Berlusconi nagy hangú kápója lett az Európai Parlament elnöke

Berlusconival vívott szócsatája után vált ismertté, de hírhedté szókimondása és kemény érvelése tette Martin Schulz német baloldali EP-képviselőt, akit kedden választott meg elnökévé az Európa Parlament. Schulz nagyobb politikai súlyt szeretne teremteni az EP-nek, és jóllehet az áltáthatóság híve, maga is egy politikai háttéralkunak köszönheti új pozícióját.

Komolyabb politikai súlyt szeretne biztosítani az Európai Parlamentnek kedden megválasztott új elnöke. A 387 szavazattal a néppárti lengyel Jerzy Buzek utódául választott német szociáldemokrata Martin Schulz bízik abban, hogy célja elérésében magabiztos és harcias stílusa is segítségére lesz. "Közvetlen vagyok és szókimondó... Szándékomban áll ezzel az erővel felvértezni az Európai Parlamentet" - idézte a Spiegel német magazin egy korábbi nyilatkozatát.

A karrierjét eredetileg könyvkereskedőként indító Schulz kilenc évnyi európai parlamenti képviselőség után 2003-ban került a figyelem középpontjába, amikor tengelyt akasztott Silvio Berlusconi olasz miniszterelnökkel. Szócsatájuk komoly diplomáciai bonyodalmat okozott Németország és Olaszország között.

A kápó-üggyel vált ismertté

Schulz az EU soros elnöki posztját átvevő Olaszország kormányfőjét 2003-as parlamenti meghallgatásán vonta kérdőre kormányfői posztja, valamint médiavállalkozása között vélt összeférhetetlensége miatt. Berlusconi erre azt ajánlotta Schulznak, vállalja el egy náci koncentrációs táborról készülő filmben egy kápó szerepét. Az olasz-német kapcsolatokat a mélypontra küldte a csörte, a kölcsönös nyilatkozatháború eredménye végül az lett, hogy 2003 nyarán Gerhard Schröder német kancellár Olaszország helyett Horvátországba ment nyaralni.

Egy évvel később Schulz - akit időközben a szocialista EP-fakció elnökévé választottak - újra összeütközésbe került Berlusconival. Az ütközési pont ezúttal José Manuel Barroso akkor még csak leendő európai bizottsági elnök egyik jelöltje volt, a bel- és igazságügyi biztosi posztra szánt olasz Rocco Buttiglione. Az olasz politikust - parlamenti meghallgatásán is hangoztatott - szélsőségesen konzervatív nézetei miatt érték heves támadások. Martin Schulz Berlusconitól azt követelte, hogy hívja vissza Buttiglionét, Barrosót pedig azzal fenyegette, hogy frakciójával együtt az összes biztos jelöltségét megvétózza az EP-ben, ha Buttiglione marad.

Barroso meghátrált

Buttiglionén kívül ezután további négy biztosjelölt - köztük Kovács László korábbi magyar külügyminiszter - alkalmasságával kapcsolatban is kételyek merültek fel. A nyomásgyakorlás előtt végül fejet hajtott Barroso: két jelöltet - köztük Buttiglionét - visszaléptetett, a három további vitatott jelölt - köztük Kovács László - pedig nem az eredetileg neki szánt biztosi pozíciót kapta.

Martin Schulz előszeretettel beszél nagyon hangosan, és gyakran nem válogatja meg szavait: "Ha a magasban vannak, akkor a fejedre piszkítanak, ha pedig lent vannak, a kezedből esznek" - hasonlította egy alkalommal a galambokhoz a francia szocialistákat. 2003-as és 2004-es szereplése után kedvelt interjúalany lett, hazájában is elismertséget szerzett -és egyúttal új ellenfeleket is.

"Schulz úr úgy néz ki mint Lenin, és úgy beszél, mint Hitler" - jellemezte őt egy alkalommal Jean-Marie Le Pen francia szélsőjobboldali politikus, miután a német szociáldemokrata képviselő megakadályozta, hogy korelnökként ő legyen az Európai Parlament 2009-es ülésszakán a nyitóülést levezető elnök.

Vállalja a harcot

"Vicsorgó, mérges, aki nem tud parancsolni indulatainak, intoleráns mindazokkal szemben, akik más véleményen vannak..., két és fél év politikai fanatizmusra számíthatunk" - jellemezte Nigel Farage brit nacionalista euroszkeptikus EP-képviselő keddi megválasztása után Schulzot és a következő időszakot.

Schulz valóban harcos alkat. "Az állampolgároknak tele van a hócipőjük azzal, hogy mindenről zárt ajtók mögött döntenek. Csak harccal tudjuk megfordítani ezt a folyamatot" - idézte őt a Spiegel. A politikus nagy híve az európai eszmének, a parlamentnek, mint az EU egyedüli közvetlenül megválasztott intézményének, illetve az átláthatóságnak.

Utóbbi jegyében többször is kritizálta az eurozóna válságának az EU-szerződéseken kívül körvonalazódó megoldását, ennek során a zóna tagjai januárban véglegesítik a december eleji EU-csúcson felvetett, szigorú gazdaságpolitikát előíró intézkedéseket. Elérte azt, hogy három EP-képviselő is ott legyen a január végi tárgyalásokon, sőt - bár nem invitálták - ő maga is azt tervezi, hogy odamegy a tizenhét eurózóna tagállam állam- és kormányfőinek csúcstalálkozójára. Akár beengedik, akár nem.

Schulz azt sérelmezi, hogy a kormány- és államfők találkozóinak előtérbe állítása nagymértékben kizárja a döntéshozatali folyamatból az egész Európai Unió egyetlen közvetlenül választott szervét, az Európai Parlamentet. "Ezt az EP nem fogja tétlenül szemlélni, mindennek pedig az első próbája a pénzügyi unióról szóló új nemzetközi megállapodás lesz" - jelentette ki keddi megválasztása után.

Schulz és a magyarok

2007-ben Martin Schulz levélben köszöntötte Horn Gyulát 75. születésnapja alkalmából, egyben - név nélkül, de őrá utalva - bírálta Sólyom László köztársasági elnököt, aki nem volt hajlandó kitüntetni az egykori magyar miniszterelnököt.
Schulz tavaly kemény kritikákat fogalmazott meg Orbán Viktor kormányával szemben. Többször is követelte az EP-ben sokat bírált médiatörvény megváltoztatását, a jogszabályt egy alkalommal "tehertételnek" nevezte a magyar EU-elnökség számára., illetve Orbán soros elnöki meghallgatásakor fennhangon követelte a jogszabály visszavonását, nem sokkal később pedig diktátornak nevezte a magyar kormányfőt a Frankfurter Allgemeine Zeitungnak adott interjúban. Tavaly tavasszal a múlt felé tett lépésnek értékelte a magyar alkotmányt. "Az alkotmánynak az emberek széles körű egyetértésén kell alapulnia, de ez inkább egy párt politikai programjának tűnik" - mondta.