Erőszakba torkolltak a tüntetések Athénban

Molotov-koktélokat dobtak a rendőrökre tüntetők a görögországi Athénban a kétnapos általános sztrájk első napján. A görög hatóságok tájékoztatása szerint 14 rendőr és 3 tüntető sebesült meg a csatározásokban.

Összecsapások robbantak ki tüntető fiatalok csoportjai és a rohamrendőrség egységei között Athén szívében, a görög parlament közelében szerdán. A mentők tájékoztatása szerint 14 rendőr és 3 tüntető sebesült meg a csatározásokban. A kétnapos általános sztrájk első napján legalább százezer ember vonult ki Athén utcáira, hogy tiltakozzon az újabb megszorító intézkedések és elbocsátások ellen.

A tüntetők többsége békésen menetelt Athén belvárosában, de a Szintagma (Alkotmány) téren, a parlamentnél mintegy kétszáz, feketébe öltözött és álarcot viselő tüntető az épületekről kalapáccsal és feszítővassal letördelt márványdarabokat hajigált és Molotov-koktélokat dobált az épülethez vezető utat torlasszal is védő rendőrökre, akik válaszul könnygázzal, valamint fény- és hanggránátokkal próbálták meg feloszlatni a randalírozókat.

Az erőszakos csoportok tagjai több száz külföldi újságíró szeme láttára az ismeretlen katona sírjánál felgyújtottak egy őrbódét, amelyet a mindennapokban - turistacsalogatóként - a nemzeti gárda hagyományos egyenruhájában masírozó katonák használnak. Az összetűzések később is folytatódtak a Szintagma tér körül tartott tüntetések környékén. A csuklyát és maszkot viselő tüntetők ablakokat zúztak be, bankfeliratokat vertek le. A randalírozók összeverekedtek a békés tüntetőkkel, akik megpróbálták megakadályozni őket, hogy megrongálják az üzletek és bankok kirakatait.

A külügyminisztérium épülete előtt vasrudakkal szintén szétvertek egy őrbódét kisebb csoportok, majd a rohamrendőrök itt is szétkergették a dühöngő tüntetőket. A külügyminisztérium közelében a taxiszolgáltatás liberalizálása ellen tüntető mintegy 300 taxis kövekkel és szemeteskukákkal "bombázta" a rendőrkordont, ami könnyfakasztó gránátok bevetéséhez vezetett.

A tüntetők Molotov-koktélokkal dobálták a rendőröket Athénban. A képre kattintva galéria nyílik!

Mivel a közterület-fenntartók már több mint két hete sztrájkolnak, és a tömött kukák az utcákon sorakoznak, a főútvonalakon egy csomó kukát lángba borítottak a tüntetők. Szalonikiben, Görögország második legnagyobb városában a tüntetők bezúzták mintegy tíz olyan bolt kirakatát, amelyek tulajdonosai figyelmen kívül hagyták az általános sztrájkra való felszólítást és mégis kinyitottak. A gyűlölet martalékaként hasonló sorsra jutott öt bank is, valamint több pénzkiadó automata.

Gyakorlatilag az egész országot megbénító, kétnapos általános sztrájkká szélesedő sztrájkhullám kezdődött szerdán Görögországban. Zárva tartanak az üzletek, nem nyitottak ki az iskolák, megbénult a tömeg- és a légi közlekedés. A szakszervezetek elsősorban a parlamentre akarnak nyomást gyakorolni, amelynek csütörtökön újabb megszorító csomagról - egyebek között újabb adóemelésről, a nyugdíjak további csökkentéséről, valamint a közalkalmazotti bércsökkentésről és a kollektív szerződések felfüggesztéséről - kell döntenie.

A görög parlament megszavazta az újabb megszorító csomagot

A görög parlament első olvasatban megszavazta a kormány újabb megszorító csomagját: 154 képviselő szavazott a takarékossági csomag mellett és 141 ellene. A 300 tagú görög parlament csütörtökön dönt végleg a csomagról néhány részletkérdés tisztázása után.

Az új megszorító csomag a feltétele annak, hogy Görögország megkapja a tavaly jóváhagyott 110 milliárd eurós nemzetközi hitel következő, nyolcmilliárd eurós részletét. Ennek elnyerése létfontosságú a súlyos pénzügyi gondokkal küzdő Athénnak, e nélkül ugyanis Görögország fizetésképtelenné válhat november közepére. A parlamenti jóváhagyásnak köszönhetően egyebek mellett lehetővé válik a közalkalmazottak számának drasztikus csökkentése, illetve fizetésük jelentős megkurtítása, valamint további adóemelés.

Vasárnap EU-csúcs lesz, amelyen várhatóan komoly vita lesz arról, hogy - tervezett és ellenőrzött módon, de - engedjék-e csődbe menni Görögországot. Ennek lehetőségét már Jean-Claude Juncker luxemburgi külügyminiszter, illetve Jens Weidmann, a német jegybank elnöke is felvetette. Ez azt jelentené, hogy a görög államadósság legalább felét soha nem kapnák vissza a hitelezők. Emiatt több nagy bank is nehéz helyzetbe kerülne, így ezek védelméről is gondoskodni kell.