Vége a negyvenéves katolikus-muszlim viszálynak a Fülöp-szigeteken

Eddig 150 ezer ember halt bele a Fülöp-szigeteki katolikus kormány és az ország déli részén élő muszlimok viszályába. A negyven éven át tartó ellentétnek vasárnap vége, a két csoport egyezséget kötött, a muszlimok autonómiát kapnak az ország déli részén.

Békét köt a Fülöp-szigeteki kormány az ország déli részén, Mindanao szigetén tevékenykedő muszlim lázadókkal - jelentette be vasárnap Benigno Aquino államfő. A kormány előzetes keretmegállapodást kötött a Moro Iszlám Felszabadítási Front (MILF) nevű lázadószervezettel, és ezzel Mindanaón véget érhet a közel 40 éve tartó fegyveres viszály, amely eddig több mint 150 ezer emberéletet követelt, és gúzsba kötötte az ország gazdaságát.

A Fülöp-szigetek a legnagyobb ázsiai katolikus ország: 101 millió lakosának 80 százaléka katolikus vallású, 11 százaléka protestáns, míg 5 százaléka muszlim. Az utóbbiak javarészt a Fülöp-szigetek déli részén élnek. A MILF 1978 óta harcol azért, hogy a muzulmán kisebbség önrendelkezési jogot kapjon, és önálló államot hozzon létre Mindanaón. A Fülöp-szigeteki kormányzat erre sosem mutatott hajlandóságot, és széles körű autonómiát javasolt a többségben muszlimok lakta régiónak.

A kormány és a MILF közötti maratoni tárgyalássorozat eredményeképpen tető alá hozott keretegyezmény menetrendet határoz meg egy új, túlnyomórészt muszlimok lakta autonóm régió létrehozására a többségében katolikusok lakta sziget déli részén. Az egyezmény körvonalazza a majdani autonóm terület hatásköreit, bevételeit és határvonalát. A keretegyezményt a következő napokban írják alá, míg a végleges megállapodást 2016-ban, Aquino elnök mandátumának lejártáig hozzák tető alá.