Magyarokkal háborúzik a dühös román kormány

Vágólapra másolva!
A román kormánypárti politikusok össztüzet zúdítottak a magyarokra, azt mondják, a kisebbség miatt nem sikerült a Traian Basescu államfő megbuktatását célzó kísérlet. Akad lap, amely már a kormány és a magyarok háborújáról ír, a Romániai Magyar Demokratikus Szövetség egyik vezetője pedig elismerte, hogy a vasárnapi népszavazás után nehezebb lesz párbeszédet folytatni a jelenlegi koalícióval.
Vágólapra másolva!

Magyarország adósa lesz Traian Basescu, ha visszatér - figyelmeztetett a kormánykoalícióba tartozó Román Szociáldemokrata Párt egyik politikusa, Bogdan Diaconu. Ezzel arra utalt, hogy Basescu az alacsony részvételnek köszönhette, hogy érvénytelen lett a megbuktatását célzó vasárnapi népszavazás - és különösen a jelentős magyar lakossággal rendelkező megyékben mentek el kevesen szavazni. Bogdan Diaconu szerint az, hogy "a magyar kisebbség engedett a magyar kormány manipulációjának, és ezzel szembeszállt a román állampolgárok többségével, bizonyítja, hogy Magyarország beavatkozik Románia belügyeibe". A politikus hozzátette, hogy Magyarország ezzel nemcsak uniós szabályokat szeg meg, hanem megsérti a két ország közötti jó szomszédi viszonyt is.

Az Adevarul című lap arról írt, hogy Victor Ponta miniszterelnök pártja, az ország kormányzását májusban átvevő Szociálliberális Unió (USL) háborúban áll a romániai magyar kisebbséggel.

A felfüggesztett román államfő sorsáról döntő vasárnapi népszavazáson nagyon alacsony volt a magyar részvétel. Hargita megyében például a lakosság mindössze 11,56 százaléka szavazott. Kovászna megyében 20,6, Maros megyében 34 százalékos volt a részvétel. A jelentős magyar lakossággal rendelkező többi megyében is az országos átlag alatti részvételt jegyeztek. A romániai magyar politikusok egy része ezt azzal magyarázza, hogy a magyarság számára nem volt tétje a szavazásnak, több román politikus viszont Orbán Viktor miniszterelnök és néhány romániai magyar politikus bojkottfelhívásának tudja be a történteket.

A népszavazás óta igazi össztűz zúdult a romániai magyarokra az USL részéről. Victor Ponta már vasárnap, szavazata leadása után arra kérte Orbán Viktort, ne avatkozzon be Románia politikai belügyeibe azzal, hogy bojkottra buzdítja a magyar nemzetiségű román állampolgárokat. "Láttam, hogy a Hargita és Kovászna megyében élők hallgatnak Orbán Viktorra, csakhogy Romániában vagyunk, és azt akarom, hogy egyedül a románok döntsenek azoknak a személyeknek a sorsáról, akik rosszat akarnak Romániának" - jelentette ki.

Forrás: AFP/Andrei Pungovschi

Ponta hívei a magyarokra is dühösek az érvénytelen népszavazás miatt

Puiu Hasotti kulturális miniszter eközben az RMDSZ-t vette célba, és azzal vádolta meg a pártot, hogy az egyházakon keresztül szólította fel a romániai magyarokat a távol maradásra. "Nyilvánvaló, hogy az RMDSZ felhívást intézett a magyar kisebbség felé, és tudjuk nagyon jól, hogy erre a klérust használta, az evangélikus, a protestáns egyházat és a többit. De az RMDSZ képességeit az árulásra már régóta ismerjük" - mondta a miniszter.

A magyarok másképp látják

Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke határozottan visszautasította azokat a vádakat, hogy a népszavazás a magyarok távolmaradása miatt lett érvénytelen, és elfogadhatatlannak tartotta a bűnbakkeresést. A politikus a magyarok látványos távolmaradását azzal magyarázta, hogy számukra nem volt közvetlen tétje a Traian Basescu államfő leváltásáról szóló népszavazásnak.

Hasonlóan nyilatkozott az RMDSZ szenátora, Frunda György is, aki szerint igazságtalan és a tényeknek is ellentmond az, hogy a magyarokra kenik a szavazás érvénytelenségét. Kulcsár Terza József, a Magyar Polgári Párt Kovászna megyei elnöke viszont arról beszélt, a székelyek azért nem mentek el szavazni, mert nem értettek egyet az USL "törvénytelenségeivel és antidemokratikus manipulációival".

Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy a passzivitás nemcsak a magyar kisebbséget jellemezte, az eredményt pedig nem a politikai közömbösséggel, hanem a kormányzó párttal szembeni ellenállással magyarázta. Az európai parlamenti képviselő kijelentette azt is, hogy Orbán Viktor Tusványoson nem Románia belügyeibe avatkozott bele, amikor távolmaradásra szólított fel, hanem az Európai Unió és ezen belül az Európai Néppárt érdekei mellett szállt síkra, amiért szerinte köszönet jár neki.

Borbély László, az RMDSZ politikai alelnöke a Krónika című lapnak adott interjújában elismerte, hogy a vasárnapi népszavazási eredmények tükrében nehezebb lesz párbeszédet folytatni a jelenlegi koalícióval. "De az elmúlt húsz év alatt minket sokan leírtak és szapultak, mégis itt vagyunk" - tette hozzá. A politikus szerint ugyanakkor az RMDSZ-nek és a magyarságnak nem kell bosszúhadjárattól tartania.

Új kormány, új viszonyok

A Ponta-kormány annak a bizalmatlansági indítványnak a nyomán került hatalomra, amelyet egyebek mellett a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen (MOGYE) alapított magyar kar miatt terjesztett be a szociálliberális ellenzéki szövetség. Szerintük az akkori kormány az RMDSZ zsarolásának engedett azzal, hogy különálló kart alapított a magyar tannyelvű oktatásnak a MOGYE-n. Az ellenzéki politikusok már a határozat előkészítési szakaszában jelezték, hogy e miatt a kormány menesztését kezdeményezik. Szerintük a kormányhatározat sérti az oktatási törvényben szavatolt egyetemi autonómiát.

Forrás: AFP/Daniel Mihailescu
Orbán Viktor szerint a román miniszterelnök (képünkön) új helyzetet teremtett

Az új kormány oktatási minisztere, Ioan Mang májusban bejelentette, nem tartja szükségesnek a MOGYE önálló magyar karának fenntartását, és az azt megalapító kormányhatározat visszavonását javasolja. Az új román kormány képviselői kijelentették, hogy a választási rendszerben szakítanának az arányos képviselet elvével, és tisztán egyéni választókerületes parlamenti választási rendszert alakítanak ki, a román parlamentben 2005 óta elakadt kisebbségi törvényt pedig a kisebbségek kulturális autonómiájának fejezete nélkül kívánják elfogadtatni.

Orbán Viktor miniszterelnök ezek után arról beszélt, hogy "új helyzet van Magyarország keleti határainál magyarügyben", szerinte ugyanis az új román kormány magyarokat érintő első intézkedései aggodalomra adnak okot.