Erősödő EU-ellenesség idején látogat a pápa Horvátországba

Két napot tölt XVI. Benedek Horvátországban, szombat este fiatalok előtt beszél a kereszténység és Európa kapcsolatáról, vasárnap pedig szabadtéri misét cerebrál majd. Horvátország 90 százaléka katolikusnak vallja magát, a legkatolikusabb körökben pedig egyre erősödő EU-elleneség és euroszkepticimus tapasztalható.

A Vatikánban gyakran "kis déli Lengyelországként" emlegetett, az EU-csatlakozás küszöbén álló Horvátországba látogat szombaton és vasárnap XVI. Benedek pápa, hogy az öreg kontinens keresztény identitásáról beszélve megerősítse a horvátokat abban, hogy katolikus értékeiket és kultúrájukat megőrizve is helyük van Európában.

A 90 százalékban katolikus népességű Horvátország ugyan már az uniós csatlakozások végső szakaszában tart, ám a gazdasági nehézségek és a bővítési tárgyalások lassúsága miatt az EU-ellenesség és az euroszkepticizmus egyre növekszik - méghozzá épp a legkatolikusabb körökben. Sokan attól tartanak, hogy ha "beolvadnak" Európába, akkor a gyakran a nemzeti kultúrával azonosított katolikus értékeik el fognak veszni.

XVI. Benedek vasárnap, a "családok ünnepe" alkalmából szabadtéri misét fog celebrálni, előző este pedig a fiatalok előtt beszél majd a kereszténység és Európa kapcsolatáról.

Horvátország történelmileg jó kapcsolatot ápol a Vatikánnal. A pápai állam már az EU-tagországok előtt elismerte a Jugoszláviából kiszakadt Horvátországot független államként, II. János Pál pápa pedig a balkáni háborúk után sokat tett azért, hogy a fiatal országot "európai" útra terelje, a békét és párbeszédet ajánlva megoldásként a továbbra is fennálló nemzetiségi ellentétekre.

II. János Pál egyébként háromszor is járt Horvátországban, és ő avatta boldoggá a nácikkal szimpatizáló usztasákkal sokak szerint együttműködő Alojzije Stepinac bíborost. XVI. Benedeknek, aki Jadranka Kosor kormányfővel és Ivo Josipovic elnökkel is találkozni fog, pápaként ez az első útja a Balkánon.