Kínos kérdések várnak Magyarországra az ENSZ-ben

A médiatörvényre, az új alkotmányra, valamint a romák védelmére vonatkozó "kritikus" kérdéseket tesz majd fel Magyarországnak a német kormány emberi jogokért felelős biztosa az ENSZ szerdai ülésén - mondta Markus Löning a Der Tagesspiegelnek. Az  Európa Tanács emberi jogi biztosa közben egy interjúban sajnálatosnak nevezte, hogy az Európai Bizottság zöld utat adott a magyar médiatörvénynek.

A német kormány emberi jogi, valamint a szociális segélyekkel kapcsolatos politikájáért felelős biztosa "kritikus kérdéseket" kíván feltenni Magyarországnak szerdán Genfben az ENSZ emberi jogi tanácsának ülésén. Erről Markus Löning nyilatkozott a hétfői Der Tagesspiegelnek.

Löning szerint "Magyarország - mint az összes uniós tagállam - kötelezettséget vállalt arra, hogy szavatolja az emberi jogi normákat. Barátok között fel lehet tenni kérdéseket, még kritikus kérdéseket is. Szerdán Genfben az ENSZ emberi jogi tanácsában ezt fogjuk tenni" - jelentette ki.

A biztos utalt arra, hogy a kérdések a médiatörvényre, az új alkotmányra, valamint a romák védelmére vonatkoznak majd. "Azt várjuk a magyaroktól, hogy a kérdéseket világosan és kielégítően válaszolják meg" - fűzte hozzá. Úgy vélte, hogy nem "apróságokról" van szó, mert mint fogalmazott: "az európai politika alapjait érinti, ha a véleményszabadság, a hatalmi ágak szétválasztása vagy a kisebbségek védelme kapcsán merül fel kétség".

Löning szerint a médiatörvény még mindig tartalmaz olyan előírásokat, amelyek a nemzetközi szabványokba ütköznek. A médiatanács szerinte "kizárólag a miniszterelnök pártjának híveiből áll", különösnek tartja, hogy "a közszolgálati médiumok híreiket kizárólag az állami hírügynökségtől szerezhetik be", továbbá azt, hogy az "újságíróknak fel kell fedniük forrásaikat".

Az emberi jogi biztos szerint ugyanakkor Budapest "meggyőzően és gyorsan reagált" akkor, amikor április közepén "jobboldali radikális milíciák terrorizáltak egy roma közösséget".

Annak ellenére találta elfogadhatónak a módosított magyar médiatörvényt az Európai Bizottság, hogy " komoly problémák maradtak például a sajtószabadság, vagy az információforrások védelme területén" - mondta az Euractivnak az Európa Tanács emberi jogi biztosa, Thomas Hammarberg.

A biztos szerint a magyar kormány két egyeztetést folytatott egyszerre, egyet a Bizottsággal, egyet pedig az ő hivatalával. Hammarberg szerint az Európai Bizottság annak ellenére egyezett bele a módosításokba, hogy ők találtak néhány emberi jogi szempontból aggályos pontot, és ezt egy dokumentumban közzé is tették. Ezt emlegeti Budapest most úgy, mintha Brüsszel "áldását" adta volna a médiatörvény végleges változatára, és ez sajnálatos - mondta. Hammarberg egyébként a nyugati médiával sem elégedett. "Valaminek történnie kell, hogy a média - mint számos országban történik - ne váljék a kormány, az állami hatóságok propagandájának eszközévé" - mondta.