Megrengette a norvég naivitást a tömeggyilkosság

Lövöldözés, merénylet, terrorizmus, Norvégia, megemlékezés, Oslo,
Vágólapra másolva!
Szokatlanul türelmesen viszonyulnak a társadalmi problémákhoz a norvégok, ezért a többséget sokkolta a pénteki tömeggyilkosság - mondták az [origo]-nak évek óta Norvégiában élő magyarok. Szerintük a norvégok meg vannak győződve róla, hogy társadalmi berendezkedésük stabil, ezért nem igazán találják a magyarázatot a történtekre. Az országban erősödik az idegenellenesség, de még így is más európai országoknál naivabban viszonyulnak a kérdéshez.
Vágólapra másolva!

Erre egyáltalán nem lehetett számítani - mondta az [origo]-nak a Norvégiában, a nyugati parton található Bergenben élő Lengyel Tamás. A sportolóként Norvégiába került és évek óta ott élő férfi szerint, noha az elkövető által közzétett 1500 oldalas nyilatkozatban szerepelnek valós társadalmi problémák, a férfi tettének ehhez kevés köze volt.

"Egy időzített bomba volt, ami a világon bárhol előfordulhat, nincs köze ehhez társadalmi problémáknak" - mondta a magyar férfi, aki szerint egy szunnyadó őrültről, ámokfutóról van szó. "Dumdumgolyókkal diákokat lőni egy szigeten sehol nem elfogadható" - tette hozzá. Azt mondta, nem volt benne a pakliban, hogy épp egy olyan nyugodt és józan, és a világ talán legjobban élő társadalmában, mint a norvég, ilyen dolog történjen.

Péntek délután előbb autóba rejtett, házilag készített robbanószerkezet lépett működésbe Oslóban, a kormányzat központi hivatalánál, majd onnan nem messze, Utöya szigeten a kormányzó Norvég Munkáspárt ifjúsági szervezetének nyári táborában nyitott tüzet a fiatalokra egy norvég férfi, Anders Breivik. A támadásokban a két helyszínen összesen kilencvenhárman vesztették életüket, négy embert eltűntként tartanak nyilván. A norvégiai merényletről szóló összes [origo]-s cikket itt olvashatja.

A támadóról azóta kiderült, hogy erősen bevándorlásellenes, és évekig készült a támadásra. Angol nyelvű, 1500 oldalas internetre feltöltött nyilatkozatában számos helyen említi Magyarországot, és Budapestet kedvenc városai közé sorolja.

"Az ő országukban ilyen nem történhet"

A norvégok, akik egyfajta egészséges önérzettel úgy gondolják, hogy az ő társadalmuk, államuk és világképük tökéletes, egyáltalán nem számítottak ilyenre - mondta az [origo]-nak egy másik magyar, aki a norvég fővárosban, Oslóban él. A neve elhallgatását kérő informatikus szerint ha egy külföldi felveti nekik, hogy azért akadhatnak náluk is problémák, akkor a norvégok általában statisztikákkal, elégedettségi indexekkel válaszolnak, amelyek alá is támasztják felfogásukat.

Norvégia évek óta az első helyen áll az ENSZ által az világ országai életszínvonalának mérésére használt emberi fejlettségi index (Human Development Index - HDI) alapján készített, a várható élettartam, az írástudás, az oktatás és az életszínvonal alapján összeállított rangsorban (itt megnézheti a legutóbbi, 2010-es listát).

Hogy az egész valakinek mégse tetsszen, erre egyáltalán nem számítottak - mondta az ugyancsak öt éve Norvégiában élő magyar férfi. Szerinte a döbbenetet látni lehet az emberek arcán, mindenki erről beszél, meg van döbbenve. "Nagyon biztosak voltak abban, hogy az ő országukban ilyen nem történhet" - állította a férfi. Az értetlenség annál is nagyobb, mert a magyar férfi tapasztalatai szerint a norvég társadalom nyitott és befogadó, ahol örömmel várják a bevándorlókat.

Forrás: MTI/EPA/Britta Pedersen

"Senkit nem érdekel, honnan jöttél"

Norvégiában régóta ideológia, hogy egy ilyen gazdag országnak úgy kell jobbá tennie a világot, hogy befogadja a rászorulókat - mondta az Oslóban élő férfi. A bevándorlók és a helyiek között a magyar informatikus nem észlelt különösebb feszültséget, azt mondta, a norvégok gondolkodásának fő vonala az egyenlőség, nagyon barátságosak, és telve vannak bizalommal. A diszkriminációt jóval kevésbé érezni, mint például Magyarországon, nagyon természetesnek veszik a külföldiek jelenlétét, sok hivatalban a norvég nyelv ismerete nélkül, angolul is el lehet boldogulni, "senki nem fog csodálkozni rajta".

A jelentős olajbevételekkel rendelkező Norvégiát megkímélte a gazdasági válság, és mivel nem csatlakoztak az eurozónához, az európai gazdaság ingadozásai sem éreztették jelentősen negatív hatásukat. Alacsony a munkanélküliség, és örömmel fogadják a külföldi munkaerőt, akárhonnan is érkezzen - mondta az oslói informatikus.

"Még soha senki nem állított meg, hogy ki, vagy mi vagyok. Ha nem szeged meg a szabályokat, senkit nem érdekel, honnan jöttél" - mondta a szintén öt éve Norvégiában élő Lengyel Tamás is. Ő a magyarokhoz képest naivnak írta le a norvégokat a bevándorlókkal szemben, jóllehet szerinte érezhető, hogy erősödik a társadalmi ellenállás. A jobboldali pártok egyre erősebben lépnek fel a bevándorlás korlátozásáért, főleg a menekültek miatt, de a támadás rosszat tesz majd ezeknek a kezdeményezéseknek. Aki felemeli a szavát ezért, azt nácinak fogják nevezni - mondta az [origo]-nak.

A bevándorlókkal szembeni ellenérzés erősödése már 2009-ben, a legutóbbi norvégiai választáson is tetten érhető volt. A jelenleg kormányzó középbal pártszövetség kevesebb szavazatot szerzett, mint a jobboldali ellenzék, és csak azért tudtak hatalomban maradni, mert végül több képviselőjük került be a parlamentbe. A választáson a második legerősebb párt a többek között a szigorúbb bevándorlási politikával kampányoló jobboldali populista Fremskrittspartiet (Haladás párt) lett.