Alacsony részvételt várnak a szlovákiai választásokon

Vágólapra másolva!
Este tíz óráig szavazhatnak az előrehozott parlamenti választásokon a szlovák szavazók. Az előrejelzések szerint a választók több mint fele inkább otthon marad.
Vágólapra másolva!

Megkezdődtek az előrehozott parlamenti választások Szlovákiában: szombat reggel hét órakor országszerte csaknem hatezer választóhelyiség nyílt meg, ezek este tíz óráig tartanak nyitva. A voksoláson rekord alacsony szintű részvétel várható az utóbbi hónapok felmérései és több elemző egybehangzó állítása szerint.

A parlamenti választásokon közel 4,3 millió választásra jogosult polgár vehet rész, akik megválasztják a 150 fős törvényhozást. Az előző, 2010-es parlamenti választásokon valamivel több mint két és fél millióan járultak az urnákhoz, a választásra jogosultak 58,83 százaléka. Az elmúlt egy hónap során nyilvánosságra hozott felmérések szerint a mostani választásokon 40-50 százalék közötti részvételi arány várható.

Forrás: MTI/Komka Péter
Forrás: MTI/Komka Péter

Bugár Béla, a Híd-Most elnöke leadja szavazatát Somorján

Gyurgyík László szociológus szerint Szlovákiában jelenleg meghaladhatja a 400 ezret a magyar választók száma. Az ő szavazatuk megszerzését leginkább két párt tűzte ki célul. Ezek egyike a Berényi József vezette Magyar Koalíció Pártja (MKP), amely 1998-ban jött létre, és olyan szlovákiai magyar jobbközép párt, amely a szolidaritás értékeit is felvállalja. A másik ilyen párt a 2009-ben létrehozott, Bugár Béla vezette Most-Híd, amely szlovákiai, magyar többségű jobboldali polgári pártnak vallja magát. A legutóbbi felmérés szerint az MKP és a Most-Híd is bejutna a parlamentbe a szombati választásokon.

A jelöltekről, a magyar pártok esélyeiről és a szlovák-magyar konfliktusról ebben a cikkünkben olvashat részletesen.

Népszavazás a magyar névért

A parlamenti választásokkal egy időben két szlovákiai településen népszavazásokat is tartanak. Gútán (Kolárovo) és Pereden (Tesedíkovo) a két felvidéki település eredeti magyar nevének visszaállításáról is szavazhatnak az ott élők. A települések történelmi nevének visszaállításában már régóta reménykednek az ott lakók. Pereden, amelynek neve több mint hétszáz éves, a kérdés már korábban is szóba került. A népszavazás kiírásáról azonban csak a most januári testületi ülésén döntött a csaknem 80 százalékában magyarok lakta község önkormányzata.

"Délelőtt tíz óráig már elég sokan le is adták szavazatukat, én és a családom délután készülünk, és természetesen igennel szavazunk majd a település történelmi nevének visszaállítására" - mondta el az MTI-nek szombaton Pered polgármestere, Borsányi Gyula. Hozzátette: jó hangulatban zajlik a szavazás, és bízik benne, hogy pozitív eredmény születik majd.

Gútán szombaton már a második népszavazást tartják a város eredeti nevének visszaadásáról. Az első népszavazásra 1992-ben került sor. Bár akkor a Gúta megnevezés elsöprő többséget kapott, a népszavazás eredményét mégsem vette figyelembe az akkori kormány. "Reggel óta folyamatosan szavaznak az emberek, de eredményeket egyelőre még saccolni sem lehet. Én viszont bízom benne, hogy mindenki, aki a parlamenti választásokra leadja a szavazatát, betér azokba a helyiségekbe is, ahol a város eredeti nevének visszaállításáról lehet voksolni" - nyilatkozta az MTI-nek Gúta polgármestere, Horváth Árpád szombaton.