A nő, aki sarokba szorítja Nicolas Sarkozyt

Marine Le Pen
Vágólapra másolva!
Nyolcévesen egy bombatámadással kezdődött politikai karrierje, és már 13 évesen részt vett apja kampányrendezvényein Marine Le Pen, a francia szélsőjobb új vezére, aki közvélemény-kutatások szerint már Nicolas Sarkozy elnöknél is népszerűbb. A kétszer elvált, farmernadrágos jogásznő sikeresen adott szelídebb arcot Európa legsikeresebb nacionalistáinak, akik a muszlim bevándorlók elleni harcukkal lassan Franciaország legerősebb pártjává válnak. Portré.
Vágólapra másolva!

Politikai ellenfelei "az ördög lányának", Franciaország egyik legveszélyesebb politikusának tartják, hívei szerint azonban ő az igazi hazafi, aki a haldokló országot meg tudná menteni a pusztulástól. Marine Le Pent alig három hónapja választották meg Európa legsikeresebb szélsőjobboldali pártjának elnökévé, de máris országos hullámokat ver egekbe szökő népszerűségével, a francia politológusok pedig elszántan igyekeznek megfejteni a "Marine" - jelenség titkát.

A Le Pen név nem cseng ismeretlenül a francia politikában: a köznyelvben már csak keresztnevén emlegetett 42 éves politikusnő, Marine édesapja teremtette meg 1972-ben a francia szélsőjobbot, amikor megalapította a Front National (FN, Nemzeti Front) nevű pártját. Az apa, Jean-Marie Le Pen egészen 2011 januárjáig vezette nyíltan antiszemita és radikális nacionalista nézeteket valló pártját, amely számottevő politikai erővé vált az elmúlt évtizedekben. Le Pen a francia elnökválasztások rendszeres résztvevője volt, és lányaival az oldalán 2002-ben a második legtöbb szavazattal a döntőbe is jutott.

Jean-Marie Le Pen januárban adta át pártjának vezetését legfiatalabb lányának, aki jogászként 25 éve áll az FN szolgálatában. A 42 éves, kétszer elvált, három gyereket nevelő Marine pedig tagadhatatlanul új lendületet adott a radikálisoknak: a márciusi helyi választások első fordulójában a párt majdnem annyi szavazatot szerzett, mint Nicolas Sarkozy elnök kormányzó pártja, az UMP. Ám még ennél is nagyobb meglepetést okozott Marine Le Pen személyes népszerűsége: néhány friss közvélemény-kutatás szerint a politikus első helyen jutna tovább az elnökválasztás második fordulójába, és már itt kiejtené a versenyből Nicolas Sarkozyt, ha most tartanák az elnökválasztást.

Gyerekkorától a párt szolgálatában

Marine Le Pen nemcsak apja miatt elválaszthatatlan a párttól, a politikusnak kora gyerekkorától kezdve összefonódott az élete a nacionalista politikával. Egyik első eszmélése nyolcéves korában volt, amikor lakásukban valaki bombát robbantott. "Ekkor döbbentem rá arra, hogy vannak emberek, akiknek valami bajuk van az édesapámmal" - mondta a brit Guardiannak adott egyik interjújában. Később szüleinek keserű, botrányoktól sem mentes válása is apjukhoz és a politikához sodorta közelebb, ahogy végig kellett néznie, hogy apja elleni bosszútól hajtva anyja a Playboy magazinnak is modellt áll.

Forrás: AFP
Sokan elpártoltak Nicolas Sarkozytől

Marine és testvérei gyakorlatilag egész életükben a pártban éltek: az iskolában el kellett tűrniük, hogy "fasiszta apjukkal" cikizik őket, miközben a papa rendszeresen szerepeltette három szőke lányát pártrendezvényein, mint a francia nemzetet megtestesítő gyermekeket. A BBC szerint Marine és testvérei már 13 évesen apjuknak kampányoltak. A Le Pen-lányok mind a pártból házasodtak, Marine mindkét volt férje az FN tisztviselője volt, jelenlegi élettársa pedig a pártigazgató. Bár egy ideig tevékenykedett önálló ügyvédként is, közel 25 évet dolgozott az FN jogászaként, és az elnökválasztási kampányok aktív szervezőjévé, a párt egyik legnépszerűbb arcává vált. A marcona radikálisoktól teljesen különböző, szőke fiatal nő az újságírók figyelmét is felkeltette, és bő egy évtizede a párt egyik üde színfoltjának számít.

Új képet teremteni

Marine Le Pen legnagyobb érdeme a francia elemzők szerint az, hogy generációváltást hozott, és új, modern arcot tudott adni a 82 éves apja alatt már igencsak ósdi képet mutató nacionalista pártnak. Miközben apja nyíltan antiszemita és idegengyűlölő kijelentéseket tett, Marine Le Pen célul tűzte ki, hogy az FN-ből egy tömegpártot farag, és megpróbálja lehántani róla a szélsőséges, gyűlölködő felhangokat.

Apja pártját korábban rendszerellenes, szélsőséges kívülállók, katolikus fundamentalisták, monarhisták és antiszemiták laza csoportjai támogatták, de Marine Le Pen új szerepet teremtett magának: a rendszer tagadása helyett a köztársaság védőjeként, a jóléti állam megmentőjeként pozicionálta magát. Azt hirdeti, hogy a jóléti szolgáltatásokból a franciáknak kell előbb részesülniük, nem a bevándorlóknak, és miközben a kapitalizmust bírálja, a megszorítások ellen, a közszolgáltatások védelmében szónokol.

Miközben apját többször el is ítélték antiszemita kijelentésekért, Marine Le Pen próbálja egyértelművé tenné, hogy az ő pártja ettől már messze van: a Guardian szerint irodájában is egy izraeli barátjának festménye található, egy zsidó rádiót pedig beperelt jó hírnevének megsértése miatt, amikor lemondták egy interjúját apja antiszemitizmusára hivatkozva.. "Ez már másmilyen párt. Eddig rengeteg olyan ember volt, aki egyetértett velünk sok mindenben, de elijesztette őket Jean-Marie Le Pen keménysége. De most én vagyok a párt vezetője" - mondta a Guardiannak.

Bevándorlók és náci megszállók

A Marine Le Pen által finomított pártban a háromgyerekes asszony a radikálisoknak egészen szokatlan értékeket is bevezetett. Elfogadhatónak tartja az abortuszt és a homoszexualitást, és a halálbüntetés kérdésében is finomabb a véleménye apjánál. A kemény szélsőjobbos ideológiákat más területekre fókuszálja: azt hirdeti például, hogy Franciaországnak ki kell lépnie az euróövezetből, mert az EU csak kiszipolyozza és béklyóba köti őket.

Legfontosabb céltáblái az észak-afrikai muszlim bevándorlók, akik miatt szerinte az ország gyakorlatilag "haldoklik". 2010 decemberében a Franciaországban élő muszlim bevándorlókat a második világháború náci megszállóihoz hasonlította, amikor azt mondta, hogy az utcákon és köztereken imádkozó muszlimok is "elfoglalják a francia területeket". Szerinte a francia civilizációt pusztulással fenyegeti a határokon sorban álló külföldiek véget nem érő sora, ezért korlátozná a bevándorlók befogadását, és a jóléti rendszerben egyfajta sovinizmust vezetne be.

Forrás: AFP/Bertrand Guay
Átalakította apja pártját

Amikor a közelmúltban meglátogatta az afrikai bevándorlók fogadására szolgáló olasz szigetet, Lampedusát, arról beszélt, hogy a bevándorlás a 21. század talán legnagyobb problémája. Szerinte azonban ez sem a rasszizmusról szól, a bevándorlás gazdasági jellegű probléma. "Szó sincs semmiféle iszlamofóbiáról, csak azt akarjuk, hogy a muszlim bevándorlók is tartsák be azokat a törvényeket, amik a franciákra vonatkoznak" - mondta egy interjúban. Máskor a francia állapotokat épp az észak-afrikai forrongásokhoz, az arab világ forradalmaihoz hasonlította, és arról beszélt, hogy Franciaországban is forradalmi helyzet van, a társadalmi igazságtalanságok miatt a nép olyan dühös, amilyen legutoljára a Bastille ostrománál volt.

Mennyire veszélyes?

Marine Le Pen és a szélsőjobb előretörésének Franciaországban sok oka van - állítják a France24 hírtelevízió szakértői, akik szerint ezek közül csak egy a jelenlegi elnök, Nicolas Sarkozy népszerűtlensége. Ma már tény, hogy Sarkozy minden idők egyik legnépszerűtlenebb francia elnöke, aki megválasztása idején még sikeresen csábította el a szélsőjobb szavazóit: ezek az emberek most sorra térnek vissza a szalonképesebbéé váló FN-hez.

A másik ok, hogy az FN még mindig nem tartozik a politikai elithez, és a rossz gazdasági állapotok miatt a szavazók egy része épp ezt az elitet szeretné megbüntetni. Ennek a legkönnyebb módja, ha a radikálisokat támogatják, akik nem vettek részt az elmúlt évek döntéshozatalában. De még Sarkozy elnök egyre radikálisabb lépései is a szélsőjobb malmára hajtják a vizet azzal, hogy tavaly a francia kormány fellépett az illegális roma bevándorlók ellen, és betiltotta a muszlim burka viseletét, tovább növelte azt a radikális hangulatot, amelyben a szélsőjobboldali ideológiák elfogadhatóbbnak tűnnek.

Bár Marine Le Pen Sarkozyt is megelőző támogatásával is csak minden ötödik francia bizalmát élvezi, ez Franciaországban soknak számít, mert az elnökválasztásokon rendkívül sok jelölt szokott indulni. Az eredmény azonban még nem jelenti azt, hogy meg is nyerné az elnökválasztást, hiszen a döntőben a szélsőjobb ellen összefoghat a többi politikai erő. Ez történt 2002-ben, amikor Marine Le Pen apja bekerült a második fordulóba, ez a forgatókönyv azonban nem feltétlenül lép érvénybe újra. Sarkozy például a márciusi helyi választások második fordulójában sem volt hajlandó arra biztatni szavazóit, hogy az ellenzéki szocialistákat támogassák a radikálisokkal szemben.