Megfenyegette a szíriai elnök a nyugatot

Ha a nyugat beavatkozik Szíriában, baj lesz - ezt üzente a Sunday Telegraph-nak adott nyilatkozatában Bassar el-Aszád szíriai elnök a rezsimjét ért fenyegetésekre válaszul. Aszád először adott interjút egy nyugati újságnak, mióta hét hónappal ezelőtt a távozását követelő ellenzéki megmozdulások kezdődtek, melyekre a rezsim vérengzésekkel válaszolt. Háromezer ember - köztük több száz gyerek - halt meg eddig a katonák támadásaiban.

Ha a külvilág beavatkozik Szíria ügyeibe, akkor "földindulás" kezdődik a régióban, és egy "újabb Afganisztán" alakul ki - nyilatkozta Bassar el-Aszád szíriai elnök a Sunday Telegraph című brit lapnak. Aszád, akinek rendszere ellen hét hónapja tört ki felkelés Szíriában, először adott interjút nyugati lapnak. A többek között az elnök távozását követelő megmozdulások elleni megtorló akciók, az ENSZ adatai szerint eddig mintegy 3000 ember halálát okozták, közülük több száz gyerek, és további ezrek kerültek börtönbe. Az Aszád irányítása alatt álló fegyveres erők, a jelentések szerint több ellenzéki tüntetésen rendeztek vérfürdőt, melyeknek számos civil áldozata volt. Az állam erőszakos fellépését újra és újra elítélték a világ vezetői, köztük az ENSZ és az Arab Liga, de ez nem hozott változást.

Aszád azt mondta a brit lapnak, hogy biztos benne, hogy a nyugati államok bizonyosan tovább fokozzák majd a rezsimjére nehezedő nyomást. "Viszont Szíria más, mint Egyiptom, Tunézia vagy Jemen, minden tekintetben. Más a történelem, és más a politika is" - fogalmazott azokra az arab országokra utalva, amelyekben az ellenzéki mozgalmak elérték, vagy kis híján elérték a vezető elmozdítását.

"Szíria a régió középpontja. Törésvonal, és ha megpiszkálják, akkor földrengést idéznek elő" - figyelmeztetett. "Bármilyen probléma van Szíriában, az lángra lobbanthatja az egész régiót. Ha az a tervük, hogy megosszák Szíriát, akkor megosztják az egész régiót. Akarnak itt egy másik Afganisztánt? Vagy tíz Afganisztánt?" - kérdezte.

Aszád nyilatkozatának hátterében az áll, hogy az ENSZ főtitkára szombaton ismét élesen elítélte a civilekkel szembeni erőszakot, és felszólította az államot, hogy fejezze be azt. Szombaton az Arab Liga is ismételten elítélte a civilek "folyamatos gyilkolását" az országban.

Pénteken két szíriai városban is elenzékiek ezrei vonultak az utcára, és követelték, hogy a nemzetközi közösség Líbiához hasonlóan Szíriát is repüléstilalmi övezetté nyilvánítsa. (Líbia légterét az ENSZ határozatban zárta le idén márciusban, miután az azóta meggyilkolt Kadhafi elnökhöz hű erők légitámadásokat intéztek ellenzéki városok ellen. Lényegében ezzel a döntéssel kezdődött a NATO-beavatkozás Líbiában: ennek indoka a repülési tilalom betartatása volt.) A pénteki tüntetés az elmúlt hét hónap egyik legvéresebb napja volt, negyven embert öltek meg az ellenzékiekre támadó katonák. Szombaton hárman vesztették életüket, amikor tankok kezdték lőni Homs város központját.

Az elnök a katonai fellépésről azt mondta a Sunday Telegraph-nak, hogy a felkelés kezdetekor valóban követtek el "sok hibát", de kijelentette, ma már csak a "terroristák" ellen irányulnak az akcióik. "Nagyon kevés rendőr van az országban, csak a katonaság képes az al-Kaida ellen harcolni. Ha maguk kiküldik a katonákat az utcára, ugyanaz történik, mint nálunk. Most már csak terroristákkal harcolunk. Ezért is egyre kevesebb a harc" - fogalmazott.

A tüntetések száma visszaesett az utóbbi időben, de az ellenzéki megmozdulások új erőre kaptak, miután Líbiában megtalálták és megölték az egykori teljhatalmű líbiai vezetőt, Moammer Kadhafit.

Aszád szerint ő más, mint Kadhafi vagy a többi, az arab tavasz kezdete óta megbukott vezető. "Mi nem a makacsság útját választottuk. Hat nappal a tünetések kezdete után reformokat jelentettem be." Hozzátette, hogy "a reformok megfelelő mértékűek, mert a változásnak megalapozottnak kell lennie. Tizenöt másodperc alatt alá lehet írni egy törvényt, de ha az nem passzol a társadalomhoz, akkor megosztottságot szül. Ez egy nagyon bonyolult ország."

Aszád úgy magyarázta a felkelést, mint az iszlamizmus és a pánarabizmus, azaz a szekularizmus harcát. "Az ötvenes évek óta küzdünk a Muszlim Testvériséggel [iszlamista mozgalom], és még mindig harcolunk vele" - tette hozzá. (A szunnita többségű Szíriát lényegében a hatvanas évek óta egy alavita elit irányítja, mióta egy alavita vallású pánarab párt került hatalomra. Ebben az összeállításunkban részletes információkat talál Szíriáról, és az ott kitört felkelés hátteréről.)