Befolyásos barátok tolják az EU-ba a korrupcióval küzdő Horvátországot

Napokon belül végleges döntés születhet arról, hogy az Európai Unió 28. tagja lesz Horvátország. Több uniós tagállam azonban még mindig aggódik a gyanú szerint horvát kormányköröket is elérő korrupció miatt. A korrupció elleni harcban nem tud látványos eredményeket felmutatni Horvátország, ami megkeserítheti az ország EU-csatlakozásig hátralevő éveit. Sok horvátnak pedig az nem tetszik, hogy az EU tagjaként együtt kellene működniük.

A magyar EU-elnökség utolsó hónapjára az EU-csatlakozás célegyenesébe került Horvátország, amely még a nyáron lezárhassa a csatlakozási tárgyalásait, és pár éven belül az EU tagja lehessen. José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke június 10-én jelentette be, hogy szerinte a horvátok minden területen teljesítették a csatlakozási feltételeket, és ezért a Bizottság az utolsó tárgyalási fejezetek lezárását javasolja. Ezzel Horvátország előtt gyakorlatilag megnyílt az út az EU-ba, és várhatóan 2013. július 1-jén teljes jogú taggá válik.

A horvátoknak - akárcsak minden EU-ba vágyó országnak - 35 területen kellett az EU normáihoz igazítaniuk saját jogrendjüket. Ebből 30 fejezetet már az év elején lezártak, az utolsó nyitott fejezeteket pedig most hagyhatja jóvá az EU. Hiába teljesítették ugyanakkor az Unió feltételeit, a tagállamok még az utolsó pillanatban is megosztottak voltak abban, hogy hogyan engedjék be maguk közé a tagságra nyolc éve váró országot. Magyarország déli szomszédjának ugyanis sötét korrupciós botrányok rontják a hírét, amelyek miatt várhatóan egészen a csatlakozás napjáig szigorúan figyelni fogja az EU Horvátországot.

"Elég, ha jó barátaid vannak"

A horvát csatlakozás legkritikusabb pontja a bíróságokról, valamint alapjogokról szóló kötelezettségeket tartalmazó fejezet volt. Március elején az Európai Bizottság még arról beszélt, hogy Horvátországnak "meg kell dupláznia az erőfeszítéseit" a bírósági reformok és a korrupció elleni harcban. Egy akkori jelentés szerint egyáltalán nem volt meggyőző az, amit Horvátország a korrupciós ügyek felderítéséért tett. A problémákra már tavaly novemberben rávilágított egy EU-jelentés, amely "nagy kihívásnak" nevezte a bíróságok átalakítását és a burjánzó politikai korrupciót. Viviane Reding, az Európai Bizottság igazságügyi biztosa pedig egyértelművé tette: ez a téma a horvát csatlakozás kulcskérdése lesz. "Horvátországnak fel kell gyorsítania a reformokat, és nem csak papíron. Konkrét eredményeket akarok látni!" - mondta a biztos tavaly szeptemberben.

Barroso elnök június 10-én ugyan azt állította, hogy végül a bírósági reform "rendkívül érzékeny" területén is sikeresek voltak a tárgyalások, az EUobserver című brüsszeli lap által idézett kritikusok szerint azonban a horvátok csatlakozása inkább a politikai lobbinak, mint a valós reformoknak köszönhető. "A Bizottság csak egy [politikai] hangulatra reagál, arra, hogy Magyarország, Németország, Ausztria, Lengyelország és Csehország hatalmas nyomást gyakorolt a horvát csatlakozás érdekében" - írta Dusan Reljic, a német Stiftung Wissenschaft und Politik elemző intézet szakértője. "Ez az egész nagyon rossz üzenetet küld a többi nyugat-balkáni országnak, azt, hogy mindegy, milyen felkészült vagy, a lényeg, hogy legyenek jó barátaid" - tette hozzá.

Gyanús ügyek a legmagasabb szinteken

Az EUobserver összeállítása a legnagyobb horvát korrupciós botrányok között emlegeti az Austrian Hypo Alpe Adria Bank ügyét, amelyben a német ügyészség és osztrák parlamenti bizottság is vizsgálódik. A veszteséges bank, amelynek megmentésére a pénzügyi válság idején német és osztrák adófizetők pénzéből is milliárdokat költöttek, 8 milliárd eurónyi gyanús hitelügyletet bonyolított 12 országban: ebből eurószázmilliók kerülhettek Horvátországba, ahol az osztrákok gyanúja szerint az 1990-es évek fegyverkereskedelméből származó pénzeket mosták tisztára vele. Az ügyet vizsgáló osztrák bizottság szerint a gyanús pénzmozgásokban Franjo Tudjman korábbi horvát elnök, Vladimir Zagorec korábbi tábornok és még 10 horvát politikus is érintett volt, de Ivo Sanader korábbi miniszterelnök, valamint a jelenlegi kormánypárt, a HDZ korábbi elnöke is gyanúba keveredett.

Forrás: AFP/Marijan Murat

A horvát parlamentig érnek a szálak

Hasonló a helyzet a korábbi kormány két minisztere, Damir Polancec és Berislav Roncevic ellen indult vizsgálatokban is, ahol az elsőfokú bírósági döntés után most a hosszúra nyúló fellebbezés tart. A Polancec elleni vizsgálat egy magyar résztvevőket is érintő ügy: az ügyészség azt vizsgálta, hogy milyen körülmények között nyújtott a Mol magyar olajtársaság a Podravka horvát cégnek 34,2 millió eurós hitelt. Polancec, mielőtt miniszterelnök-helyettes lett, a Podravka igazgatótanácsának tagja volt, és a Financial Times szerint a cég pénzeit eltérítve próbált magánszemélyeken keresztül részvényeket vásárolni: az ügyben a volt kormányfő-helyettest csalással vádolták meg. A Mol annyit közölt akkor, hogy horvát belpolitikai ügynek tekinti a vádemelést.

Egy harmadik ügyben, 2006-ban az osztrák hatóságok riasztották a horvátokat pénzmosás gyanúja miatt, amikor egy horvát állampolgár 4,7 millió dollárt vett ki készpénzben egy osztrák bankból. Az ügy négy év után jutott vádemelésig Horvátországban, a vád szerint a Brodosplit horvát állami hajógyár költségvetéséből évi 2 millió eurót loptak el és juttattak a horvát kormánypártnak.

"Hiányzik a politikai akarat"

Az EU tavaly novemberi jelentése szerint ezek az ügyek is mutatják, hogy a hatékony nyomozás, a hatékony ügyészségi és bírósági eljárások még hiányoznak Horvátországban. Bár azóta történtek reformok és előrelépések, továbbra is több korrupcióval vádolt kormánytag és pártvezető van hatalmi pozícióban - írja az EUobserver. A lap véleménycikke szerint elgondolkodtató, hogy mitől szállna szembe a horvát ügyészség az ilyen kiterjedt, a legfelsőbb politikai körökig érő korrupciós üggyel, ha az elmúlt 20 évben sem tette.

"Bár a magas szintű korrupciós ügyekben indított nyomozások száma láthatóan megnőtt, az eljárásokat szelektív módon indítják, és még mindig nagyon hiányoznak a letartóztatások, valamint az, hogy a törvénytelenül szerzett vagyonokat elkobozzák a hatóságok - írta a horvátországi korrupcióról készített elemzésében a Transparency International. A korrupció ellen harcoló civil szervezet május közepén is arra figyelmeztetett, hogy "még mindig hiányzik a tiszta politikai akarat a korrupció elleni harchoz".

Vigyázó szemek az utolsó pillanatig

A bírósági reform akadozása miatt Viviane Reding igazságügyi biztos már tavaly megígérte, hogy Brüsszel figyelemmel fogja követni a reformok megvalósítását is, nem csak a törvények elfogadását. Az unió 2007-ben már egyszer befürdött Románia és Bulgária felvételével, akik a csatlakozási szerződés aláírásáig rengeteg korrupcióellenes programot indítottak, utána azonban a reformok elakadtak félúton - emlékeztet a Telegraph című brit napilap. "Most nem akarjuk ugyanezt a hibát elkövetni" - mondták a lapnak meg nem nevezett brit diplomaták, akik addig nem akarták véglegesen elfogadni a horvát EU-csatlakozást, amíg "bizonyítékot nem kapnak arról, hogy az elindított folyamatok véglegesek és visszafordíthatatlanok".

Forrás: AFP

Jadranka Kosor és José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke

A britek, franciák és hollandok azt akarták elérni, hogy a csatlakozási tárgyalás lezárása után is maradjon lehetőség a horvát csatlakozás halasztására. Ezek az országok azt javasolták, hogy júniustól egy új, szigorú ellenőrző mechanizmust vezessenek be, amely a tárgyalások vége és a tényleges tagfelvétel között garantálja, hogy Horvátország nem tér le a beígért reformok útjáról. A gyanakvó tagországok negyedéves jelentéseket akartak Horvátországtól 2011 és a 2013 nyara között. "Jobb, ha a tárgyalások lezárása után kezdjük ellenőrizni őket, mint ha csak akkor, amikor már átvágtuk a szalagot" - mondta a Telegraph-nak egy magas rangú brit diplomata.

Az eredeti terv szerint az ellenőrző rendszert arra akarták használni, hogy amennyiben Horvátország nem teljesít jól, az ország EU-csatlakozását további egy évvel eltolhassák, és lelassíthassák a horvátoknak juttatott uniós források kifizetését is. Ennek azonban várhatóan csak egy felpuhított változata valósul meg: Stefan Füle, az EU bővítési biztosa szerint szigorúan ellenőrzik majd a horvát vállalásokat, de a csatlakozás napját az esetleges mulasztások miatt már nem késleltethetnék. Ha a reformok elakadnak, azt azzal büntethetné az EU, hogy Horvátországot kirekesztheti egyes uniós politikai döntésekből, például az igazságügyi vagy belügyi kérdésekből, vagy akár a közös piacról is - írja a New York Times.

Nem is biztos, hogy akarják

Amennyiben az EU tagországai a héten rábólintanak Horvátország felvételére, az unió részéről azt elkaszálni már lehetetlennek tűnik. Az ország csatlakozása mégsem vehető biztosra, ahhoz ugyanis a horvátoknak előbb népszavazáson is rá kell bólintaniuk arra, hogy az EU tagjai akarnak lenni.

A csatlakozás feltételeként az ország ugyanis köteles együttműködni a háborús bűnöket vizsgáló hágai Nemzetközi Bírósággal, amely áprilisban börtönre ítélt két korábbi horvát tábornokot, Ante Gotovinát és Mladen Markacot. A délszláv háborúban harcoló tábornokok Horvátországban máig nemzeti hősnek számítanak, ezért a hágai döntés EU-ellenességet szított az országban, és tízezres tüntetéseken égettek EU-zászlókat. A közvélemény-kutatások szerint ekkor a horvátok 60 százaléka nemet mondott volna az EU-csatlakozásra, és negyedük sem támogatta az ország csatlakozását.

A horvát kormány szerint az EU-ellenesség a népszavazásig remélhetőleg megfordítható, de nincs garancia arra, hogy a Horvátországról készülő új hágai jelentés nem fogja-e tovább rontani a helyzetet. Ha pedig a népszavazáson a többség nemet mond, akkor hiába teljesítettek minden feltételt, Horvátország az unión kívül marad.