Törlesztettek Orbán Viktor hívei a március 15-i lengyel békemenetért

Magyarok is megemlékeztek a 2010-es a lengyel repülőgép-tragédia második évfordulójáról, amelyben életét vesztette az ország elnöke és a lengyel politikai elit nagy része. Lengyelországba az a magyar civil szervezet vitte "az egész magyar nép" üzenetét, amely március 15-én az Orbán Viktort támogató budapesti lengyel tüntetést szervezte. A Civil Együttműködési Tanácskozás ezzel a lépéssel hasonló politikai támogatást adhatott a lengyel konzervatív ellenzéknek, mint amilyet egy hónapja az Orbán-kormány kapott tőlük.

Egész Lengyelországban megemlékezéseket tartottak kedden annak a 2010-es repülőgép-balesetnek az évfordulójára, amelyben két éve életét vesztette Lech Kaczynski lengyel elnök, a konzervatív, katolikus lengyelek bálványa. Az ellentmondásos, máig vitatott körülmények között lezuhant elnöki gép balesetére Varsóban és a lengyel nagyvárosokban is misékkel és felvonulásokkal emlékeztek, de megmozdultak az évfordulón más európai nagyvárosokban élő lengyel közösségek is. A tragédia azonban két évvel a baleset után sem a nemzeti összetartozásról szólt, külön tartott megemlékezést a kormány és az ellenzék, hiszen az ügy két év alatt a lengyel belpolitikai csatározások egyik fő fókuszpontjává vált.

Bár a téma Lengyelországban politikailag érzékeny, a megemlékezésekben idén magyarok is részt vállaltak: a Civil Együttműködési Tanácskozás (CET) nevű magyar szervezet nyílt levélben fordult a lengyel néphez, hogy Magyarország együttérzését tolmácsolja. Csizmadia László, a szervezet elnöke múlt pénteki levelében azt írta: "Április 10-én a teljes magyar nép fejet hajt az áldozatok emléke előtt, és osztozik lengyel testvéreink mélységes fájdalmában". Kedd este Varsóban egy magyar tábori püspök, Bíró László a lengyel püspöki kar tagjaival együtt tartott gyászmisét az áldozatok emlékére, Budapesten pedig ezzel egyidőben a belvárosi plébániatemplomban tartott misét egy magyar és egy lengyel plébános. A miséket szintén a CET szervezte, amely szerint ezzel is kifejezik, hogy a magyar és lengyel nép szolidaritást vállal egymásért. A háttérben azonban más érdekek is dolgozhattak, a megemlékezéseknek pedig közvetve hatása lehet a magyar jobboldallal szövetséges lengyel konzervatívok politikai harcaira is.

Kényes belpolitikai téma

A 2010-es balesetből több mint egy éve próbál politikai tőkét kovácsolni az elhunyt elnök lengyel ikertestvére, a keresztény-konzervatív ellenzéki Jog és Igazságosság párt (Prawo i Sprawiedliwosc, PiS) vezetője, Jaroslaw Kaczynski. A PiS többek közt a tragédia körüli homály feltárásával akarja megbuktatni a mérsékelten konzervatív Donald Tusk kormányát, hogy a helyén egy a Fideszhez hasonló értékrendű keresztény-konzervatív kormány vegye át a hatalmat. Ezért állandóan napirenden tartja a témát, összeesküvés-elméleteket keringet, a Tusk-kormányt hibáztatja a balesetért, és azt sugallja, hogy a kormány az ügyben behódolt Oroszországnak.

Amikor az egykori lengyel elnök különgépe 2010. április 10-én rossz időjárási viszonyok között lezuhant Oroszországban, sok lengyel kezdte Moszkvában keresni a felelősöket, egyesek egyenesen azt állították, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök akarta így megöletni a lengyel államfőt. A pletykáknak táptalajt adott, hogy a baleset gyakorlatilag lefejezte a lengyel politikai elitet, és a baleset körülményeiről máig nem adtak közre minden elérhető információt. A gép fedélzeten tartózkodó 96 ember közül senki sem élte túl a balesetet, odaveszett az elnök, a nemzeti bank és számos állami szervezet vezetője, a hadsereg sok magas rangú tábornoka, egyházi vezetők, politikusok és közéleti személyiségek is.

A baleset okait mindkét ország külön vizsgálta. Előbb az orosz hatóságok álltak elő 2011 januárjában jelentésükkel, amelyben arra a következtetésre jutottak, hogy a gép a lengyel személyzet hibájából zuhant le, fél évvel később pedig a lengyel vizsgálóbizottság az orosz légi irányítókat és az orosz reptér hiányos felszereltségét is felhánytorgatta. Az egymástól eltérő jelentések ellenére az orosz és a lengyel kormány igyekezett pontot tenni a konfliktus végére, és a lengyelek is elfogadták, hogy elsősorban a pilóta hibája okozta a balesetet.

A lengyel belpolitikában azonban gyorsan slágertémává vált a tragédia. Jaroslaw Kaczynski pártja kijelentette, hogy a lengyel kormány össze-vissza hazudozott, és ahelyett, hogy kiállt volna a lengyel igazság mellett, csak "az orosz propagandát erősítette meg". Az ellenzéki vezér kijelentette, hogy a lengyel kormány is felelős a tragédiáért, mert egy nappal az utazás előtt lecserélte az elnök gépének személyzetét, és tapasztalatlan pilótát adott az ikertestvérének. Szerinte a kormány 2010-ben "politikai háborút viselt" az ellenzék által támogatott elnök ellen, leépítette az elnök biztonságát garantáló csapatot, és ez vezetett halálos balesethez. A vádakat Kaczynski később választási kampánytémává is tette, azzal kampányolt, hogy csak akkor lehet tisztázni a tragédiát, ha az ő pártja nyeri meg a választást. A téma végül nem hozta meg neki a győzelmet, 2011 végén ismét Donald Tusk miniszterelnököt választották meg a lengyelek.

"Új Lengyelország születik"

A tragédia azonban a választási vereség ellenére is maradt a politikai napirenden: a keddi évforduló előtt egy nappal Jaroslaw Kaczynski egy lengyel hírportálnak ismét azt nyilatkozta, hogy szerinte ikertestvérét két éve meggyilkolták. Ezt harsogta a keddi évfordulón a katolikus ellenzéki sajtó is, amely a megemlékezéseket a kormány elleni mozgósításra használta fel. Az ellenzéket szervező konzervatív napilap, a Gazeta Polska főszerkesztője kedden arról írt, hogy egyre több jel utal arra, a tragédia nem baleset, hanem bűncselekmény volt, amely Lengyelország ellenségeinek állt érdekében.

Forrás: MTI/EPA/Bartlomiej Zborowski

Varsói megemlékezés hétfőn - ott lobog a magyar zászló is

Tomasz Sakiewicz főszerkesztő keddi írásában hosszan részletezte, hogy a tragédia óta az ország meggyengült és minden területen hanyatlásnak indult. "Lengyelország már nem egy erős állam építésének útján halad, inkább úgy néz ki, mint egy megszállt ország, amely Berlin és Moszkva játékszerévé vált" - írta, hozzátéve: az ország nem itt tartana, ha a repülőgépen utazó vezetők még élnének. A Gazeta Polska által szervezett keresztény-konzervatív klubok és polgári körök is ezt ismételték: a honlapjukon közzétett felhívás szerint a lengyel kormány "semmibe vette a halottakat", a balesetet "szörnyűséges gyűlölet és tisztességtelen eljárás követte", amelyben a lengyel kormány "megpróbálta megfosztani a halottakat még a jó hírnevüktől is".

Az ellenzéki szervezet szerint azonban "a kormányuk által cserben hagyott lengyelek" maguk kezdték el keresni az igazságot, és a katolikus sajtó köré csoportosulva leleplezték a kormány hazugságait. Szerintük kiderült, hogy "a tragédia nem csupán baleset volt", az igazság leleplezése pedig megdönti a kormány legitimitását. "Közeledik az idő a bűnösök felelősségre vonásához. Ezrek vonulnak utcára szabadságot és igazságot követelve, eljön a lengyel tavasz, új Lengyelország születik!" - írták a tragédia évfordulójára közzétett felhívásukban.

Orbán lengyel és magyar rajongói

A repülőgép-baleset ügyéből forradalmat álmodó, buzgó ellenzéki tömegek ebben a propagandában kaptak támogatást Magyarországról. A Civil Együttműködési Tanácskozás ugyanis éppen a balesetet meglovagoló Gazeta Polskának és klubjainak küldte el együttérző üzenetét a "teljes magyar nép" nevében, mivel a CET, a Gazeta Polska és a lap által szervezett lengyel klubok egyesülete immár egy hónapja együttműködő partnerek. A három szervezet március 15-én, Budapesten írt alá együttműködési megállapodást egy közös szervezet, a "Patrióta Európa Mozgalom" létrehozásáról.

Az együttműködés előző akciója volt a budapesti lengyel békemenet, amelyre március 15-én a CET, a magyar kormány és a Gazeta Polska közös szervezésével több ezer lengyel tüntetőt hoztak Budapestre, hogy azok Orbán Viktort és a magyar kormányt éltessék a nemzeti ünnepen. A tüntetők lengyel és magyar zászlókkal, Orbán Viktor és Jaroslaw Kaczynski képeivel vonultak Budapesten, és a magyar miniszterelnök nevét skandálták. Akkor az [origo] által megkérdezett tüntetők azt mondták, hogy Lengyelországba is olyan vezetőt szeretnének, mint Orbán, és remélik, hogy egyszer talán a magyarok is viszonozzák a segítséget, amit a budapesti tüntetéssel a lengyelek nyújtottak (erről itt olvashat bővebben). A budapesti meneten Tomasz Sakiewicz főszerkesztő az [origo]-nak azt is megerősítette, hogy a budapesti tüntetés szervezésében oroszlánrészt vállalt a CET, és segített a magyar kormány is.

Fotó: Mudra László [origo]

Lengyelek Budapesten, március 15-én

A CET vezetője, Csizmadia László korábban is látványosan küzdött az Orbán-kormány nemzetközi megítélésének javításáért. Az első, januári budapesti békemenet előtt a Magyar Hírlap tudósítása szerint nemzetközi sajtótájékoztatón kérte fel az Európai Uniót és az Egyesült Államokat, hogy "ne támadják Magyarország kormányát", majd azt is közölte, hogy "ha a nemzetközi helyzet és a támadások azt megkövetelik", akkor később is szervez kormánypárti tüntetéseket.

A CET honlapján olvasható nyílt levél egyértelművé teszi, hogy a keddi lengyel-magyar megmozdulásokat is a március 15-én kötött együttműködési megállapodás alapján szervezték. "Együttműködésünk íme szép gyümölcsöt érlelt, máris tovább gazdagodott az ezeréves lengyel - magyar történelmi barátság" - írta levele végén Csizmadia László. A magyarok tiszteletadásáról honlapján beszámoltak a Gazeta Polska klubjai és több katolikus lengyel napilap is, a Gazeta Polska pedig korábban nagyinterjút is közölt a magyar kormányt méltató Csizmadiával.

Megosztott nemzet

A Magyarországról is megtámogatott lengyel ellenzék felbuzdulása azonban nem jelenti, hogy egész Lengyelország a lengyel kormányt hibáztatja a két évvel ezelőtti tragédiáért. A Gazeta Wyborcza liberális lengyel napilap által közzétett közvélemény-kutatása szerint csak a lengyelek 18 százaléka gondolja, hogy a 2010-es katasztrófa a lengyel elnök elleni támadás volt, és az embereket máig nagyon megosztja a tragédia. 32 százalék szerint az orosz légi irányítók, 28 százalék szerint a pilóta, 27 százalék szerint pedig az utat szervező lengyel tisztviselők hibája okozta a tragédiát.

"A lengyelek megosztottak a kérdésben, de nem ez a baleset osztotta meg őket, szerintem már korábban is ketté volt szakadva az ország" - mondta az [origo]-nak Malgorzata Kopacz, egy Hollandiában dolgozó lengyel phd-hallgató. A fiatal tudós szerint egyértelmű, hogy a rendkívül vallásos ellenzéki erők politikai hasznot próbálnak húzni az ügyből, de az is igaz, hogy a kormány tényleg súlyos hibákat követett el a baleset kivizsgálásánál, amit nem lehet szó nélkül hagyni. Az összeesküvés-elméleteket pedig segíti, hogy a lengyelek szeretik különleges, kiválasztott népnek hinni magukat, akiknek mindig szenvedniük kell az oroszok gaztettei miatt, mint Jézus Krisztusnak a kereszten - tette hozzá. "Ez talán nem is tudatos, de az egyház jól beleneveli mindenkibe".

Forrás: AFP/Natalia Kolesnikova

A lezuhant repülő 2010 áprilisában a Szmolenszk melletti erdőben

Egy másik lengyel fiatal, a Poznanban élő Magda is azt írta, hogy az ország már a tragédia pillanatában megosztott volt: "Az emberek egy részét sokkolta ez a nemzeti tragédia, hiszen rengeteg nagy ember veszett oda. De a másik részüket egyáltalán nem érdekelte a dolog, és még viccelődtek is a helyzeten" - írta. "Ez pedig két év alatt sem változott, van aki meg akarja tudni az igazságot, és van, aki most is tojik rá".

Egy radikálisabb krakkói lengyel az [origo]-nak azt írta, hogy szerinte "a társadalom balos részét láthatóan nem érdekli az igazság, egyedül a PiS párt viszi az ügyet jó irányba". Szerinte a lengyel baloldal, "a liberális pszeudoértelmiség és a kormánypárt körüli posztkommunisták morálisan felelősek a repülőgép-szerencsétlenségért, Donald Tusk miniszterelnököt pedig azonnal bíróság elé kellene állítani. Egy varsói diák, Ada szerint viszont a túlpolitizált kérdést "csak a fanatikusok nyomják már": "Azt kellene mondani, hogy nyugodjanak békében, és gyűlölöm, hogy néhány fanatikus még most is az összeesküvés-elméleteit bizonygatja" - írta.