A famaffiától hangos a meggyilkolt alpolgármester faluja

Csala Zsolt, Románia, Gyergyóalfalu alpolgármester, gyilkosság, helyszínelés
Vágólapra másolva!
Egy helyi férfi vívja évek óta háborúját az önkormányzattal abban az erdélyi magyar faluban, ahol múlt héten lelőtték az alpolgármestert. A falu vezetése ellen lázadozó férfi szerint piszkos ügyek történnek a falut körülvevő erdőkben, famaffia garázdálkodik a környéken. Az önkormányzat nem tud nagyszabású lopásokról, az alpolgármester halálát vizsgáló ügyészség viszont már utalt rá, hogy bonyolultnak tartja a bűncselekmény hátterét.
Vágólapra másolva!

Évek óta háborúskodtak a környék fakitermelése miatt abban az erdélyi magyar faluban, ahol a hétvégén lényegében kivégezték az alpolgármestert, Csala Zsoltot. Az alpolgármestert pénteken ölték meg hétvégi házában, miután facsemetékért ment az erdőbe egy földmérővel. Az erdőből visszatérve Csala azzal vált el társától, hogy még el kell intéznie valamit a hétvégi házban, ott azonban egy ismeretlen gyilkos várta. A férfira péntek este holtan találtak az épületben, a közvetlen közelről leadott lövések egyike a lábába, a másik kettő a hasába fúródott (a gyilkosságról itt olvashat bővebben).

A brutális gyilkosság felkavarta a környéket, az ügy kiemelt figyelmet kap a hatóságoktól, a nyomozást a Hargita Megyei Törvényszék főügyésze személyesen vezette, de csütörtökön a bűncselekmény összetettségére és a nagy médiafigyelemre hivatkozva átvette a Legfelsőbb Ítélő és Semmítőszék ügyészsége - írja a Krónika című magyar nyelvű erdélyi lap. A helyi rendőröket Bukarestből küldött szakértők is segítik, a hatóságok a Transindex hírportál szerint már több gyanúsítottat is kihallgattak, de senkit nem tartóztattak le.

"Ördögi dolgok"

Csala Zsoltot szerdán temették el, a szertartáson helyi RMDSZ-es politikusok mellett hatalmas gyászoló tömeg is megjelent - írja a Krónika. A lapnak helyiek azt mondták, hogy az alpolgármestert sokan ismerték és mindenki szerette, mert segítőkész volt, és mindenkinek meghallgatta a panaszát. Egy korábban neki dolgozó mezőőr szerint Csala "tiszteletmegadó, iskolázott, talpig úriember volt".

A Gyergyószentmiklóstól alig több mint 7 kilométerre található Gyergyóalfalu 2009 óta hangos az erdőgazdálkodással és fakitermeléssel összefüggő botrányoktól, amelyeknek alpolgármesterként a meggyilkolt Csala Zsolt is szereplője volt. A településen helyiek egy csoportja azzal vádolta meg a polgármestert és az alpolgármestert, hogy törvénytelenségek sorát követte el, és hogy visszaélések történtek a rendszerváltás utáni föld-visszaszolgáltatások, valamint a közös erdővagyon felhasználása során is. A vádak egyik hangadója, Pál Imre mezőgépész először 2009. március 15-én szervezett tüntetést a polgármesteri hivatal elé, ahol azt állította, hogy "ördögi dolgok" történnek a hivatalban, a falu vezetői azonban visszautasították a vádakat.

Egy évvel később, egy falugyűlés reggelén három maszkos ember az otthonában látványosan összeverte Pál Imrét, és ő kék-zöld foltokkal állt ki a tömeg elé, hogy hűtlen kezeléssel vádolja meg a község vezetőit. "Az egy gyilkossági kísérlet volt, meg akartak ölni, mert felfedtem a famaffia és az ingatlanmaffia piszkos ügyeit" - mondta az esetről az [origo]-nak Pál Imre. Szerinte Csalát is hasonló okból ölték meg, bár a férfi megverése miatt indult eljárást az ügyészség megszüntette.

Illegális fahalmok, gyanús kamionok és villalakók

A gyergyóalfalui konfliktus középpontjában a több ezer ember közös tulajdonát képező erdőterület áll, amelyet egy úgynevezett közbirtokosság, a közös erdőt felügyelő szervezet gondoz. A közös erdőket 1989-ben nevesítették, vagyis névleg magánszemélyek tulajdonába adták, de a gyakorlatban osztatlan maradt a terület, és a közbirtokosság kezelésére bízták. A több mint 8000 hektáros erdőben 2500 embernek van kisebb-nagyobb birtoka, ők a gazdálkodás hasznából birtokuk arányában jutalékot, pénzt vagy fát kapnak, de az ügyekbe csak az évente tartott közgyűlésen szólhatnak bele, egyébként egy 11 fős igazgatóság intézi az üzletet.

Pál Imre az [origo]-nak azt mondta, hogy a közbirtokosság területén rendszeres az illegális fakitermelés, és az így kivágott fát áron alul, feketén adják tovább, az erdőtulajdonosok pedig nem látnak hasznot belőle. Pál azt állította, hogy társaival egy alkalommal 1000 köbméter illegálisan kitermelt, jelöletlen fára bukkantak az erdőben, máskor pedig olyan faszállító teherautókat állítottak meg, amelyek a szállítmány eredetét nem tudták menetlevéllel igazolni. Miközben láthatóan jelentős faanyag tűnik el az erdőkből, a falu népének nincs tüzelőfája, mert mindent elvisznek - tette hozzá.

Pál ezért több tüntetést is szervezett, és támogatóival megválasztatta magát a közbirtokosság elnökének is. Mégsem lett belőle elnök, mert a falu vezetése törvénytelennek és szabálytalannak minősítette a döntést. Ezután, idén tavasszal Pál és néhány társa 16 napra beköltözött a közbirtokosság épületébe, hogy így tiltakozzanak az ott uralkodó állapotok ellen, és nagyobb nyilvánosságot, betekintést nyerjenek az erdészettel kötött szerződésekbe és jegyzőkönyvekbe. "Már-már villalakóknak csúfoltak minket" - mondta.

Pál vádjait határozottan tagadta az [origo]-nak a közbirtokosság elnöke, Mihálydeák Imre. Az önkormányzati képviselő, aki saját bevallása szerint 11 éve jó barátja és munkatársa volt a meggyilkolt Csala Zsoltnak, azt mondta, hogy "nem volt semmiféle illegális fakitermelés". "Ezek kitalációk, megalapozatlan vádak, Pál Imre semmi konkrétumot nem tud bemutatni" - mondta, hozzátéve, hogy "ha valami is igaz lenne a vádakból, már rég hatalmas gond volna".

Tagadta, hogy megszedte magát

A gyergyóalfalui konfliktus hangadójaként ismert Pál Imrének személyes konfliktusa is volt a meggyilkolt Csala Zsolttal: a férfi azt állítja, hogy a föld-visszaszolgáltatások során nem kapta meg a neki járó erdőket. Mihálydeák Imre szerint ez nem igaz, hiszen Pál már több erdőt is kapott, mint amennyinek a jogosságát igazolni tudta. A föld-visszaszolgáltatásokban a meggyilkolt Csala Zsolt valóban érintett volt, hiszen a polgármesterrel együtt tagja volt annak az önkormányzati testületnek, amely erről döntött, arra azonban semmi bizonyíték nincsen, hogy bármilyen törvénytelenség történt volna.

A Krónika információi szerint Csala Zsolt résztulajdonos volt egy famegmunkálással foglalkozó cégben. Korábban Pál vádjaira György István polgármester elismerte, hogy "megforgatott jó néhány ingatlant", amivel több mint 2 millió lejre gyarapította a vagyonát, de szerinte ebben nem volt semmi törvénytelen - írja a Krónika. Csala Zsolt nem beszélt a vagyonáról, de tagadta, hogy 5,5 millió lejes vagyona lenne, ahogy azt a faluban terjedő pletykák állították.

Az [origo] szerette volna megkérdezni a faluban történtekről György István polgármestert is, de egyik telefonszámán sem tudtuk elérni.