Satuba szorította Berlusconit az euróválság

Hiába élt túl eddig minden személyes és politikai botrányt Silvio Berlusconi olasz kormányfő, az euróválság miatt most példátlanul szorult helyzetbe került. Kénytelen volt meghajolni az EU akarata előtt, és bejelenteni a nyugdíjkorhatár emelését, amelyet alig tudott elfogadtatni saját szövetségeseivel is. Olaszország az eurózóna harmadik legnagyobb gazdasága, amelynek adóssággondjait mindenképpen meg kell oldani, ezért pedig Németország és Franciaország nem rettent vissza a nyílt nyomásgyakorlástól sem.

Az utolsó pillanatban tudott megegyezni koalíciós partnerével Silvio Berlusconi olasz miniszterelnök, aki így szerdán egy reformokról - mindenekelőtt a nyugdíjkorhatár emeléséről - és megszorításokról szóló szándéknyilatkozattal utazhat Brüsszelbe, az európai állam- és kormányfők csúcstalálkozójára.

Miután a keddi berlini frakcióüléseken kiderült, hogy a német parlament kormánytöbbsége valószínűleg hozzájárul a válságkezelésben főszerepet játszó Európai Pénzügyi Stabilitási Alap (EFSF) kibővítéséhez, a figyelem Olaszországra irányul. Az olasz ugyanis a harmadik legnagyobb gazdaság az eurózónában, adóssággondjait mindenképpen rendezni kell ahhoz, hogy az EU megnyugtató választ tudjon adni az eurókrízisre.

Olaszország államadóssága meghaladja az 1800 milliárd eurót, a bruttó hazai össztermékhez (GDP) viszonyított aránya pedig az év végére várhatóan eléri a 120 százalékot (Magyarország esetében már a 80 százalék fölötti szintet is tarthatatlannak ítélték a hazai és külföldi elemzők). Olaszországnak az államadósság finanszírozásához a következő három évben 600 milliárd eurónyi államkötvényt kellene értékesítenie.

A római kormány augusztusban már az Európai Központi Bank (EKB) segítségére szorult, amikor jelentős hozamfelárral sem tudta értékesíteni az állampapírokat. Az EKB ekkor elkezdett olasz kötvényeket vásárolni, ahogy korábban ezzel a módszerrel segítette ki Görögországot, Írországot és Portugáliát is. Berlusconi kormánya ekkor elfogadtatott egy megszorító csomagot, aminek következtében kismértékben csökkent is az adósság.

Az EU, illetve Németország és Franciaország azonban további megszorításokat, és mindenekelőtt nyugdíjreformot vár Berlusconitól. A miniszterelnököt felszólították, hogy szerdán, az európai állam- és kormányfők csúcstalálkozójára vigye magával az erről szóló terveket. Berlusconi először sértett büszkeséggel vágott vissza: "Senki nincs abban a helyzetben az Unióban, hogy kinevezze magát vezetőnek, és a választott kormányok vagy az európai népek nevében beszéljen" - írta a BBC által idézett levélben.

Berlusconi, aki eddig túlélt minden botrányt, a korrupciós vádakat és a magánéletéről szóló híreszteléseket is, az euróválság miatt a bukás szélére került. Európa ugyanis olyan reformokat vár el tőle, amelyek népszerűtlen intézkedésekkel járnak, és amelyeket koalíciós partnere, az Északi Liga sem támogatott. "Nem emelhetjük 67 évre a nyugdíjkorhatárt. Az emberek megölnek minket" - nyilatkozta Umberto Bossi, az Északi Liga vezetője.

A helyzettel tisztában van Nicolas Sarkozy francia elnök és Angela Merkel német kancellár is. Amikor a vasárnapi EU-csúcs után megkérdezték tőlük, hogy látnak-e elegendő elkötelezettséget Berlusconiban a reformok végrehajtására, a két vezető ironikusan egymásra mosolygott, majd Sarkozy diplomatikus választ adott: "Mindketten bízunk az olasz nép felelősségérzetében, az olasz gazdasági, pénzügyi és politikai vezetők felelősségtudatában." (A sokatmondó mosolyt itt megnézheti.).

Berlusconi és Bossi végül meghátrált, és szerdára virradó éjszaka megállapodtak abban, hogy teljesítik az EU elvárásait. Mariastella Gelmini oktatási miniszter be is jelentette: 2025-ig fokozatosan 65-ről 67 évre emelik a nyugdíjkorhatárt. A La Repubblica és a La Stampa című napilapok - meg nem nevezett forrásra hivatkozva - szerdán azt írták: Berlusconi abban állapodott meg Bossival, hogy az Északi Liga az április közepe helyett kora márciusra előre hozott választásokért cserébe támogatja a nyugdíjreformot.