Hogyan jutottak a német vécéülőkétől a spanyol uborkáig?

Már kétszer melléfogtak a 22 ember halálát okozó hasmenésjárvány forrását kereső német hatóságok, a fertőzött spanyol uborkáról szóló elmélet megdőlt, de a babcsíra-teória sem áll erős lábakon. Az [origo]-nak nyilatkozó járványügyi szakorvos szerint ahogy telik az idő, úgy lesz egyre nehezebb azonosítani, hogy mi okozta a fertőzést. Az ilyen betegségek után is úgy nyomoznak, mint egy krimiben, de nem mindig lehet perdöntő bizonyítékra várni, akkor is riadóztatni kell a lakosságot, ha erősen gyanakszanak, hogy egy élelmiszer veszélyes. A tévedés az EU pár tucat milliárdjába kerül.

"Megbecsülni sem lehet, mikor áll össze a puzzle" - mondta az [origo]-nak Krisztalovics Katalin, az Országos Epidemiológiai Központ járványügyi szakorvosa. Szerinte nincsenek könnyű helyzetben a német szakértők, akiknek a média és a politika nyomása miatt gyorsan eredményt kell produkálniuk.

Németországban május végén ütötte fel a fejét a hasmenésjárvány. A járványnak huszonkét halálos áldozata van, a fertőzést elkapók, illetve a gyanús esetek száma pedig már meghaladja a 2600-at. Utóbbiak közül több mint 600-ra emelkedett azoknak a száma, akik életveszélyes vagy válságos állapotban vannak. Esetükben már fellépett az úgynevezett hemolitikus urémiás szindróma (HUS), ami súlyos vérszegénységet, valamint veseelégtelenséget jelent.

A hasmenést okozó baktériumot (2-es típusú méreganyagot termelő O104:H4 jelű EHEC) a szakértők már azonosították, de azt még nem lehet tudni, milyen élelmiszerben jelent meg. A német egészségügyi hatóságok a járvány május végi kitörésekor azt mondták, hogy a járvány valószínűleg egy május eleji, a hamburgi kikötőben tartott fesztiválon kezdődhetett. Elképzelhetőnek tartották, hogy olyan uborka, saláta vagy paradicsom fogyasztása okozhatta a megbetegedéseket, amelyeket a kórokozót tartalmazó marhatrágyával helytelenül trágyáztak.

Később bejelentették, hogy Spanyolországból érkező uborka lehet a bűnös, de laboratóriumi eredmények ezt nem támasztották alá (erről bővebben itt olvashat). A legutóbbi feltételezés szerint egy növényi csíra felelős a járványért, bár a tesztek ezt az elméletet is cáfolni látszanak, és a német fogyasztóvédelmi és mezőgazdasági miniszter hétfőn azt mondta, hogy a felvetést ugyan nem igazolták az eddigi vizsgálatok, de még nem zárult le az összes ellenőrzés (erről pedig itt olvashat).

Mint egy krimiben

A vizsgálatokat nehezíti, hogy egyre több idő telik el a járvány kezdete óta, és a baktériumot hordozó, a hasmenéseket kiváltó élelmiszer már valószínűleg nincs meg, így nehezen lehet laboratóriumi módszerekkel igazolni, hogy milyen élelmiszer volt a terjesztő. Ráadásul "nagy kiterjedésű járványról van szó", tehát nem elég egy iskolát, vagy egy vendéglő ételeit és italait átvizsgálni.

Laboratóriumokban kutatják a járvány okát

Krisztalovics Katalin szerint a kórokozót hordozó élelmiszer azonosítása hasonlít ahhoz, ahogy "egy krimiben nyomoznak". A szakértők bizonyítékokat gyűjtenek, és kikérdezik a betegeket, mit ettek a tünetek jelentkezése előtti napokban. Ez alapján több feltételezést is megfogalmaznak, és párhuzamosan vizsgálják, van-e bizonyíték e feltételezések valamelyikének alátámasztására.

Mivel a mostani betegség lappangási ideje 7-8 nap is lehet, ebben a módszerben "elég sok a torzító tényező". A szakorvos szerint a mostani "téves riasztásokat" az is okozhatta, hogy például többen emlékeztek arra, hogy uborkát ettek, de azt már nem tudták, hogy a salátában volt növényi csíra is. Sőt elképzelhető, hogy egy olyan alkotóelem okozza a hasmenést, amely jelenleg keveseknek vagy még senkinek sem jutott eszébe.

Krisztalovics Katalin azt mondja, hogy az ilyen kikérdezéssel, vagyis "statisztikai módszerekkel" végzett kutatások elhúzódhatnak, és nem mindig járnak sikerrel. Ha azonosítani tudnak egy feltételezett terjesztő élelmiszert valamilyen - ha nem is erős - bizonyíték alapján, akkor nem lehet addig várni ennek bejelentésével, amíg a gyanú teljesen megerősíthető - mondja Krisztalovics Katalin. Közben ugyanis a lakosságnak jelezni kell, ha egy élelmiszer veszélyes lehet.

Nem újdonság

Az eddigi két sikertelen tipp után újabbak is megjelentek. Az egyik német egészségügyi blogon például az olvasható, hogy a mostani járvány főként a fiatal nőket veszélyezteti, és fertőzött saláta terjeszti a baktériumot.

Klaus-Dieter Zastrow, a berlini Vivantes klinika higiéniai főorvosa pedig lehetségesnek nevezte a "bioterrorizmust" is. Szerinte elképzelhető, hogy vannak olyan "őrült emberek" a világon, akik így akarnak megölni vagy megfertőzni embereket. A főorvos mulasztásnak tekinti, hogy a német kormány még nem vizsgálta ezt a lehetőséget.

A bioterrorizmus-elmélettel egyetértők emlékeztetnek arra is, hogy Nagy-Britannia kormánya május elején felhívta az élelmiszer-ipari cégek figyelmét az "élelmiszer-ellátást fenyegető terrorveszélyre". A Nemzeti Infrastruktúravédelmi Központ (CPNI) arra figyelmeztette az ágazatot, hogy bizonyos politikai csoportok megmérgezhetik a már forgalomba került élelmiszereket. A CPNI véleménye szerint a legnagyobb bajt azzal okozhatják, ha a fertőző anyagot valamilyen élelmiszer-alapanyagba fecskendezik be, mert ezzel akár milliókat is megbetegíthetnek.

Először az uborkára gyanakodtak

Krisztalovics Katalin, az Országos Epidemiológiai Központ járványügyi szakorvosa nehezen tartja elképzelhetőnek, hogy a mostani járvány a bioterrorizmus következménye volna. Szakirodalmi adatok szerint ugyanis a hasmenést kiváltó kórokozót két német betegnél már 2001-ben is kimutatták. Vagyis ritka, de már létező kórokozóról van szó, és most már nem a baktériumot, hanem az azt hordozó élelmiszert keresik.

150 millió eurós segítség

A járvány miatt gyanúba keveredett árukat termelő, a bizalmatlanság miatt veszteséget szenvedő termelőknek segítséget ajánlottak keddi válságtanácskozásukon az uniós agrárminiszterek. A közös költségvetéséből a kieső bevétel legalább harminc százalékát térítik meg azoknak a gazdáknak, akiknek veszteségeik vannak a német járvány miatt - írja szerdai közleményében a Vidékfejlesztési Minisztérium. Az Európai Bizottság a tanácskozáson 150 millió eurós uniós támogatásra tett javaslatot (erről itt olvashat), de ha indokolt, akkor ez az összeg tovább emelkedhet.

Spanyolország például - becslések szerint eddig 400 millió eurót (nagyjából 100 milliárd forintot) bukott azon, hogy eredetileg a spanyol uborkát jelölték meg a hasmenésért felelős kórokozó terjesztőjeként. Az olasz gazdák vesztesége 100 millió, a hollandoké pedig 50 millió euró lehet. A magyar zöldségtermesztésnek is tízmilliárd forintos kárt okozhatott a járvány miatti fogyasztói bizalom elvesztése - mondta korábban Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter.

A magyar miniszter által összehívott uniós agrárminiszteri tanács arról még nem döntött, hogy a kártalanítás csak az uborka-, paradicsom- és salátatermékekre vonatkozzon-e, vagy más zöldségfélékre is. Fazekas Sándor szerint most úgy tűnik, jó esély van arra, hogy bővüljön ez a kör, sőt még egyes gyümölcsök is belekerülhetnek a támogatott áruk közé.