A görögöknek úgy kellett ez a választás, mint egy fejlövés

Herkulesi feladatnak tűnik egy életképes koalíció létrehozása Görögországban, ahol hatalmasat bukott a válságért és a megszorításokért felelősnek tartott két nagy párt. A legvalószínűbb forgatókönyv szerint júniusban újabb választást kell tartani. Az ország akkor maradhat kormány nélkül, amikor a leginkább szüksége lenne rá.

A görög választók éltek a lehetőséggel, és kíméletlenül megbüntették a pártokat, amelyeket felelősnek tartottak a 2009 óta tartó válság, majd a mentőcsomagokért cserébe vállalt megszorítások miatt. Az egyelőre még nem végleges eredmények szerint Görögországban megvalósult a közvélemény-kutatók rémálma, a szigorú takarékossági reformprogram miatt a tűréshatárt feszegető országban ugyanis már nincs értelme régi pártkötődésekről beszélni: a protestszavazatokat pedig nagyon sok és sokszínű kispárt gyűjtötte be a marxistáktól kezdve a nacionalistákon át a bevándorlásellenes csoportokig. A megszorítások ellen kampányoló kisebb bal- és jobboldali pártok a szavazatok több mint hatvan százalékát kapták.

A görögök haragját most annak a két pártnak, a konzervatív Új Demokráciának (ND) és a baloldali Paszoknak (Pánhellén Szocialista Mozgalom) kellett állnia, amely 1975 óta uralja a politikát, és amely tető alá hozta az országot a csődtől megmentő, fájdalmas megszorításokkal járó megállapodásokat, ám a válság előidézéséből is kivette a részét - minderre nehéz is lett volna győztes kampányt építeni.

Akár egy hónap múlva újabb választás lehet

A két történelmi párt bukásának arányát mutatja, hogy míg a legutóbbi, három évvel ezelőtti választáson ketten a szavazatok 77 százalékát gyűjtötték be, most mindössze 33 százalékot kaptak. Eközben további öt pártnak sikerült átugrania a parlamentbe jutáshoz szükséges háromszázalékos küszöböt.

Ezzel a választók a katonai junta bukása óta eltelt csaknem negyven év legtöredezettebb görög parlamentjét állították össze, és éppen ezért csekély eséllyel indulnak a kormányalakítási tárgyalások, vagyis elképzelhető, hogy már a jövő hónap közepén újabb választásokat tartanak.

Antonisz Szamarasz koalíciós partnert keres

Görögországban egyelőre csak annyi biztos, hogy a leendő kormánynak a választók által elég határozottan elutasított megszorításokat kell folytatnia, ha továbbra is szeretne hozzájutni az EU, az Európai Központi Bank és a Nemzetközi Valutaalap mentőcsomagjához. Ehhez a jelenlegi tervek szerint a parlamentnek júniusban további 11 milliárd eurós megtakarításra kell rábólintania a 2013-as és 2014-es évre. Az viszont teljesen bizonytalan, hogy pontosan milyen összetételű kormány hajthatja végre ezt a tervet, vagy hogy egyáltalán megvalósulnak-e az elképzelések.

A választásokon a legtöbb szavazatot kapó Új Demokráciának most három napja van arra, hogy összehozzon egy koalíciót. Ha ez nem sikerül, a második helyet elérő párt, az eddig ellenzéki Sziriza néven is emlegetett Radikális Baloldali Szövetség futhat neki a koalícióalakításnak, és ha ez sem jön össze, a harmadik helyezett Paszok is kap egy esélyt. Ha minden kísérlet kudarcba fullad, akkor újabb választások jönnek, ami minden bizonnyal tovább borzolja az ország nemzetközi hitelezőinek az idegeit.

Nem törődtek a figyelmeztetésekkel

A görögök annyira dühösek a munkanélküliség, a csökkenő bérek és az egymás után csődbe jutó vállalkozások miatt, hogy aligha vették figyelembe, hogy a mentőcsomag feltételeként szabott megtakarítások elleni szavazataikkal a csőd felé lökik az országot. A szavazatokból tehát akár azt is ki lehetne olvasni, hogy a görögök nem feltétlenül akarják, hogy megmentsék őket. Ahogy a Spiegel fogalmazott: a görögök egóját túlságosan is megsebezték a kívülről rájuk kényszerített, romboló hatású intézkedések és a külföldi beavatkozás erőszakossága - különösen Németország részéről. Csak olaj volt a tűzre, hogy a választások előtt a német pénzügyminiszter, Wolfgang Schäuble figyelmeztette a görögöket, számolniuk kell következményekkel, ha nem tartják magukat az ország vállalásaihoz.

Ami a lehetséges következményeket illeti: a Reuters szerint a politikai bizonytalanság miatt ismét napirendre kerül a kérdés, hogy Görögország marad-e az eurózónában, vagy pedig önszántából, esetleg kényszerből kilép. Az európai hatóságok eddig szigorúak voltak, és világossá tették, ha Görögország nem hajtja végre maradéktalanul a mostani takarékossági reformtervet, búcsút inthet a mentőcsomagnak. A Reuters viszont a választási eredményt elemző írásában felveti, a megszorítások ellen kampányoló szocialista Francois Hollande győzelme Franciaországban átírhatja az európai vezetők számításait, és előfordulhat, hogy inkább újabb választások felé tolják Görögországot, azt remélve, hogy világosabb eredmény születik, és az új kormány biztosabb mandátummal irányíthatja az országot.

Alekszisz Ciprasz a győzelemmel felérő második helyet ünnepeli

"Görögországnak úgy kellett ez a választás, mint egy fejlövés" - vázolta a görög állapotokat a Bloombergnek Nicholas Spiro hitelkockázati szakértő, aki szerint világos, hogy ha az ország maradni is akar az eurózónában, az ehhez szükséges reformokhoz nincs meg a politikai konszenzus. Egy másik kockázati tanácsadó, Anthony Livianos is sötét képet festett a közeljövőről a Wall Street Journal című üzleti lapnak. Szerinte most kettős - politikai és gazdasági - válsággal kell megküzdeni egyszerre. "Ez olyan káosznak a receptje, amellyel még sohasem szembesült az ország" - fogalmazott a szakértő, aki attól tart, hogy Görögország úton van kifelé az eurózónából.

Ellentétes platformon a főszereplők

Antonisz Szamarasz, az Új Demokrácia és Evangelosz Venizelosz, a Paszok vezetője is felismerte, hogy egy kétpárti koalíciónak sem megfelelő legitimációja, sem hitelessége nem lenne, ezért felszólította az Európa-barát pártokat, csatlakozzanak a koalíciós kormányhoz, és közösen módosítsák a reformokat, amelyeket a mentőcsomag érdekében végre kell hajtani.

Csakhogy a választáson második helyet szerző, Sziriza néven is emlegetett Radikális Baloldali Szövetség vezetője hallani sem akar erről. Alekszisz Ciprasz baloldali kormányt szeretne, és felmondaná a nemzetközi hitelezőkkel kötött megállapodást. "Azok a pártok, amelyek aláírták ezeket a dokumentumokat, ma már kisebbségben vannak. Az emberek érvénytelenítették az aláírásaikat" - mondta a választás után a "külföldi erők" és "Görögország megnyomorítása" ellen kampányoló Ciprasz. Aki három nap múlva - ha Szamarasznak nem sikerül életképes koalíciót összehoznia - neki is állhat a kormányalakításnak. Ciprasz legfeljebb a kisebb pártokból válogathat, a nagyoktól ugyanis a mentőcsomag határozott elutasításával el is határolta magát, márpedig Görögországban jelenleg nem a politikai ideológia alapján működnek együtt a pártok, hanem annak függvényében, hogy támogatják vagy ellenzik-e a mentőcsomagot.

Bár Karolosz Papuliasz elnök hétfőn Antonisz Szamaraszt bízza meg kormányalakítással, az Új Demokrácia egyik tisztségviselője a Dow Jones hírügynökségnek azt mondta, a párt aligha lesz képes összehozni egy koalíciót. A Szirizával nincs közös nevező, a Paszokkal pedig nem képes elegendő támogatást biztosítani a parlamentben. "Ne áltassuk magunkat, teljes gőzzel haladunk a júniusi választások felé" - összegezte a kormányalakítás esélyeit az Új Demokrácia tisztségviselője.

Az Athéni Egyetem politológusa, Iliász Nikolakopulosz szerint viszont a lehető legfelelőtlenebb döntés lenne új választásokat tartani, mert a megszorítás ellen kampányoló pártok még több támogatást szerezhetnek, és ez csak tovább bonyolítaná a helyzetet, Görögország pedig most nem engedheti meg magának, hogy az egymást követő választásokkal eljátssza a befektetők bizalmát. A mostani állás szerint azonban Görögország kormány nélkül maradhat pont akkor, amikor a leginkább szüksége lenne rá.

Hét párt osztozik a parlamenti helyeken

Egyik párt sem ért el 20 százalékot a vasárnapi előre hozott választásokon Görögországban. A leadott szavazatok 99,9 százalékának összeszámlálása alapján a konzervatív Új Demokrácia a voksok 18,9 százalékát szerezte meg, és ezzel 108 mandátumhoz jutott. Második helyen futott be az eddig ellenzéki Radikális Baloldali Szövetség a szavazatok 16,5 százalékával, ez 52 képviselői helyet jelent. A baloldali Paszok mindössze 13,2 százalékot szerzett, ez az eredmény 41 mandátumra elég. További négy párt jutott be a törvényhozásba, mert túllépték a 3 százalékos arányt. A Független Görögök elnevezésű párt 10,6 százalékkal 33 mandátumhoz jutott, a kommunisták 8,5 százalékot, és ezzel 26 helyet kaptak. Bejutott 7 százalékkal a neonáci Arany Hajnal is, amelynek 21 képviselője lesz a parlamentben. Végül bejutott a Demokratikus Baloldal is, amely 6,1 százalékot ért el, és 19 mandátumot szerzett.