Hogyan lett elnök a KGB főnökéből a bukott puccsok földjén?

A politikai manipuláció és a választási trükkök összes formáját sikerült felvonultatni Dél-Oszétia rázós elnökválasztásán, amely majdnem fél éven át tartott. A teljes mértékben Moszkva kezében lévő, megyényi terület három puccskísérletet, politikai fenyegetéseket és egy puskatussal leütött elnökjelölt kiiktatását is végignézte, mire megtalálta megfelelő vezetőjét, a szovjet KGB egykori területi főnökét. Íme, a választások befolyásolásának magasiskolája.

A Kaukázus déli lejtőjén elterülő Dél-Oszétia közel négyezer méteres hegycsúcsaival és vadregényes völgyeivel gyönyörű hegyvidéki országnak tűnhetne. Messziről legalábbis. A valóságban azonban nem is állhatna messzebb a földi paradicsomtól: a terület ugyanis az Oroszország és Grúzia által vívott 2008-as kaukázusi villámháború óta romokban hever, munkanélküliség és nyomor sújtja. Dél-Oszétia ma csak azért nem áll a világ legszegényebb országait felsoroló listák élén, mert a világ nagy része nem is ismeri el önálló országnak.

Az egykor a Szovjetunióhoz, majd Grúziához tartozó apró kaukázusi köztársaság alig nagyobb, mint Zala megye, és mindössze 50 000 ember lakja. Egy 2002-es becslés szerint az egy főre jutó GDP-je 250 dollár volt, ami a legszegényebb afrikai országok, Kongó, Libéria vagy Szomália nemzeti össztermékénél is kevesebb. Függetlenségét már 1990-ben kikiáltotta, de ennek csak akkor tudott érvényt szerezni, amikor 2008-ban orosz tankok kiűzték területéről a grúz hadsereget. A háborút megsínylő országot azóta is csak Oroszország, Nicaragua, valamint két óceániai szigetállam, Tuvalu és Nauru ismeri el függetlennek, az ENSZ, az EU és az USA is Oroszország által megszállt grúz területként tekint rá.

Bár jelentősége számokkal kimutathatatlan, Dél-Oszétia az elmúlt fél évben mégis olyan fordulatos politikai színjátéknak volt szemtanúja, amelyet bármelyik demokráciát mímelő állam megirigyelhetne. A vitatott hovatartozású, de teljes mértékben Oroszországtól függő területen tavaly év végén kezdtek elnökválasztást, amelyben egy új, továbbra is Moszkvához hű elnököt akartak hatalomra juttatni. A dolog azonban balul sült el, és a látványosan brutális húzásokkal teletűzdelt, kínos politikai játszma egészen mostanáig húzódott.

Fegyverrel a parlamentben

A miniállamban azért indult meg a helyezkedés, mert tavaly decemberben a második elnöki ciklusát is kitöltő Moszkva-barát elnöknek távoznia kellett. Eduard Kokojti elnök újraválasztása azért nem jöhetett szóba, mert az ország alkotmánya tiltotta, hogy harmadik elnöki ciklusért induljon, ráadásul korrupciós botrányok tépázták meg a népszerűségét a Dél-Oszétiának juttatott, ám kézen-közön eltűnt orosz segélyek miatt is. Mivel Oroszországnak stratégiai fontosságú kérdés volt, hogy irányítható embert találjon az ország élére, megkezdődött a keresgélés.

A rendhagyó módszerek már fél évvel a választások előtt berobbantak a politikába, és hamar kiderült, hogy a kaukázusi országban a demokratikus játékszabályokat nem mindenki értelmezi túl szigorúan. Júniusban ugyanis fegyveresek rontottak be Dél-Oszétia apró, 34 fős parlamentjébe, hogy elrendezzék Kokojti újraválasztását: a parlamenti képviselőket felszólították, hogy hozzanak törvényt, amely engedélyezi a harmadik elnöki ciklust is. A fegyverrel fenyegetett politikusok azonban ellenálltak, és katonai puccskísérletnek nyilvánították az akciót. Miután pedig a sajtó is megneszelte, mi folyik a parlament falai között, Kokojti elnök gyorsan elhatárolódott a támadástól, és a fegyveresek elkullogtak.

Dél-Oszétia fővárosa a világ egyik legszegényebb helye

Alig három hónappal később egy Moszkva számára elfogadható másik jelölt is hasonló sorsra jutott. Az orosz birkózóválogatott dél-oszétiai származású edzőjét szintén fegyveresek próbálták bejuttatni az elnökválasztási versenybe, miután kiderült, hogy a választási bizottság nem hagyta jóvá a jelölését. A puskákkal felfegyverzett emberek megtámadták a választási bizottság épületét, hogy az edző regisztrálását követeljék, a tisztviselők azonban ismét puccsot kiáltottak. A villongást látva az elutasított jelölt is jobbnak látta visszavonulni - számolt be az esetről az amerikai Time magazin.

Tollvonással eltörölt választás

A Kommerszant című tekintélyes orosz napilap szerint a fogyatkozó lehetőségeket látva a Kreml tavaly nyáron nagy buzgalommal állt neki a megfelelő elnökjelölt felkutatásának. A "casting" egész nyáron folyt, az orosz védelmi minisztérium és az orosz titkosszolgálatok is részt vettek a Moszkva számára elfogadható dél-oszétiai elnökjelölt kiválasztásában - írta a lap tavaly meg nem nevezett orosz kormányzati forrásokra hivatkozva. Oroszország végül az dél-oszétiai Vészhelyzetek Minisztériumának vezetőjét, Anatolij Bibilovot szemelte ki, aki a Kreml nyílt támogatásával, hatalmas önbizalommal bele is vágott a választási versenybe. Az első forduló teljesítése után azonban váratlan dolog történt: a második fordulót a Kreml jelöltje a hízelgő jóslatok ellenére elvesztette egy ellenzéki politikussal szemben.

A helyzet meglepő volt. Az exit poll eredmények még a Kreml-jelölt Bibilov győzelmét jósolták, de a választási bizottság elkezdte halogatni a választási eredmény közzétételét. Végül kiszivárgott, hogy a korrupció elleni harccal kampányoló ellenzéki politikusnő, Alla Dzsiojeva 16 százalékkal megverte Moszkva kiszemeltjét. Dzsiojeva 2002 és 2008 közötti északoszét oktatási miniszter volt, kezdetben Kokojti elnök híve, de 2008-ban Kokojti kirúgta, majd hivatali visszaéléssel is megvádolta. A nő ettől kezdve a rendszer hangos ellenzéki kritikusává vált, annak ellenére, hogy ő is oroszbarát, és a nevéhez fűződött többek között a déloszét és orosz oktatási rendszer integrálása.

Anatolij Bibilov déloszét és orosz zászlóval: a Kreml őt akarta

Győzelmét nem akarták annyiban hagyni, és mikor már a hagyományos déloszét győzelmi táncot is eljárta, ellenfele megóvta a választást. Egy nappal később az ország legfelső bírósága (amelyet a BBC szerint a régi elnök, Kokojti hű szövetségese vezetett) választási csalásokra hivatkozva megsemmisítette az eredményeket. A győztes hiába fellebbezett, még attól is eltiltották, hogy a következő választáson elinduljon, mert állítólag a kampány során csalt. A bíróság mindezt annak ellenére mondta ki, hogy a választás napján a nemzetközi megfigyelők mindent rendben találtak.

Stratégiai játszma

A Grúziától négy éve elszakított terület Oroszország számára azért fontos, mert azzal sakkban tudja tartani az USA szövetségesének számító déli szomszédját, Grúziát. Tbiliszi ugyanis szeretne csatlakozni a NATO-hoz, ezt azonban Moszkva fenyegetésnek tartja. Amíg az oroszok képesek Grúzia északi részén bizonytalanságot és orosz befolyást fenntartani, addig a konfliktuszónában tartott grúzoknak nem sok esélyük van a NATO-tagságra - írta elemzésében az amerikai SkyNews.

Dél-Oszétiában a lakosság jelentős része orosz útlevéllel rendelkezik, a területen tavaly államnyelvvé tették az oroszt, és az érvényben lévő grúz gazdasági blokád miatt gyakorlatilag az egész terület az orosz katonai védelemtől és gazdasági támogatástól függ. A déloszét vezetők egyik nem titkolt célja az ország egyesítése Észak-Oszétiával, amely az Orosz Föderáció része: ezzel a lépéssel az ország hosszú távon Oroszországhoz csatlakozna. A Grúziától elszakadt régió jelenleg "Oroszország de facto protektorátusa" - írta a területről április elején a New York Times. A lap szerint Oroszországnak azért is fontos, hogy saját embere kerüljön Dél-Oszétia élére, mert az elmúlt időben más posztszovjet szeparatista térségekben, így Abháziában és a Dnyeszter menti köztársaságban is elbuktak a támogatottjai a választásokon, és ez az orosz befolyás gyengülését jelenti.

Felrúgott alku és leütött jelölt

A következő fordulat akkor jött, amikor a győzelméből kisemmizett ellenzéki politikusnő hívei nem nyelték le a semmibe vett választási eredményt, és folyamatos utcai tüntetésbe kezdtek. "Egy kérdésem van: Oroszország, mért nem szeretsz engem?" - kérdezte a Kommerszantnak nyilatkozva Dzsiojeva, aki decemberben a Kremlhez fordult, hogy akadályozzák meg a választás ilyen durva megcsúfolását. Moszkváról azonban lepergett a nem kívánt győztes kérése, a politikai feszültség pedig odáig fajult, hogy december elején a hatóságok még az Oroszországba vezető utakat is lezárták "a bonyolult politikai helyzet miatt".

A patthelyzetnek végül egy Moszkva által közvetített megállapodás vetett véget. Az ellenzéki politikusnő megállapodott Kokojti elnökkel, hogy az elnök és a választást érvénytelenítő legfelsőbb bíróság vezetője lemond, Dzsiojeva pedig elfogadja az eredmény törlését, és újra indul a következő kiírt választáson. Az alkut azonban felrúgták: a Dzsiojeva győzelmét megsemmisítő főbíró a helyén maradt. A magát becsapottnak érző politikusnő bejelentette, hogy ezzel borult a megállapodás, érvényesnek tekinti a választást, és magát tekinti a legitim déloszét elnöknek.

Alla Dzsiojeva déloszét nemzeti színű sálban, támogatói között

A politikus asszony február elejére tűzte ki saját beiktatási ceremóniáját, a titkosszolgálat azonban aktivizálta magát vele szemben. A kormányfő azzal vádolta Dzsiojevát, hogy destabilizálja az országot, a KGB pedig közölte, hogy tudomása szerint Grúzia és "a Nyugat" provokációra és terrorista cselekményekre készül, hogy hiúsítsa a márciusi elnökválasztást. Egy nappal az ellenzéki elnökjelölt tervezett beiktatási ceremóniája előtt végül kommandósok rohamozták meg Dzsiojeva székházát, ahol a politikus hívei szerint Dzsiojevát puskatussal leütötték, majd kórházba vitték. A dél-oszétiai kormány tagadta ezt, és azt állította, hogy a nő magától ájult el, az ügyvezető államfő pedig az RT orosz hírtelevízió szerint közölte, hogy a kommandósok - fél éven belül harmadszor - puccskísérletet akadályoztak meg, Dzsiojeva ugyanis át akarta venni a hatalmat.

Lezavart választás és KGB-s győzelem

A kórházban kezelt politikusnőt a februári akcióval sikerült is kiiktatni a politikai versenyből: bár le nem tartóztatták, a kórházban a Russia Today orosz televízió jelentése szerint "intenzív" kezelés alá helyezték, és nem is engedték ki, hogy induljon az újra meghirdetett, márciusi választáson. Addigra a novemberben vereséget szenvedett, Moszkvából támogatott jelölt is visszalépett, így az új választási körben csupa új politikus mérette meg magát.

Egyikük, egy moszkvai diplomata egy héttel a választás előtt azt kezdte terjeszteni, hogy ismeretlenek megfenyegették és megzsarolták, és a visszalépését követelik. A BBC szerint ő volt az új fordulóban Moszkva kedvence, de végül 1 százalék hátránnyal az első fordulóban kiesett versenyből. A második fordulóban Dél-Oszétia emberi jogi ombudsmanja és a szovjet KGB korábbi helyi vezetője mérkőzött meg, és végül az utóbbi győzedelmeskedett.

Választási plakátok a főváros egyik buszmegállójában

Így lett Dél-Oszétia új elnöke Leonyid Tibilov, a hatalmas titkosszolgálati múlttal rendelkező szovjet veterán kémparancsnok. Az ITAR-TASSZ orosz hírügynökség szerint azért győzhetett, mert nem ellenzéki, de az ellenzék támogatását is be tudta gyűjteni, miközben személye a Kremlnek sincs ellenére. A hatvanéves politikus ugyanis szintén korrupcióellenes szlogenekkel kampányolt, kritizálta az előző elnököt, és a közélet megtisztítását ígérte. Egyik első interjújában ugyanakkor egyértelművé tette azt is, hogy "az ország iránya nem változik", és közvetlen integrációra törekedik Oroszországgal. "Együtt fogunk működni politikai, gazdasági, haditechnikai és védelmi területeken is, úgy fogunk együtt dolgozni, hogy Oroszország lássa, nem okozunk nekik csalódást" - mondta a politikus az Oroszország Hangja internetes kiadásának.

Az új elnöknek kedden Dmitrij Medvegyev orosz elnök is gratulált, és azt ígérte, hogy számíthat "Oroszország őszinte támogatására". A BBC kaukázusi tudósítója szerint az egykori KGB-vezér győzelmével tovább nőtt a kis országban Moszkva befolyása, Grúzia pedig közölte, hogy ismét bebizonyosodott: Dél-Oszétia csak Oroszország bábállama.

Ki lett az elnök?

A 60 éves Leonyid Tibilov a Ria Novosztyi és a Kavkazszkij Uzel lapokban közölt életrajza szerint immár nagypapa, két gyereke és négy unokája van. Eredetileg matematika és fizika szakos tanárnak tanult, és hat év alatt egyszerű tanárból a Dél-Oszét Pedagógiai Intézet matematikai részlegének vezetője lett. 1981-ben lépett be a KGB-be, titkosszolgálati kiképzését Minszkben kapta. 1992-től állambiztonsági miniszter, a KGB vezetője lett Dél-Oszétiában, 1998-ban pedig vezérőrnaggyá és miniszterelnök-helyettesé is kinevezték. A 2000-es évek elején a térség békéjét felügyelő közös grúz-oszét bizottság egyik vezetője volt.

2006-ban egyszer már elindult az elnökválasztáson Eduard Kokojti ellenében, de akkor az elnök 98 százalékos támogatással nyert, ő pedig mindössze 476 szavazatot kapott. Ennek ellenére a választásról akkor azt nyilatkozta, hogy Dél-Oszétiában a demokrácia semmivel sem gyengébb, mint más államokban, és ő hisz a választások tisztaságában.