Mi vár Egyiptomra Mubarak távozása után?

Egyiptom, Kairó, Omár Szulejmán alelnök bejelentette Hoszni Mubarak lemondását
Vágólapra másolva!
Hoszni Mubarak egyiptomi elnök pénteken kora este lemondott az elnöki posztról. Mubarak a hadseregre ruházta át a hatalmát, de nagy kérdés, mi történik Egyiptomban, ki és hogyan szerzi meg a hatalmat a diktatórikus módszerektől sem visszariadó elnök harmincéves uralma után. Átmenti hatalmát a Mubarak-rezsim, átveszi a vezetést katonaság, győzedelmeskednek a tüntetők, vagy pozícióba kerül a legerősebb ellenzéki erő, a Muszlim Testvériség?
Vágólapra másolva!

Pénteken lemondott hatalmáról Hoszni Mubarak egyiptomi elnök, pedig csütörtök este mondott televíziós beszédében még azt ígérte, szeptemberig hatalmon marad. Mubarak csütörtökön azt mondta, azért nem távozik azonnal a hatalomból, mert ez azzal fenyeget, hogy Egyiptom káoszba zuhan. Csütörtöki bejelentése felháborodást váltott ki a kairói utcákat két hete elözönlő, csalódott kormányellenes tüntetők között. Mubarak pénteki lemondása így váratlan fordulatot hoz, az új helyzetben pedig az az egyik legfontosabb kérdés, hogy ki tudja átvenni tőle a hatalmat.

Mubarak lemondását Omár Szulejmán január végén kinevezett alelnök, korábbi titkosszolgálati főnök jelentette be. Szulejmán szerint Mubarak a hadseregnek adta át a hatalmát.

Omár Szulejmán alelnökről már csütörtök este, Mubarak tévébeszéde előtt azt írta a BBC, hogy királycsináló lehet Egyiptomban. A volt kémfőnök, akire csütörtök esti beszéde után már átruházta jogköreinek nagy részét a harmincéves uralom után távozó Mubarak, a régi rezsimet képviseli, és az lehet a feladata, hogy levezényelje az alkotmányos reformokat, a Mubarak által emlegetett békés átmenetet. Az elmúlt hetekben a kormány képviselői és Szulejmán, de csütörtök esti beszédében Mubarak is azt hangoztatta, hogy a tünetők követeléseit nem lehet egyik napról a másikra teljesíteni, és idő kell a demokratikus átmenethez.

1. lehetőség - Omár Szulejmán

Mubarak már január végén is Omár Szulejmánnal próbálta csitítani az utcákon tünető tömeget, ezért létrehozta a korábban ismeretlen alelnöki posztot. Akkor még nem volt világos, hogy Mubarak milyen szerepet szán Szulejmánnak, akit korábban is többször emlegettek már Mubarak lehetséges utódjaként.

Szulejmán Egyiptom leghíresebb katonai akadémiáján tanult, majd a hadsereg tábornokaként két Izrael elleni háborúban is részt vett. A kairói egyetemen politikatudományból szerzett diplomát, majd 1993-ban került át a hadseregtől a titkosszolgálathoz. 2000-től kémfőnöki munkája mellett diplomáciai közvetítőként is egyre nagyobb szerepet kapott. A titkosszolgálat vezetője Hoszni Mubarak elnök egyik legközelebbi, legfontosabb bizalmi embere, aki egyszer egy merényletkísérletet is túlélt az elnökkel. (Szulejmánról bővebben ebben a korábbi cikkünkben olvashat.)

Forrás: AFP/Patrick Baz
Omár Szulejmán az állami tévében

Szulejmán tavaly szeptemberben önmagát népszerűsítő kampányt indított, hogy előkészítse esetleges indulását a 2011-es elnökválasztáson. A kémfőnök arcképét tartalmazó választási plakátok ősszel több egyiptomi városban megjelentek, és azt hirdették, hogy ő "az igazi alternatíva". Az al-Dzsazíra szerint ugyanakkor a politikus ellen szól életkora, hiszen ő is Mubarakkal egy generációba tartozik, így nem hozna megújulást. Alelnöki kinevezésének hírére január végén az USA külügyminisztériuma is úgy reagált, hogy "nem elég csak megkeverni a posztokat" az egyiptomi kormányban, valódi reformokra van szükség.

Nem aratott sikert kinevezése az utcai tüntetők között sem, az al-Dzsazíra tudósítójának a kairói Tahrír téren a tüntetők azt mondták, hogy Szulejmán túl közel áll a jelenlegi elnökhöz, ezért nem jelent igazi változást, ők a rezsim teljes leváltását szeretnék elérni.

2. lehetőség - A hadsereg

A nagy hatalmú hadsereg is eldöntheti, hogy mi fog történni Egyiptomban. Csütörtökön olyan hírek terjedtek, hogy a hadsereg elégelte meg a helyzetet, és ők kényszerítették távozásra Mubarakot. Erre utal, hogy a Mubarak távozását bejelentő Szulejmán szerint az elnök a hadseregnek adta át hatalmát. A tüntetések kezdetén nem volt egyértelmű, hogy a katonák kinek az oldalán állnak, hiszen eredetileg Hoszni Mubarak hívta be őket a városokba a rend fenntartására, miután a rendőrség nem bírt a tüntetőkkel.

Az [origo] Kairóban tartózkodó tudósítója szerint azonban a hadsereg végig ügyelt arra, hogy független maradjon, legalább annyira vigyáztak a tüntetőkre, mint amennyire ellenőrizték őket. A városokba bevonuló katonákat a tüntetők is éljenzéssel fogadták. A hadsereg a tüntetések második hetében jelentette be, hogy nem fog a tüntetők ellen fordulni, és amikor Mubarakhoz hű emberek támadtak az ellenzéki tünetőkre, elválasztották egymástól a két csoportot. A zavargásokról tudósító külföldi lapok szerint többször azt írták, hogy a hadsereg kezében van Egyiptom sorsa, és a tábornokok döntésétől függ, hogy Mubarak elnök rezsimje túléli-e a tüntetéseket, vagy győznek a tiltakozók.

Forrás: Reuters/Dylan Martinez
A hadsereg vezetője beszél a Tahrír téren a tüntetőknek. A képre kattintva galéria nyílik!

A BBC washingtoni tudósítója Mubarak beszéde előtt azt írta blogjában, hogy az Egyesült Államok nem lesz boldog, ha a hadsereg egyszerűen átveszi a hatalmat Egyiptomban. "A Fehér Ház valódi demokratikus reformokat akar látni, már csak azért is, mert tartanak tőle, hogy a további tüntetéseknek akár Nyugat-ellenes színezete is lehet" - írta Mark Mardell.

3. lehetőség - A Muszlim Testvériség

Mubarak a rendszer legjelentősebb ellenzéki csoportjától, a Muszlim Testvériségtől (al-Ikhván al-Muszlimún) féltette az országot, többször hangoztatta, hogy ha ő nincs, Egyiptom a Muszlim Testvériség radikalizmusának áldozata lesz. Az elnök a hivatalosan betiltott, de megtűrt és komoly politikai tényezőnek számító szervezetnek tulajdonította a január 25-e óta tartó tüntetéseket is az ABC amerikai tévécsatornának adott interjújában.

A Muszlim Testvériség 1928-as alapítása után véres merényletekkel indult, de jó ideje felhagyott a fegyveres harccal (a szervezet történetéről ebben a cikkünkben olvashat bővebben). A Foreign Policy egy 2007-es elemzésében a társaság különböző vezetőivel folytatott beszélgetésekre hivatkozva azt írta, hogy a csoport határozottan elkötelezett a demokratikus elvek mellett, s ezért jelentősen különböznek a belőlük eredeztethető radikális csoportoktól, amelyek közül több árulónak tartja a Testvériséget; mások viszont a Testvériség őszinteségében kételkednek.

Forrás: AFP/STR
Mohammed Badie, a Muszlim Testvériség vezetője egy novemberi sajtótájékozatón

Az [origo] által megkérdezett, a közel-keleti térséggel foglalkozó kutatók szerint a szervezet egyes céljai miatt jogosak lehetnek a vele szemben megfogalmazott fenntartások, és beágyazottsága, politikai tapasztalata révén (nemcsak parlamenti képviselőik voltak korábban, de a szakszervezetek vezetői is többnyire tagjaik köréből kerülnek ki) ők lehetnek azok, akik a legtöbbet profitálhatnak abból, ha hatalomváltás történik Egyiptomban, egy esetleges szabad választáson "egyértelmű, hogy győznének".

Bár a Muszlim Testvériség a tüntetőkkel együtt Mubarak lemondását követelte, egyik vezető tagja az [origo] tudósítójának azt mondta, nem akarják átvenni a kormányzást Egyiptomban. "Semmilyen pozíciót nem vállalunk a következő kormányban" - mondta. "Részt veszünk a következő választásokon, de nem számítunk győzelemre, hiszen a 2005-ös parlamentben is csak körülbelül 30 százalékot kaptunk" - tette hozzá. "Szabadságot, igazságosságot és demokráciát akarunk, mint mindenki más. Nem készülünk kormányzásra. Az emberek fognak dönteni" - jelentette ki. (A Muszlim Testvériség ismert vezetőjével készített interjúnkat itt olvashatják.)

4. lehetőség - A kormányellenes tüntetők

Az egyiptomi városok utcáin tüntető fiatalokat a Mubarak-ellenesség köti össze. Az elmúlt hetekben a tüntetők maguk is gyakran hangsúlyozták, hogy nem politikai vagy vallási alapon szerveződnek, az utcákon most "egész Egyiptom együtt van". Néhány napja a kormány tárgyalni kezdett az ellenzékkel, és a tárgyaláson hat fiatal is részt vett, akik az egyiptomi tévé szerint a tüntető fiatalokat képviselték.

Forrás: Reuters/Goran Tomasevic

A tüntetőknek azonban nincsenek igazi vezetői. A tüntetők nevében gyakran nyilatkozó Mohamed el-Baradeiben, a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség korábbi, Nobel-békedíjas vezetőjében sokan nem bíznak, ahogyan a kis ellenzéki pártokban sem. "Kik ezek az emberek? Mi csináltuk ezt a forradalmat, nem ők" - mondta az [origo] tudósítójának egy fiatal Kairóban többek véleményét visszhangozva.

Az egyiptomi szereplőkön kívül Egyiptom további sorsát nagyban befolyásolhatja az is, hogy az Egyesült Államok melyik erő mellé áll Mubarak távozása után. Csütörtök délután Mubarak lehetséges távozásának hírére Barack Obama csak annyit mondott, "várnunk kell, hogy lássuk, mi történik", majd egy órával Mubarak beszéde előtt egy michigani egyetemen csak annyit mondott, Amerika minden tőle telhetőt megtesz, hogy támogassa a békés átmentet.