A fukusimai atomkatasztrófa csábította az utcára a német tiltakozókat

Vágólapra másolva!
Több mint hatvanezer ember tüntetett Németországban az atomerőművek betiltásáért, valamint a líbiai és az afganisztáni háború ellen. A hagyományos húsvéti békemenet keretében összesen száz városban vonultak az utcára az emberek. A tüntetéseket egy nappal a csernobili atomkatasztrófa 25. évfordulója előtt tartották.
Vágólapra másolva!

Az atomenergia, valamint a líbiai és az afganisztáni háború ellen tüntettek Németország városaiban húsvéti békemenetek formájában. Az MTI berlini tudósítója szerint több mint 60 ezren, a szervezők szerint pedig összesen több mint százezren vettek részt a négynapos megmozdulássorozatban. A Független Hírügynökség információja szerint több ezren jelentek meg a Franciaország és Németország közti Rajna-folyón átívelő hidakon is a legöregebb francia atomerőmű leállítását követelve.

Az atomerőművek betiltását célzó rendezvényeknek különös aktualitást adott a fukusimai atomkatasztrófa, valamint a csernobili atomszerencsétlenség 25. évfordulója. Egyesek szerint ha nem lett volna a japán atomtragédia, az idei békemenetek jóval kevesebb résztvevőt vonzottak volna.

A tüntetők több német tartományban az atomerőművek haladéktalan leállítását követelték, valamint azt sürgették, hogy Németország azonnali hatállyal vonja ki katonáit Afganisztánból. Líbiával kapcsolatban is követelték a NATO katonai akciójának leállítását, és humanitárius segélynyújtás mellett foglaltak állást. A német kormány korábban bejelentette, hogy kész katonákat küldeni líbiába a segélyszállítmányok megvédésre.

Németország nyugati felében 1950-ben kezdődtek a húsvéti békemenetek. A tüntetések tetőpontjukat a nyolcvanas években érték el, amikor a fő követelés az atomfegyverek betiltása volt. A hidegháború vége és a keleti tömb összeomlása után a békemegmozdulások résztvevőinek száma visszaesett. Az elmúlt években a tüntetők mindenekelőtt az iraki és az afganisztáni háború ellen tiltakoztak.