A szíriai vérontás végét kérte a pápa

Több ezer ember előtt mondott beszédet vasárnap a Vatikánban a pápa, majd magyarul is hírül adta Krisztus feltámadását. A jeruzsálemi pátriárka azt említette, hogy a nemzetközi közösség megfeledkezik a keleti keresztényekről, magyar egyházi vezetők pedig a húsvéti "örömhírről" beszéltek.

A húsvét vasárnapi ünnepi szentmisét követően XVI. Benedek a Szent Péter-bazilika központi erkélyéről hatvanöt nyelven, közöttük magyarul is hírül adta Krisztus feltámadását, majd urbi et orbi áldását adta Róma városára és a világra. A vasárnap délelőtti szentmisét a pápa a dél-olaszországi Pugliából érkezett évszázados olajfákkal és a tradíció szerint Hollandiából szállított virágokkal díszített Szent Péter téren celebrálta.

Az egyházfő délben mondta el olasz nyelvű húsvéti beszédét, ennek témája szokás szerint a béke volt. "A feltámadott Krisztus ajándékozzon reményt a Közel-Keletnek, hogy a térség összes etnikai, kulturális és vallási csoportja együttműködjön a közös jóért és az emberi jogok tisztelete érdekében... Szíriában legyen vége a vérontásnak, és késlekedés nélkül lépjenek a tisztelet, párbeszéd és megbékélés útjára, ahogyan ezt a nemzetközi közösség is elvárja. Az innen érkező és humanitárius segítségre szoruló számtalan menekült találjon befogadásra és fájdalmas szenvedésüket enyhítő szolidaritásra... A húsvéti győzelem bátorítsa az iraki népet abban, hogy haladjon a stabilitás és fejlődés útján... A Szentföldön izraeliek és palesztinok bátran indítsák újra a békefolyamatot" - kérte az egyházfő, egyszersmind vigaszt és megbékélést kért az Afrikában élő népek számára, segítséget Szudán és Dél-Szudán népeinek, a megbékélést sürgetve az itt élők között. Békét és stabilitást szorgalmazott Maliban, illetve a véres terrortámadásoktól szenvedő Nigériában, ahol egyúttal a vallásszabadság építését sürgette.

A beszéd után a pápa hatvanöt nyelven adta hírül Krisztus feltámadását. Először olaszul, a világnyelveken, majd Európával kezdve végig a kontinensek különböző nyelvein, közöttük arabul, héberül, kínaiul, szuahéli, cigány nyelven és a csendes-óceáni szigetek nyelvén, eszparantóul és végül latinul. "Krisztus feltámadott, halleluja!" - mondta a nyelvek sorában a tizenharmadik helyen magyarul is XVI. Benedek. Ezután a pápa latinul Róma városának és a világnak szóló húsvéti urbi et orbi áldását adta. XVI. Benedek szavait olaszok és külföldiek ezrei hallgatták a Szent Péter téren.

XVI. Benedek pápa több ezer ember előtt adta áldását a világra

Az április 16-án nyolcvanöt éves XVI. Benedeket szemmel láthatóan elfárasztotta a négynapos húsvéti szertartássorozat, amelyet az idén is személyesen vezetett, közvetlenül azután, hogy mexikói és kubai útjáról visszatért Rómába.

Panaszkodott a jeruzsálemi pátriárka

"A nemzetközi közösség megfeledkezik a keleti keresztényekről" - jelentette ki Fuád Tuál jeruzsálemi latin pátriárka a jeruzsálemi Szent Sír-templomban tartott húsvétvasárnapi misén elmondott beszédében. A Szentföld legmagasabb rangú római katolikus méltósága beszélt a szomszédos országokban élő keresztények "félelméről, amely a térségben történő események, a bizonytalan, sőt sötét jövő miatti nyugtalanságból fakad".

"A politikai és a nemzetközi közösség csak keveset törődik a mi szabadságunkkal és a sorsunkkal. Személyes érdekeik elnyomják a jó szándékukat azoknak, akik elő akarják mozdítani a békét és az igazságot" - mondta a főpap. Az arab tavaszról szólva üdvözölte "a lelkes ifjúságot", amely elindította a "sötét, nyomorúságos és totalitárius" kor felszámolását, hozzátéve, hogy "a reform már elkerülhetetlen". "Ezeknek a fiataloknak az erős akarata és a jobb jövőbe vetett bizalma az egyetlen eszköz a változtatásra. Imáinkkal, bátorításunkkal, tanácsainkkal segítjük őket, hogy legyenek bölcsek, és maradjanak hűek hazájukhoz" - tette hozzá.

A húsvétot megelőző héten a Vatikán a legnagyobb aggodalmai közé sorolta a keleti keresztények helyzetét, az iszlamizmussal és a fegyveres konfliktusokkal szembeni küzdelmüket. Több ezer keresztény vett részt húsvétvasárnap Jeruzsálemben a Krisztus feltámadását ünneplő miséken és közös imádságokon. Az óvárosban lévő Szent Sír-templomban tartott misén magánemberként jelen volt Mario Monti olasz miniszterelnök is. Az óvárosi falon kívül, Jézus hagyomány szerinti sírhelyénél mintegy 350 protestáns hívő gospeleket énekelt.

Magyarországon is miséket tartottak

"Az apostolok tanúságával tiszta megérzés, józan következtetés, személyes tapasztalás támasztja alá az egyház húsvéti hitét; nekünk feladatunk, hogy átadói, folytatói legyünk ennek a hitnek, húsvét örömhíre minket is kötelez" - mondta Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek az esztergomi Bazilikában húsvétvasárnap tartott szentmiséjén.

"Mi magunk testi szemünkkel nem láttuk a feltámadt Krisztus megjelenését. A halálból életre kelt szívünk által, és az Istenben gyökeredző szeretetünk révén mégis igazán és valóban tanúi lehetünk annak, hogy Krisztus él" - mondta Erdő Péter. Boldog John Henry Newman bíboros gondolatait idézve az érsek kijelentette, aki lelkiismeretesen engedelmeskedik az Istennek és szentül él, a maga környezetében mindenkit arra indít, hogy higgyen Krisztus láthatatlan hatalmában. "Nem tanúskodik ugyan az egész világnak, mert kevesen látják őt elég közelről ahhoz, hogy magával ragadja őket. De környezete számára abban a mértékben, ahogyan ismerik, kinyilvánítja az igazságot" - hangsúlyozta Erdő Péter. "És egyesek a közelében tüzet fognak az Isten kegyelme által a szent lángnál, ápolják azt, és maguk is továbbadják. Így maradhat meg bennünk és a világban mindig a húsvéti öröm, ahogyan az egyház énekli a mai vasárnapon" - zárta szentmiséjét a bíboros.

"Húsvét arról a csodáról, a világtörténelem robbanásáról szól, amelyre senki nem számított" - mondta Gáncs Péter, a Magyarországi Evangélikus Egyház elnök-püspöke húsvétvasárnap, a budapesti Deák téri evangélikus templomban tartott istentiszteleten. Gáncs Péter prédikációjában kiemelte, hogy húsvét ünnepe nem a megnyugvásról, a békességről, a csöndességről szól, hanem arról, hogy Isten mindent felülírt, felülírta Jézus ellenségeinek tervét éppúgy, mint Jézus híveinek elképzeléseit azzal, hogy Jézus feltámadt a halálból. "Emiatt a húsvét pezsdítő, ébresztő ünnep" - tette hozzá. Az ünnepi szertartás végén Gáncs Péter egy lelkésztársával úrvacsorát osztott az evangélikus híveknek.

Gáncs Péter szerint "a húsvét pezsdítő, ébresztő ünnep"

"Ha hagyjuk, hogy az emberi kapcsolatok eltűnjenek, megmérgeződjenek, akkor a húsvétnak, Jézus feltámadásának nem lesz következménye" - mondta Bölcskei Gusztáv tiszántúli református püspök húsvétvasárnap a debreceni Nagytemplomban. A Magyarországi Református Egyház zsinatának lelkészi elnöke azt mondta, képesnek kell lennünk arra, hogy legyőzzük félelmeinket, hogy embertársainkkal ne tehessünk meg bármi rosszat, hogy kapcsolatainkat újra tudjuk teremteni. Igehirdetése végén Bölcskei Gusztáv következményes húsvétot kért Istentől, a szertartás pedig úrvacsoraosztással fejeződött be.

A húsvét a kereszténység legnagyobb ünnepe, húsvét vasárnapján a keresztény egyházak Jézus feltámadására emlékezve tartanak szentmiséket, istentiszteleteket. Jézus feltámadását a katolikus egyház nyolc napon keresztül ünnepli, az örömöt a többi között a szentmise végi áldáshoz kapcsolódó alleluja fejezi ki. Húsvét nyolcada a húsvétvasárnappal kezdődik, és a következő, úgynevezett fehérvasárnappal, "az isteni irgalmasság vasárnapjával" zárul. Húsvéttól kezdve egészen az ötven nappal későbbi pünkösdig a Jézus feltámadása feletti örömről szól az egyházi liturgia.