljaiért. Azt mondta, hogy a harc legjobb módjának az egyszemélyes terroristasejteket tartja, amilyeneket az al-Kaida is alkalmaz: rajongva beszélt a terrorszervezetről, amely szerinte a világ leghatékonyabb militáns szervezete. Megismételte, hogy rajta kívül két másik "egyszemélyes sejt" volt Norvégiában, és elismerte, hogy az általa sokat emlegetett szervezetnek, az antiiszlamista Templomos Lovagok szervezetének csupán néhány tagja van. Külföldi kapcsolatairól, militáns nacionalista ismerőseiről azonban nem árult el részleteket.

Feltárul a sötét múlt

A múltjára vonatkozó kérdésekből és válaszokból kiderült, hogy Breivik még a középiskolát sem végezte el, semmilyen közép- vagy felsőfokú végzettsége nincs. Ennek ellenére igyekezett meggyőzni a bíróságot arról, hogy művelt, és 15 000 órát töltött autodidakta tanulással. Forrása - mint bevallotta - a Wikipedia online enciklopédiája volt. Ironikus, hogy bár semmilyen diplomája nem volt, fiatalon diplomák hamisításából élt, és akár nyomtathatott volna magának bármilyen végzettséget igazoló oklevelet.

Forrás: AFP/Daniel Sannum
Forrás: AFP/Daniel Sannum

Breivik beszédét nem vehették a kamerák

Hamisító cége mintegy 240 millió forintnyi hasznot termelt, illegális bevételeit pedig külföldi bankszámlára, offshore cégekbe utalta, hogy ne kelljen adóznia utánuk. Az adókat állatása szerint azért kerülte, mert nem akarta vele a multikulturalizmust támogató kormányt segíteni. Cégét azonban bezárta, miután egy újság nyomozni kezdett a hamisítások ügyében.

A tárgyalás végén Breivik iszlámellenességébe ásott bele az ügyész, aki azt próbálta megmutatni, hogy milyen erős a rasszizmus a gyilkosban. Breivik azt állította, hogy fiatalon legalább hússzor került összetűzésbe muszlimokkal, akik szerinte rendszeresen követtek el bűncselekményeket, bántalmazták barátait, és egyszer az ő orrát is betörték. Az ügyész azonban zavarba hozta, és kiderült: nem is biztos, hogy minden támadója muszlim volt, betört orráról nincs semmilyen orvosi lelet, és végül Breivik is elismerte, hogy erősen felnagyította a muszlimokról szóló rossz tapasztalatait.

A férfi ennek ellenére kitartott amellett, hogy a rossz tapasztalatok sodorták a szélsőséges nacionalizmus útjára. Kezdetben hagyományos keretek között akart politizálni, egy populista jobboldali pártban városi képviselő akart lenni. Pártja azonban szerinte túl sok kompromisszumot hozott a politikai korrektség oltárán, ezért elfordult a demokráciától, és a brutális erőszakot választotta véleménye érvényesítéséhez. Azt mondta, tudatában volt annak, hogy az emberek szörnyetegnek fogják tartani, de szerinte a történelem őt fogja igazolni.

A norvég tömeggyilkos pere szerdán tovább folytatódik az oslói bíróságon, akkor újra az ügyészek kérdéseire fog válaszolni a vádlott. A keddi tárgyalást az [origo] percről percre közvetítette, az események további részleteit az élő közvetítésben itt olvashatja.