Propaganda-háborúba torkollt az iráni tüntetés

Terroristáknak próbálja beállítani az iráni média a hétfői kormányellenes tüntetés résztvevőit, akiket erőszakkal vert szét az iráni rendőrség Teheránban. A parlamentben hétfőn megpendítették, hogy halálbüntetéssel kellene sújtani a tüntetések mögött álló ellenzéki vezetőket. Az ellenzéki honlapokon egyre több videó jelenik meg a zavargásokról és az utcákat elárasztó tömegekről, akiket az iráni tévé "apró ellenzéki csoportoknak" nevez.

Iránellenes terrorista csoportok zavargásának állította be kedden az iráni állami média a hétfői tüntetéseket, amelyek összecsapásokba torkolltak Teheránban. A külföldi hírügynökségek szerint a tüntetőkre hétfőn könnygázzal és gumibotokkal támadtak a rendőrök, az összecsapásokban sokan megsérültek, és százakat tartóztattak le (a hétfői eseményekről itt olvashat részletesen). A PressTV iráni állami televízió értelmezése szerint azonban a fővárosban "ellenzéki zavargók nyitottak tüzet a békés járókelőkre", amikor a 2009-es elnökválasztáson vereséget szenvedett jelöltek, Mir Hosszein Múszavi és Mehdi Karrúbi híveinek "kis csoportjai" tüntetni kezdtek.

A PressTV azt állítja, hogy a kormányellenes tüntetők között a Mudzsahedin Khalk terrorista szervezet (MKO) tagjai is megjelentek, lázongást szítottak, és megöltek legalább egy embert. A Fars állami hírügynökség szerint a tüntetők által leadott lövésekben sokan megsérültek: az iráni rendőrség helyettes vezetője kedden azt állította, hogy a sérültek között 9 rendőr is van.

Az eseményekről azonban teljesen más képet festettek kedden az iráni ellenzéki honlapok és a rajtuk közzétett videók. Mir Hosszein Múszavi honlapja szerint a hétfői események áldozatát nem a tüntetők, hanem a rendőrök ölték meg: az ellenzéki vezető internetes oldala meg is nevezi az áldozatot, aki eszerint a Teheráni Egyetem művészeti karának 26 éves hallgatója volt.

Az amerikai támogatású Foundation for Democracy in Iran (Alapítvány az iráni demokráciáért, FDI) honlapja videót közölt arról, ahogy védősisakos motorosok tömegei haladnak Teherán központja felé: az alapítvány szerint a motorosok a baszídzs milícia tagjai, akiket a tüntetések szétverésére rendelt a kormány a fővárosba. Kedden több másik felvétel is megjelent a nagy videomegosztókon, amelyek állítólag a hétfői teheráni tüntetéseken készültek (a felvételek dátumát és helyét az [origo] nem tudta kétséget kizáróan ellenőrizni). Ezeken a videókon az látható, hogy az utcákon hatalmas tömegek vonulnak, és békésen jelszavakat skandálnak.

Menekülő tüntetők Teheránban

A videók egyikén a tömeg a lassú vonulás után hirtelen megfordul, és pánikszerűen menekülni kezd, a háttérből pedig kerepelő hang, motorbúgás vagy fegyverek ropogása hallatszik. Egy másik videón a főutakra kilépő tüntetők járkálnak a megbénult forgalomban az autók között. Egy harmadik felvételen pedig a feldühödött tömeg rátámad egy férfira, aki a felvétel címe szerint civilruhás titkosrendőr lehetett: a férfit több tucat tüntető földre viszi, összeveri és megrugdossa (a videókat ezen az iráni oldalon összegyűjtve is megtalálja).

A BBC, az AFP és az al-Dzsazíra hétfői jelentései szerint Teherán különböző pontjain a rendőrök erőszakkal szétverték a tüntetőket, a könnygáz és a motorokról gumibotozó biztonságiak mellett több lövés is eldördült, és legalább három embert vittek kórházba lőtt sebekkel. A hírügynökségek szerint az utcákon parikasprayt is bevetettek, a város több pontján elszabadult az erőszak. Az [origo] megkereste Magyarország teheráni nagykövetségét, de Busztin György nagykövet azt mondta, "jelenleg nincs olyan helyzetben", hogy be tudjon számolni az eseményekről. A nagykövet mindössze annyit mondott, hogy "feszült a helyzet" Teheránban.

Több városban is voltak tüntetések

Arról továbbra sincs hiteles adat, hogy mekkora tömegek vonultak az utcákra hétfőn. Az ellenzéki honlapok szerint Teheránban és több másik iráni városban is több ezer fős tüntetések voltak, amelyek kormányellenes jelszavakat skandáltak, néhány felvételen pedig széles utakat betöltő menetoszlopok látszanak. Az FDI azt írja, hogy Shirázban, Kemansah városában és Mashadban is nagy tüntetések voltak hétfőn.

Bár a tüntetések kormányellenes zavargásokba torkolltak, azok eredeti célja az egyiptomi és tunéziai forradalmakkal való szolidaritás kifejezése volt. Ez nem ellentétes az iráni politikával, hiszen korábban az ország vezetése is támogatásáról biztosította az egyiptomi tütnetőket, Irán vezetői pedig arról beszéltek, hogy a forrongó észak-afrikai országok talán az 1979-es iráni iszlám forradalom példáját követik majd. Az ellenzék által szervezett hétfői tüntetést a PressTV szerint mégis betiltották, mert "az iráni kormány szerint nincs szükség újabb tüntetésekre". A kormány közölte, hogy "az iráni emberek február 11-én már kifejezték a szolidaritásukat az iráni iszlám forradalom győzelmének 32. évfordulóján rendezett ünnepségeken".

Az állami média, amely szerint csupán tüntetők kis csoportja vett részt a hétfői "illegális tüntetéseken", azt írja, hogy Teheránban hétfőn ellentüntetők is az utcára vonultak. A kormánypárti tüntetők állítólag azért tiltakoztak, mert az ellenzéki "zavargás" megbontja a közrendet: az ő létszámukról ugyanakkor szintén nem érkeztek pontos adatok.

Halálbüntetést kért az ellenzékre a parlament

Kedden az iráni parlament is az ellenzéket hibáztatta a Teheránban kitört erőszakért. A Guardian szerint a parlament több képviselője is utalást tett arra, hogy halálbüntetést kellene kiszabni az iráni ellenzéki vezetőkre, akik jelenleg házi őrizetben vannak. A képviselők azt mondták, hogy Mir Hosszein Múszavi és Mehdi Karrúbi "velejéig korrupt" - jelentette az IRNA állami hírügynökség.

Sérült tüntetőt visznek a teheráni utcán

A Reuters szerint ez a kifejezés olyan vád, amelyet az utóbbi években főleg a kormány politikai ellenfeleire húztak rá, és az iszlám köztársaságban halálbüntetéssel szokták sújtani. Az ellenzéki vezetők bíróság elé állításának tervét erősíti az is, hogy egy iráni bírósági szóvivő kedden közölte: "Azokat, akik felelősek a közrend hétfői megzavarásáért, keményen és azonnal szembesíteni fogjuk [a törvénnyel]."

Múszavi és Karrúbi egyaránt ellenzéki elnökjelölt volt a 2009-es iráni elnökválasztáson, amelyet a korábbi elnök, Máhmúd Ahmadinezsád nyert. A választás után véres zavargások törtek ki Iránban, mert az ellenzék szerint elcsalták az eredményeket. A napokig tartó utcai összecsapások után azonban a kormány erőszakkal elfojtotta a tüntetéseket (az akkori tüntetések hátteréről és az iráni rendszerről itt olvashat bővebben). Karrúbit most, napokkal a hétfői tüntetés előtt házi őrizetbe helyezték, Múszavit pedig a tüntetés napján vették őrizetbe a hatóságok.

Az USA egyből a tüntetők mellé állt

Miközben az egyiptomi és tunéziai zavargások idején az USA sokáig távolságtartóan szemlélte az eseményeket, az iráni eseményeket már az első nap határozott üzenetben kommentálta Hillary Clinton amerikai külügyminiszter. A politikus azt mondta, "nagyon tisztán és közvetlenül támogatja" az iráni tüntetőket, akik szerinte megérdemlik ugyanazokat a jogokat, amiket az egyiptomi tüntetők kivívtak. A BBC szerint Clinton arra biztatta Iránt, hogy tegye nyitottabbá politikai rendszerét.

"Ami ma Iránban történik, az az irániak bátorságának bizonysága, és egyben az iráni rendszer képmutatásának szóló vádirat" - mondta a külügyminiszter, emlékeztetve arra, hogy az ország vezetése hetekig éltette az egyiptomi forradalmat, most viszont erőszakkal töri le saját embereit. "Mi az erőszak ellen vagyunk, és szeretnénk számon kérni az iráni kormányt, amely ismét a biztonsági erőkkel próbálja elfojtani az emberek jogát a szabad véleménynyilvánításhoz" - tette hozzá.

Más, mint Egyiptom

A BBC iráni tudósítója szerint a teheráni tüntetők sok hasonlóságot látnak a többi közlel-keleti országban elkezdődött tüntetések között, és úgy érzik, hogy ezeket az arab forrongásokat részben a 2009-es iráni tüntetések inspirálták. Most - "cserébe" - az irániak kaptak lendületet és lelkesedést a tunéziai és egyiptomi események láttán - írja a BBC.

A tudósító szerint azonban nagy különbségek vannak az észak-afrikai és az iráni tüntetők helyzetében. Míg Egyiptomban a hadsereg végig semleges maradt, és nem volt hajlandó a tüntetőkre támadni, Iránban a biztonsági erők keményen letörik a megmozdulásokat. Ráadásul az iráni kormány 2009-ben sikeresen legyőzte a tüntetőket, és így jogosan bízik benne, hogy ez 2011-ben is sikerülhet. A BBC szerint emiatt nehéz megmondani, hogy a teheráni tüntetők hétfői akciójának lesz-e bármilyen további következménye, de ha nem, az iráni ellenzék még így is bebizonyította, hogy a 2009-es megtorlások ellenére továbbra is életben van.