Temetik a multikulti világot Európa gazdagabbik felén

Egymás után sorra jelentgetik be nyugat-európai vezetők, hogy az úgynevezett multikulturalizmus elve meghalt. De mi is ez pontosan, és tényleg igaz-e, hogy egy arab zöldséges nem tud egymás mellett élni őslakos fehér vásárlóival? Az [origo] által megkérdezett, külföldön élő magyarok szerint valóban vannak problémák az eltérő kultúrák miatt, de a helyiek már "hozzászoktak" ehhez.

"Egyetlen általam ismert muszlimot sem zavarta sohasem a karácsony... de többüket mélyen felháborította, ha az iszlám vagy az iszlamista szót használták a terrorista fenyegetés körülírására" - írta egy férfi a brit Guardian hasábjain 2007 májusában, miután két napot töltött egy birminghami muszlim családnál. Hozzátette, hogy fontos a rasszizmus elleni harc és szerinte még nagyobb integrációra van szükség Nagy-Britanniában. Azzal zárta sorait, hogy "sok olyan brit muszlim van, akik készek megmutatni számunkra, hogy a brit értékek valójában mit jelentenek".

Ugyanez a férfi, David Cameron, akit azóta Nagy-Britannia miniszterelnökévé választottak, múlt hét szombaton tartott beszédében kijelentette, hogy a multikulturalizmus elve nem volt képes megteremteni egy "demokrácia-központú" közös identitást, és hozzájárult a szegregált közösségek kialakulásához, ahonnan szerinte az iszlám szélsőségesek származnak. Szerinte Nagy-Britanniának erősebb nemzeti identitásra van szüksége, hogy megelőzzék a szélsőséges eszmék térnyerését.

"Nem tudjuk megállítani a terrorizmust szimplán csak a határon túli akciókkal" - mondta Cameron a müncheni védelmi konferencián tartott beszédében, amelyet a New York Times az eddigi miniszterelnöksége egyik legfontosabb megszólalásának nevezett. A brit kormányfő hozzátette, hogy a multikulturalizmus elve miatt tudták radikalizálni az iszlám fundamentalisták a fiatal muszlimokat, "és néhányan közülük a következő szintre lépve terroristákká váltak". Cameron szerint az európai országoknak kevesebbet kéne alkalmazniuk a "mostanában megszokott passzív toleranciát", és többet az "aktív, izmos liberalizmust".

A brit miniszterelnök beszédét több muszlim szervezet és az ellenzék is bírálta. A Guardian szerint többen is kétségbe vonták Cameron érzékenységét, amiért "propagandaanyagot" szolgáltat a jobboldali szélsőséges Angol Védelmi Szövetségnek, amelynek 3000 támogatója éppen aznap tartott iszlámellenes demonstrációt Lutonban.

"Ez nem csak brit probléma"

A BBC szerint a multikulturalizmus a legérzékenyebb témája a brit politikának. Akadémiai megfogalmazásban annyit jelent: különböző etnikai vagy vallási közösségek, amelyek teljesen elszigetelten élnek egymás mellett. Egy, a BBC által idézett újságíró az "integráció ellentéteként" jellemezte a multikulturalizmust. A New York Times szerint a brit kormányok az 1960-as évek óta támogatják ezt a politikát, amelynek a lényege, hogy minden csoportnak joga van a saját értékei szerint élni az életét.

"Ez nem csak brit probléma" - mondta a multikulturalizmusról az [origo]-nak Egedy Gergely, a Budapesti Corvinus Egyetem Közigazgatás-tudományi Karának brit politikával foglalkozó oktatója. Szerinte az elv akkor kezdett elterjedni, amikor rengeteg olyan bevándorló érkezett Nyugat-Európába, akiknek "semmi közük nem volt az európai kultúrához".

Muszlim nők Londonban

"A multikulturalizmus lényege, hogy nem csinálunk velük semmit se" - mondta Egedy, és hozzátette, hogy ennek a következményeként hatalmas közösségek alakultak ki, amelyeknek "nem kellett integrálódniuk, ami azt jelentette, hogy hagyják őket békén". Azt is hozzátette, hogy ezek a közösségek általában pénzügyi támogatást is kaptak az önkormányzatoktól. Az állami támogatásokra Cameron is kitért beszédében, figyelmeztetve a muszlim csoportokat arra, hogy ha nem tisztelik a brit értékeket, megszüntetik a támogatásukat.

Egedy szerint a '90-es években megnőtt a bevándorlók száma, és a legnagyobb részük iszlám vallású volt. "Az elszigetelt kultúrák fiataljainak körében nagyobb a brit kultúra elutasítottsága, mint a szüleik esetében" - mondta, és a kultúrák közötti konfliktusok legdrámaibb pontjának a 2005-ös londoni bombamerényleteket nevezte, amelyeket olyan muszlim radikálisok követtek el, akik Nagy-Britanniában éltek.

Londonban hozzászoktak az emberek a bevándorlókhoz

"Mindenfelé lehet mindenféle embert látni itt" - mondta az [origo]-nak a brit bevándorlókról egy Tamás nevű férfi, aki már négy éve Londonban él. Szerinte állandó a keveredés, és nincsenek egymástól elszigetelve a különböző népcsoportok. "Londonban hozzászokik az ember, hogy például minden sarki boltot indiai vagy muszlim ember működtet" - mondta, és hozzátette, hogy egyszer, amikor Londonon kívül bement egy boltba, teljesen megdöbbent, hogy ott fehér brit ember dolgozott.

Tamás szerint volt olyan eset a közelmúltban, amivel néhány muszlim felbosszantotta az angolokat, de már megszokták, hogy sok a bevándorló. Tavaly novemberben közel 35 iszlamista tüntető feketébe öltözve, maszkkal a fejükön összecsapott a rendőrökkel a Hyde park közelében. A tüntetők a Telegraph szerint az afganisztáni és az iraki háború ellen tiltakoztak, elégettek egy babát, és "Brit katonák: terroristák" feliratú transzparenseket vittek magukkal. A Londonban élő magyar férfi szerint az eset után olyan kommenteket lehetett olvasni a Facebookon, hogy "menjenek haza, ha nem tartják tiszteletben a helyi szokásokat, elég sokáig élvezték már a vendégszeretetünket".

"Emlékszem, mikor először jöttünk ki ide, egy magyar srác mondta, hogy itt gyorsan rasszista lesz az ember. Azt hiszem, eléggé előítéletes itt az emberek nagy része, nem is biztos, hogy olyan értelemben, hogy lenéz más népcsoportokat, hanem hogy kialakulnak benne sztereotípiák velük kapcsolatban" - magyaráz Tamás, és példaként megemlíti, hogy bizonyos munkákat jellemzően nem angolok végeznek. Azt is hozzáteszi, hogy szerinte az emberek igyekeznek jól elrejteni a valódi gondolataikat a politikai korrektség miatt.

"Volt idő, amikor itt a szőkés vicceket is lengyelekkel mesélték"

A multikulturalizmus elvét nemcsak a brit miniszterelnök kritizálta, hanem hozzá hasonlóan több, a jobbközéphez tartozó európai vezető is. Csütörtökön Nicolas Sarkozy francia elnök mondta egy televíziós interjúban, hogy a koncepció megbukott. "Túlságosan is aggasztott minket annak a személynek az identitása, aki érkezik, és nem törődtünk eleget az országnak az identitásával, amely fogadja őt" - mondta Sarkozy. A Financial Times szerint azt is hozzátette, hogy nem akarnak "hivalkodó módon" az utcán imádkozó embereket Franciaországban.

"A multikulturális társadalom építéséről szóló kísérlet megbukott" - jelentette ki Angela Merkel német kancellár tavaly októberben a Kereszténydemokrata Unió (CDU) ifjúsági gyűlésén. Úgy fogalmazott, hogy az álom, amely szerint a "multikultiban" az emberek "boldogan élnek egymás mellett", egyszerűen nem működik Németországban, és a bevándorlóknak többet kell tenniük a beilleszkedésért, például meg kell tanulniuk németül. (Merkel kijelentésének miértjeiről bővebben itt olvashat.)

David Cameron brit miniszterelnök és Angela Merkel német kancellár a müncheni biztonsági konferencián

Merkel amellett, hogy a multikulturalizmus bukásáról beszélt, azt is kijelentette, hogy a bevándorlókra nagyon is szüksége van Németországnak. "Minden évben 200 ezer német megy nyugdíjba, és hagyja el a munkaerőpiacot anélkül, hogy utánpótlása lenne, a munkaerőhiányt a bevándorlók enyhítik" - jelentette ki. Ennek ellenére egy tavaly októberi közvélemény-kutatás szerint az ország lakóinak harminc százaléka úgy gondolja, hogy Németországot elözönlötték a külföldiek, és ezt rossz jelenségnek tartják.

"A németeknek tényleg komoly bajuk van ezzel" - mondta az [origo]-nak egy Németországban élő magyar orvos. Szerinte nagyon sokan vannak, akik odamennek egy jobb jövő reményében, de "kb. még a nyelvet is lusták megtanulni". "Volt idő, amikor itt a szőkés vicceket is lengyelekkel mesélték" - tette hozzá. A Németországban élő magyar orvos szerint a "multikulti" tényleg megbukott, mert nem alakult ki egy közös kultúra, amelyet mindenki a magáénak érez. "Inkább sok kisebb-nagyobb szubkultúra létezik, amelyek jó esetben megférnek egymással" - mondta, és példaként külön negyedeket említett, amelyekben csak egymással barátkoznak.

Szerinte azonban vannak olyanok is, akik keresik a kapcsolatot a német befogadó társadalommal. "Kialakulóban van egy többedik generációs, értelmiségi külföldi réteg, akik elvannak a saját szubkultúrájukban, de igyekeznek nyitni a németek felé" - mondta, és arab származású orvos kollégáit említette például.