Illegális bevándorlók elleni kirohanással kampányol Sarkozy

Franciaország schengeni övezetben való részvételének felfüggesztését helyezte kilátásba vasárnapi nagygyűlésén az újraválasztásáért kampányoló Nicolas Sarkozy francia elnök, hangsúlyozva, hogy "a migrációs hullám kezelése nem maradhat kizárólag a technokraták és a bíróságok kezében". Kihívója, a szocialista Francois Hollande a francia csapatok Afganisztánból történő kivonásával próbálta maga mellé állítani a szavazókat.

A másfél hónap múlva esedékes francia elnökválasztás előtt a schengeni egyezmény felülvizsgálatát sürgette vasárnap Nicolas Sarkozy francia államfő a Párizs közeli Villepinte-ben tartott választási nagygyűlésén, jelezve, hogy ha egy éven belül nem valósul meg a "schengeni politikai kormányzat", Franciaország felfüggesztheti az övezetben való részvételét.

A több tízezer kormánypárti választó előtt elmondott egyórás beszédében a jobboldali jelölt amerikai mintára szabályozást is követelt annak érdekében, hogy az európai közbeszerzésekből ezentúl csak az Európában termelő kis- és középvállalatok részesülhessenek.

"Európa nem lehet fenyegetés, Európának a védelmet kell jelentenie" - fogalmazott a köztársasági elnök. Hozzátette: "Egész életemben hittem Európában, egész életemben Európára szavaztam, egész életemben Európát védtem. De ha a mai világban Európa nem vonja le magának a válság tanulságait, akkor a cselekvéshez való eszköz helyett a tehetetlenség tényezőjévé fog válni, s egy olyan Európa lesz belőle, amely elárulta az alapító atyák álmát".

Ennek szellemében a schengeni egyezményt illetően Sarkozy úgy látja, hogy az már "nem képes a helyzet súlyosságára válaszolni", ezért felül kell vizsgálni. "Olyan strukturális reformot kell megvalósítani Schengennel, mint amilyet az euróval csináltunk... Nem hagyhatjuk a migrációs hullám kezelését kizárólag a technokraták és a bíróságok kezében" - mondta hatalmas tapsvihar közepette a jobboldali jelölt.

"Büntetni, felfüggeszteni és ki kell zárni a nem teljesítő államot a schengeni szerződésből, ahogyan az eurózónából is az olyan országot, amely nem teljesíti a kötelezettségeit" - követelte Sarkozy.

A francia elnök "az illegális bevándorlás elleni harcban közös frontot" szeretne Európában, valamint olyan "válságkezelő eszközök" létrehozásáért szállt síkra, amelyekkel a "rendkívüli körülményekkel szembesülő országokat" segíteni lehet. A menekültjogot és a külföldiek jogait illetően is "megerősített konvergenciára" van szükség szerinte az európai tagállamok között. "Nem fogadhatjuk el az Európa külső határainál tapasztalható határellenőrzési elégtelenségeket" - hívta fel a figyelmet.

"Ha azt tapasztalom a következő 12 hónapban, hogy semmilyen komoly fejlődés nem történik ebben az irányban, akkor Franciaország felfüggesztheti részvételét a schengeni egyezményben addig, amíg a tárgyalások nem vezetnek eredményre" - mondta a francia elnök.

Sarkozy a gazdaságban - amerikai mintájú - protekcionista intézkedés bevezetését kérte Európától az európai vállalatokra annak érdekében, hogy csak az Európában termelő és gyártó vállalatok részesülhessenek európai közpénzekből. Arra is utalt, hogy ha az Európai Unió ezen a téren sem lép előre egy éven belül, Franciaország egyoldalúan fogja a szabályozást megvalósítani, és létrehozza "saját chartáját" a francia kis- és középvállalatok védelmében.

A másfél hónap múlva esedékes francia elnökválasztás esélyesének számító baloldali jelölt, Francois Hollande vasárnap megerősítette: ha megválasztják államfőnek, még az év vége előtt kivonja a francia csapatokat Afganisztánból.

A szocialista politikus egy párizsi választási beszélgetésen elmondta, hogy a védelmi politikának "ugyanolyan mértékben kell hozzájárulnia az állami megtakarításokhoz, mint más szektoroknak". Szerinte a külföldi missziók többe kerültek Franciaországnak a tervezettnél. Ezzel is indokolta, hogy megválasztása esetén 2012 vége előtt minden harcoló francia katonának haza kell térnie Afganisztánból.

Nicolas Sarkozy államfő január végén - azt követően, hogy egy afgán katona megölte négy francia társát - jelentette be, hogy a francia harci egységek kivonása Afganisztánból a tervezettnél egy évvel korábban, 2013 végéig befejeződik. Azt is jelezte akkor, hogy Franciaország arra fogja kérni a NATO-t: gondolja át, hogyan tudja valamennyi harci misszióját átadni az afgán hadseregnek a 2013-es év folyamán. A nemzetközi erők az átadás végét eredetileg 2014 végére tervezték.

Hollande arra is ígéret tett, hogy elnökként a külföldi missziók ideje alatt is folyamatosan konzultálni fog a parlamenttel, s nem csak a csapatok küldéséhez fogja a képviselők beleegyezését kérni, ahogy az most gyakorlat.

A köztársaságielnök-választás első fordulóját április 22-én, a másodikat pedig május 6-án tartják Franciaországban.

Bár indulása mindvégig sejthető volt, Nicolas Sarkozy csak február közepén jelentette be hivatalosan, hogy újraindul az államfői székért. A közvélemény-kutatások egyelőre szocialista riválisa győzelmét jósolják : Hollande ezek szerint a szavazatok 56-59, Sarkozy pedig csak a voksok alig 41-44 százalékra számíthat.