Felcserélték a szlovák és magyar nyelvű adatlapokat a szlovákiai népszámláláson

Vágólapra másolva!
Néhány magyarok lakta településre csak szlovák nyelvű népszámlálási adatlapok érkeztek, az adatvédelmi biztos pedig úgy véli: nem anonim a felmérés. Szociológusok közben arra figyelmeztetnek: folytatódhat a magukat magyarnak vallók számának esése, a mostani felmérés után akár 50 ezerrel is csökkenhet a szlovákiai magyarok száma.
Vágólapra másolva!

A szlovák adatvédelmi biztos pénteken megkérdőjelezte, hogy valóban anonim-e a szlovákiai népszámlálás, szerinte az a számkód, amit a kitöltött adatlapra kell ragasztani, lehetőséget ad az állampolgárok azonosítására. A hivatal ezért felszólította a számlálóbiztosokat, hogy ne követeljék a számkód felragasztását. A szlovák statisztikai hivatal szerint a kód azért kell, nehogy valaki kétszer töltse ki az adatlapokat.

Az adatlapok szétosztását számos helyen káosz jellemezte: Kelet-Szlovákiában több magyarlakta településen csak szlovák adatlapokat kaptak a lakosok, míg voltak olyan szlovák települések, ahol kevés volt a szlovák kérdőív, s azok helyett magyar nyelvűek álltak rendelkezésre.

A legutóbbi, 2001-ben megtartott szlovákiai népszámláláson 527 ezer személy vallotta magát magyarnak. Szociológusok most arra számítanak, hogy az idei népszámláláson akár félmillió alá is eshet a szlovákiai magyarok száma. A várható csökkenés okait elsősorban a felgyorsult asszimilációban és a nemzetiség iránti közönyben látják a szakemberek. A szlovákiai magyar szervezetek a népszámlálás előtt felvilágosító kampányt folytattak annak érdekében, hogy minél többen vállalják magyarságukat és hangsúlyozták: a népszámlálás eredménye rendkívül fontos, nagyon sok vonzata van, és a következő tíz évre meghatározza a nemzetiségi lét feltételeit.

Ezt hangsúlyozta Rudolf Chmel, a kisebbségekért és emberi jogokért felelős miniszterelnök-helyettes is, aki rámutatott, hogy a népszámlálás többek között a szlovákiai társadalom etnikai képét, ennek nemzetiségi, nyelvi és egyéb sokszínűségét is kirajzolja. "A népszámlálási eredmények szerint áll össze többek között azon falvak és városok listája, ahol a kisebbségeknek törvény adta joguk van anyanyelvüket használni a hivatali ügyintézésben. Az egyes nemzetiségekhez tartozó polgárok száma fogja, más tényezők mellett, befolyásolni az állami források mennyiségét a kulturális rendezvények, könyvkiadási vagy egyéb tevékenységek támogatására is az adott kisebbség részére." - fogalmazott a miniszterelnök-helyettes.