Láthatatlan légió követi a válság sokkoló hírvivőit

Megszaporodtak a nyilvános öngyilkosságok a válsággal küzdő európai országokban. Az olaszok próbálnak alkalmazkodni, a többség támogatja a megszorításokat bevezető kormányt, de az áldozatok özvegyei mozgalmat indítottak azokért, akik már nem bírják elviselni a terheket. A görögök a kormányt hibáztatják, amiért rengetegen egyszerűen kihullanak a társadalomból, és szinte már senki nem tud róluk.

Giuseppe Campaniello egy márciusi reggelen búcsúlevélben köszönt el még alvó feleségétől, majd az olasz adóhivatal egyik bolognai fiókja elé ment, lelocsolta magát gázolajjal, és felgyújtotta magát. Kilenc nappal később belehalt a sérüléseibe. A közteret választotta az öngyilkossághoz a 63 éves nápolyi Arcangelo Arpino is, aki májusban előbb bement az egyik pompeji templomba imádkozni, majd egy parkolóban fejbe lőtte magát. A zsebében három boríték volt, az egyiket Szűz Máriának címezte arra kérve, hogy vigyázzon a feleségére és a gyerekeire, a másik levélben az építkezési vállalkozásának a nehézségeit részletezte, a harmadikat pedig az olasz adóhatóságnak címezte, arról szólt, hogy a munkatársai sarokba szorították a sorozatos követeléseikkel és fenyegetéseikkel. A pompeji polgármester egyből megtalálta a bűnbakot, és bejelentette, hogy a férfi haláláért a kormány a felelős. "Az emberek a határon vannak" - mondta.

Olaszországban egyre több öngyilkosságot írnak a válság számlájára. Idén eddig nyolcvan hasonló esetet számoltak össze. Az özvegyek pedig már csoportba szerveződtek, hogy felhívják a figyelmet a kétségbeesett áldozatokra. A mozgalom élére Campaniello felesége, Tiziana Marrone állt. A Guardian című brit lapban megjelent írásában azzal indokolta a szerepvállalását, hogy a férje halála után a feladatának érzi, hogy kimondja: az ország gazdasága megöli az embereket, akik már nem tudnak többet elviselni. Az özvegyek több menetet is szerveztek, de nem transzparensekkel, hanem a megadást szimbolizáló fehér kendőkkel és zászlókkal vonultak fel, és sokan a társaik búcsúleveleit lobogtatták. Az olasz sajtó fehér özvegyekként emlegeti őket.

A fehér özvegyek az áldozatokra emlékeznek

Az özvegyek arra panaszkodnak, hogy a gazdasági indíttatású öngyilkosságokról nincs megfelelő társadalmi párbeszéd, és a kormány nem biztosít elegendő támogatást a munkanélküliség, az adósságok és a csődök miatt a kétségbeesés szélére sodródott családoknak. Pedig a legfrissebb felmérések szerint az olaszok többsége már kezd beletörődni a megszorításokba. Egy nemrég megjelent felmérés szerint Olaszországban a jelenlegi miniszterelnököt, a közgazdász Mario Montit tartják a legmegbízhatóbb politikusnak, egy másik szeptemberi kutatás szerint az olaszok több mint 52 százaléka bízik a Monti-kormány munkájában.

A szakértői kormány népszerűségében szerepet játszik az is, hogy Olaszországban egyre elterjedtebb a nézet, hogy az áldozathozatalnak van értelme, és egyre többen látják be, hogy az ország számára nincs más megoldás, mint a megszorítás - mondta az az [origo]-nak a Bolognában élő Elisa Borghi. A nő szerint a tavalyi és az év eleji öngyilkossági hullám után az elmúlt hónapokban már nem lehetett hasonló esetekről hallani. Szerinte ez is elsősorban annak tudható be, hogy az emberek hozzászoktak a helyzethez, még úgy is, hogy sokan reménytelennek látják. Az olasz sajtóban megjelennek ugyan az elkeseredett, gazdasági segítségre szoruló emberek, de az ő történeteik sem csapnak át kormányellenes kirohanásokba - mondta Elisa Borghi. Ráadásul a kormány is átérzi a helyzet súlyát, amikor tavaly a miniszterelnök bejelentette az "Itália-mentő csomagnak" nevezett megszorítások részleteit, a jóléti minisztere, Elsa Fornero, miközben áldozathozatalt kért az olaszoktól, elsírta magát.

Görög dráma

Görögország sokáig a legalacsonyabb öngyilkossági mutatókkal büszkélkedhetett Európában, ezért is feltűnő, hogy a görög egészségügyi minisztérium adatai szerint tavaly több mint negyven százalékkal nőtt az öngyilkosságok száma az előző évhez képest.

Görögök a megszorítások ellen

Az ötödik éve recesszióban lévő Görögországban is több drámai öngyilkosság történt. Sok optimizmusra a legfrissebb munkanélküliségi adatok sem adnak okot. Idén a második negyedévben rekordszintre, 23,6 százalékra nőtt a munkanélküliség az egy évvel korábbi 16,3 százalékról. A görög statisztikai hivatal, az Elstat adatai szerint 1,17 millióra emelkedett az állástalanok száma, a munkaképes lakosságon belül gyakorlatilag minden negyedik embernek nem volt állása Görögországban.

A drámai görög helyzetnek olyan főszereplői vannak, mint Aposztolosz Polizonisz. Az 55 éves üzletember csődbe ment és munka nélkül maradt, és már a bankja sem akart szóba állni vele. Tíz euró maradt a zsebében, és úgy döntött, ebből a pénzből úgy tudja a legnagyobb hasznot húzni, ha vesz egy kanna benzint. Majd elkeseredésében elment a Szaloniki központjában lévő bankfiókhoz, magára öntötte a benzint, és felgyújtotta magát. A háromgyerekes apa életét végül a rendőrség mentette meg. Polizonisz önégetése olyan drámaian sűrítette össze a görögök sorsát, hogy a férfi története a világsajtó figyelmét is felkeltette. A CNN-nek azt mondta: elvesztette az önbecsülését, és úgy érezte, hogy elveszítette a jogait is, "mert az embereknek nemcsak kötelességük, hanem joguk is, hogy adót fizessenek", ő pedig erre már nem volt képes.

Aposztolosz Polizonisz drámája

"Nem látok más megoldást, mint méltósággal véget vetni az életemnek, még mielőtt a kukákban kell élelmet keresnem" - ezt az üzenetet hagyta hátra az a 77 éves nyugdíjas gyógyszerész, Dimitrisz Hrisztulasz, aki a reggeli csúcsforgalomban lőtte fejbe magát az athéni Szintagma téren. A férfi halála után tömegek vonultak a görög parlament elé, és transzparenseken hirdették, hogy "a megszorítás öl".

A megszorítások és az öngyilkosságok is naponta szóba kerülnek a családi beszélgetések során - mondta az [origo]-nak az Athénban élő Katerina Lutszaki. "Mindenkit aggaszt a helyzet. Mi történik? Mikor lesz vége? Maradunk-e az EU-ban? Lesz-e eurónk?" - ezek a kérdések újra és újra előjönnek a beszélgetésekben. Katerina Lutszaki azt mondta, még most is egy-két öngyilkosság jut minden hétre, ráadásul szerinte a rendőrség megpróbálja elhallgatni ezeket az eseteket. Az emberek csak akkor értesülnek róla, ha a tragédia nyilvános helyen történik. A lapok ilyenkor rendszerint napokon át írnak arról, hogy milyen okok vezethettek el az öngyilkosságig - mondta Katerina Lutszaki, aki szerint Görögországban mindenki dühös amiatt, hogy ilyen helyzetbe kerültek, és úgy gondolják, hogy senki sem törődik már a görögökkel.

Az új adók, a csökkenő fizetések, nyugdíjak és segélyek, valamint a növekvő munkanélküliség miatt sok görög úgy érzi, hogy kihúzták a talajt a lába alól. Ráadásul a görög kormánytól további drasztikus megszorító intézkedéseket várnak el a nemzetközi hitelezői, az Európai Unió, az Európai Központi Bank és a Nemzetközi Valutaalap. A görög munkaügyi minisztériumból származó értesülések szerint a hitelezők azt szeretnék például, hogy a nyugdíjkorhatárt emeljék fel 65-ről 67 évre, vezessék be a hatnapos munkahetet, felezzék meg a felmondási időt és a végkielégítéseket, bocsássanak el további ötvenezer közalkalmazottat, valamint, ha a munkáltató igényli, a dolgozót kötelezhessék 13 órás munkanapra.

Az egészségükkel is fizetnek a görögök

Az adósságválság kifejezetten rossz hatással van a görögök egészségére, és ezt nemcsak az öngyilkosságok növekvő száma jelzi, hanem az is, hogy egyre többen fordulnak a drogokhoz, lesznek depressziósak vagy HIV-fertőzöttek. Minderre több szakember hívta fel a figyelmet egy orvosi folyóiratban, a Lancetben megjelent cikkben. A cikk szerzői szerint a görög példára más, az egészségügyi kiadásokon faragni szándékozó európai országnak is oda kellene figyelniük. Sokan a munkájukkal együtt az egészségbiztosításukat is elvesztették, és az elszegényedés miatt azok, akik korábban a magánellátást választották, most elárasztják az amúgy is leterhelt állami kórházakat. A kórházi költségvetések megnyirbálása miatt viszont egyre többen nem jutnak el az orvosokhoz, még akkor sem, hogy az egészségi állapotuk jelentősen romlott.

A segélyvonalat működtető Klimaka nevű szervezet naponta száz hívást kap, négy telefonáló közül három gazdasági problémákra panaszkodik. "Minél mélyebbre kerülünk a válságban, annál csúnyábbak lesznek a történetek" - mondta a CNN-nek a szervezet egyik munkatársa, Arisz Violatszisz. A válság kirobbanása előtt, 2007-ben naponta legfeljebb nyolc segélyhívás futott be a szervezethez. Görögországban az öngyilkosságok kérdése szorosan összenőtt a kormánnyal és a hitelezőkkel szembeni elégedetlenséggel. Néhány nappal ezelőtt több ezer rendőr és tűzoltó álöngyilkosságokat mímelve tüntetett az athéni pénzügyminisztérium előtt. Az eljátszott akasztásokkal pont a válság óta ijesztő számú öngyilkosságokra próbálták felhívni a kormány figyelmét.

Tüntetés kötéllel

Görögországban az öngyilkosságot főként a középosztályhoz tartozók választják, és sok esetben köztereken hatják végre a tettüket, mintha csak egy színházi előadás lenne. Nikiforosz Angelopulosz pszichiáter a Spiegel című német lapnak azt mondta, a mostani esetek az 1920-as évekre emlékeztetik őt, amikor görög értelmiségiek egész sora követett el öngyilkosságot, miután elveszítették a Törökország elleni háborút. Szerinte azonban félrevezető az, ahogyan a lapok az öngyilkossági hullámról írnak, azok az emberek ugyanis, akik ezt a megoldást választják, nem politikai harcosok, még akkor sem, ha a közvélemény hősöknek tekinti őket, hanem elkeseredett emberek, akiknek segítségre lenne szükségük.