"Mondtam, hogy magyar vagyok, és beírták" - csak gyanakodnak a visszaélésekre a Vajdaságban összeírt

Helytelenül felírt nevekre, ceruzával kitöltött kérdőívekre, csak szerbül beszélő kérdezőbiztosokra panaszkodtak sajtóhírek szerint a vajdaságiak, de az [origo] által megkérdezett helyiek nem tapasztalták, hogy el akarták volna bizonytalanítani őket magyarságuk megvallásában a népszámlálók. A szabálytalanságok helyett a Szerbiában élőket is inkább a népszámlálás furcsa kérdései foglalkoztatják, nem értik például, mi köze az államnak ahhoz, hány kutyájuk, macskájuk van.

"Két panaszt kaptunk, ellenőriztük az adatokat, és nem találtunk visszaélést" - mondta az [origo]-nak Pethő Magda, a vajdasági Temerin községi önkormányzatának hivatalvezetője a Szerbiában zajló népszámlálásról. Szerbiában - Magyarországhoz hasonlóan - októberben tartanak népszámlálást, csak ott a hónap közepéig végeznek is.

Vajdasági magyar lapok és magyar szervezetek korábban különböző visszaélésekről számoltak be, az [origo] ezeknek a híreknek igyekezett utánajárni a helyszínen. Volt, ahol a hírek szerint arra panaszkodtak, hogy nem írták be valaki magyar nemzetiségét, volt, ahol arra, hogy nem beszélt magyarul a számlálóbiztos, és csak cirill betűvel volt hajlandó kitölteni a kérdőívet, másutt arra, hogy arról akarták meggyőzni a szerbül jól beszélő szerbiai magyart, hogy ha ilyen jól beszél szerbül, nyugodtan írja be, hogy szerb nemzetiségű. Helytelenül feltüntetett családnevek, ceruzával kitöltött ívek szerepeltek a panaszok között, de volt, ahol egyből azzal kezdték, hogy nem kötelező kitölteni a nemzeti és vallási hovatartozásra vonatkozó kérdéseket.

Temerinben a községi hivatalvezető egyben a helyi népszámlálási bizottság elnökhelyettese is, szerinte a két panasz közül az egyik arra vonatkozott, hogy a számlálóbiztos külön papírra jegyzetelt, nem a kérdőívre írta rá a megadott adatokat - például, hogy az illető magyar nemzetiségű. Ellenőrizték az ügyet, kiderült, hogy a kérdőívre végül rákerült a megfelelő adat, de azért ismételten felhívták a biztosok figyelmét, hogy a helyszínen kell kitölteni a lapokat.

"Mondtam, hogy magyar vagyok, meg római katolikus - és beírták"

Nem volt bizonyított visszaélés, hiányosságok voltak, amelyeket kiküszöböltünk - mondta az [origo]-nak Horváth Endre, a vajdasági Magyar Nemzeti Tanács megbízottja a temerini népszámlálási bizottságban. A megbízott szerint többen azért nem a helyszínen írták be tintával az adatokat, mert megkövetelték tőlük a szépírást, és nyugodt körülmények között akarták kitölteni a lapokat.

"Magyar vagyok, meg római katolikus" (Kattintson további képekért!)

A panaszos azt kifogásolta, hogy nem küldtek hozzá magyar számlálóbiztost. Pethő Magda szerint igyekeztek a település főleg magyarok lakta részein magyar nemzetiségű vagy magyarul tudó számlálóbiztosokat küldeni, de nem volt elég ilyen jelentkező, és néhányan le is morzsolódtak, ezért nem jutott mindenhova magyarul tudó kérdező, de igyekeztek segítséget nyújtani: ahol szükség volt rá, ott küldtek mind a két nyelven beszélő segítőt a biztosokkal - mondta.

Nem tudott beszámolni visszaélésekről az [origo] kérdéseire a községházától pár saroknyira a kerékpárja vázán zsákban terményt szállító idősebb férfi, illetve a községbe Újvidékről látogatóba érkező élő idős nő, Barna Erzsébet sem. "Mondtam, hogy magyar vagyok, meg római katolikus - és beírták" - jegyezte meg.

"Jugoszlávok voltunk ötven évig, most már ez nincsen"

Az anyja révén félig magyar könyvesboltos, Milan Bjelic sem hallott visszaélésekről: "az utcánk, a Népfront utca elég hosszú, de nem panaszkodott senki". Magyar felesége beírta, hogy magyar, ő azonban üresen hagyta a nemzetiségi hovatartozásra vonatkozó, nem kötelezően kitöltendő rubrikát. "Megkérdeztem, mit lehet beírni oda. Mondták, hogy szerb, magyar, crnagorác satöbbi, de üresen is lehet hagyni. Azt választottam. Jugoszlávok voltunk ötven évig, most már ez nincsen" - magyarázta.

"Egy kedves fiatal szerb hölgy jött, mindent beírt szépen, láttam" - mondta a szomszédos Bácsföldváron a Becse felé tartó főút kanyarjában lakó Bözsi néni, aki előtte lelkesen szavalta Tompa Mihály leghíresebb, A gólyához című költeményét. Óbecsén inkább a kérdéseket kritizálták az iskolával szemben dohányzó takarítók. "Hány malacunk, hány kutyánk, hány macskánk van? Ez is a népszámláláshoz tartozik? - mérgelődtek, de a szabálytalanságokról csak a rádióban hallottak, ismerőseik között nem.

A Tisza Zentánál (Kattintson további képekért!)

Zentán a levéltáros fia számlálta össze a piacon többek között erős paprikát kínáló Hangya Lászlót, és ő is csak az általa furcsának tűnő kérdéseket említette. A szomszéd standon makedón és hazai ("az előbbi szagosabb, de mindkettő ugyanolyan édes") szőlőt áruló Zsuzsanna sem hallott visszaélésekről, de azt mondta, el tudja képzelni, mert "ez a mi országunk olyan... furcsa". Ismerősénél szerb biztos járt, "aki meg sem tudott szólalni magyarul". "Ha nekem tudom kell szerbül, akkor én is elvárhatom, hogy valamit tudjanak magyarul is." A piacra kiskutyájával érkező Ottíliát is inkább a "hülye kérdések" foglalkoztatták, azon kívül nem tapasztalt negatívumot. "Itt nálunk nagyon is rendben volt minden.".

Horváth Endre szerint most kezdődik a formanyomtatványok feldolgozása, szerinte ennek során még kiderülhet néhány dolog. Úgy fogalmazott, hogy nem tudnak szisztematikus visszaélésekről, de nem meri kijelenteni, hogy nem történtek ilyenek.

Más is gyanakodik. "Ha ők kettőt bevallottak, akkor ott biztos több is van" - utalt a hivatalhoz érkezett panaszokra a temerini községháza előtti parkban az októberhez képest szokatlanul meleg napsütésben unokáját hintáztató Ica. Azt azonban maga is elismerte, hogy a "telepen", a község főként magyarok lakta részén fekvő utcájukban "semmi gond nem volt".