"Az utolsó hely, ahol a volt Jugoszlávia még létezik" - interjú a hágai törvényszék magyar jogászáva

Vágólapra másolva!
Szűk cellák, több ezer gyilkosságról szóló aprólékos tárgyalások és néhány ismerős várja Hágában, az ENSZ büntetőtörvényszékén Ratko Mladic szerb tábornokot. A törvényszék magyar munkatársa szerint a Mladicot váró fogda "az utolsó hely, ahol a volt Jugoszlávia még létezik", a törvényszéken elítélt háborús bűnösök után viszont már nem kapkod senki. Mladicé lehet az utolsó ítélet a 18 éve dolgozó törvényszéken, de "őrületes munka" ezrek meggyilkolását egyenként bizonyítani.
Vágólapra másolva!

"Teljesen felbolydult Hága Mladic elfogása miatt" - mondta az [origo]-nak Gellért Ádám jogász, aki az egyik hágai nemzetközi büntetőtörvényszék munkatársa. A kilencvenes évek első felében dúló délszláv háborúban elkövetett bűncselekmények kivizsgálására az ENSZ 1993-ban állította fel a hágai Nemzetközi Büntetőtörvényszéket (ICTY), amely a volt Jugoszlávia területén elkövetett háborús és emberiség elleni bűnöket vizsgálja. Ez a második világháború utáni nürnbergi és tokiói perek után az első nemzetközi igazságszolgáltatási szervezet, amely az ilyen típusú bűncselekményekkel foglalkozik.

A csütörtökön elfogott Ratko Mladicot valószínűleg szintén bíróság elé fogják állítani Hágában. A "Balkán mészárosaként" is emlegetett 69 éves férfi az utolsó, aki még szabadlábon volt a boszniai háború során elkövetett mészárlások főbb gyanúsítottjai közül. Gellért szerint váratlanul érte Hágát az egykori szerb tábornok elfogása, és ha kiadják, "akkor nagyon hamar itt lehet".

Nem kapkodnak a háborús bűnösök után

Ha Mladicot kiadják Hágának, akkor a Törvényszék saját fogdájába kerül. Ez Gellért szerint régi épület, szűk cellákkal. "Ez az utolsó hely, ahol a volt Jugoszlávia még létezik" - járja a mondás a Törvényszéken a fogdának arról a szárnyáról, ahol a délszláv háború vádlottjait őrzik.
A hágai jogász szerint a Nemzetközi Törvényszék egyik legnagyobb gondja éppen az elítéltek elhelyezése. A Törvényszék fogdájában ugyanis csak a vádlottakat őrzik. "Ez csak fogda, nem börtön" - mondta Gellért, így az elítélteket más országok gondjaira kell bízniuk. "A többvádlottas ügyek miatt pár éven belül több tucat lehetséges elítélt számára kell majd börtönt keresni, de egyelőre gondot okoz olyan országokat találni, amelyek befogadnák őket" - mondta Gellért. Ezt szerinte egyrészt a fogva tartás költségeinek, másrészt pedig az elítéltek befogadása miatti vélt vagy valós kockázati tényezőknek tudható be.

"A srebrenicai népirtás miatt harmincöt évre ítélt Krstic tábornokot például angliai cellájában támadta meg három bosnyák férfi, és sebesítették meg súlyosan egy borotvapengével" - mondta Gellért. A jogász azt is hozzátette, szintén nehézséget okoz, hogy csak európai országokban helyezhetik el a délszláv háborús bűnösöket, és ez leszűkíti a kört. Ez szerinte az elítélteket is megillető látogatási és kapcsolattartási jog miatt van így, mivel más kontinensekre az érintettek rokonai nem biztos, hogy el tudnának utazni. "A ruandai nemzetközi törvényszéken ezt úgy oldották meg, hogy az elítéltek nagy részét egy külön erre létrehozott börtönben tartják" - tette hozzá.

"Nagynevű embereket is meg fognak hallgatni"

"Az ügyészség a tárgyaláson Mladic és az alárendeltjei közötti kapcsolatra fog koncentrálni" - mondta Gellért, és hozzátette, hogy a vád alapjául szolgáló alapbűncselekmények elkövetéséről már több jogerős bírói ítélet született. Szerinte a bizonyítékok összegyűjtése már az 1993-ban felállított Bassiouni-féle ténymegállapító bizottság munkájával elkezdődött, a Nemzetközi Törvényszék által tárgyalt ügyekben pedig több százezer oldalnyi információ gyűlt már eddig is össze. "Az, hogy Srebrenicaban hány embert mikor, hogyan öltek meg, és hová temették őket, nem kérdés" - mondta Gellért. Ezekben a perekben több olyan, a bosnyák hadsereg által elfogott hangfelvétel is előkerült, amely a srebrenicai mészárlás elkövetői közötti kódolt beszélgetéseket rögzíti.

Forrás: AFP/Phil Nijhuis
Forrás: AFP/Phil Nijhuis

A hágai Nemzetközi Törvényszék scheveningeni fogdája

A legutoljára 2002-ben módosított vádirat szerint Mladic bűnszervezet tagjaként követett el népirtást és más emberiesség elleni bűncselekményeket. Gellért szerint a Törvényszék ezen események bizonyítására új tanúkat is meg fog hallgatni, akik nagy része akár védettséget is élvezhet, ha megállapítják, hogy az életüket veszély fenyegeti. "A Mladic-ügyben várhatóan nagynevű embereket is meg fognak hallgatni" - tette hozzá Gellért.

"A bírósági eljárások általában már a becsatolt bizonyítékok mennyisége miatt is nehezen követhetők, így a bíróság valószínűleg a Mladic-ügyben is utasítani fogja az ügyészséget, hogy töröljenek néhány vádpontot" - mondta Gellért. "Több ezer ember meggyilkolását egyenként bizonyítani őrületes és lassú munka" - tette hozzá a jogász.

Egy test három tömegsírból

A súlyos vádakra a szerb hadsereg magasrangú tisztjei eddig úgy védekeztek, hogy a parancsokat valaki más adta ki, vagy hajtotta végre, ők pedig nem tudtak semmiről. Gellért szerint ez már ott sem működött, Mladic esetében pedig még ennél is kisebb esély van rá, mivel felette nagyon már nem volt senki, akitől "parancsot" kaphatott volna. "Fontos azonban kiemelni, hogy Mladicot is megilleti az ártatlanság vélelme, valamint hogy tisztességes és ésszerű időn belül lefolytatott eljárás keretében járjanak el vele szemben" - tette hozzá a jogász.

"Darabszámra tudjuk, hogy hány embert, hol és hogyan öltek meg" - mondta Gellért, pedig szerinte az is nehezítette a Törvényszék dolgát, hogy miután Mladic ellen 1995-ben vádat emeltek, feldúlták a tömegsírokat és szétszórták a maradványokat az egykori Jugoszlávia területén. "Van olyan ember, akit három tömegsírból szedtek össze a családtagoktól levett DNS minta alapján" - mondta Gellért. A Törvényszék munkáját nagyban segíti, hogy információkat kapnak az ENSZ tagszervezeteitől, illetve külföldi kormányoktól is, valamint hogy az ügyészi szerv is önálló nyomozást végez.

Forrás: AFP/Phil Nijhuis
Forrás: AFP/Phil Nijhuis

A Nemzetközi Törvényszék épülete Hágában

"Az ügyészségnek egyébként is különleges jelentősége van a Törvényszéken belül: nyomozók, orvos és katonai szakértők, történészek és pszichológusok is vannak közöttük. A Törvényszék épületén belül az ügyészség több emeletet is elfoglal, a külön egységként működő védelemnek viszont be kell érnie pár szobával. "Karadzic védői például külön irodát bérelnek a városban" - mondta Gellért.

Karadzic vagy Mladic lesz az utolsó

A 2008-ban elfogott egykori boszniai szerb elnök, Radovan Karadzic ügyét még mindig nem zárták le, sőt Mladic elfogásáig azt beszélték, hogy Karadzic ügye lesz az utolsó, amelyben a 2014-ig mandátummal rendelkező Hágai Törvényszék ítélkezni fog. Gellért szerint viszont a Mladic elleni eljárással ez a határidő most 2015 végére tolódott ki. Ha kiadják Hágának, akkor Mladic már megérkezése után egy-két nappal a bíró elé áll, aki felolvassa neki a vádiratot, és megkérdezi, hogy bűnösnek vagy ártatlannak tartja-e magát. "Innentől kezdve általában 8-12 hónapig tart az eljárás tárgyalás-előkészítő szakasza" - mondta Gellért.

Mladic ügyvédje, Milos Saljic csütörtökön közölte, hogy Mladicot gyenge fizikai állapota miatt nem lenne szabad kiadni a Nemzetközi Törvényszéknek. Az ügyvéd szerint a Mladicot kihallgató bíró is a tábornok egészségi állapota miatt szakította félbe a kihallgatását csütörtökön. Pénteken viszont már közölte, hogy az illetékes belgrádi vizsgálóbíró szerint védence kiadható a hágai Nemzetközi Törvényszéknek. Maja Kovacevic, a háborús bűnösök ügyeiben eljáró különleges belgrádi törvényszék szóvivője is megerősítette, hogy kiadhatónak találták Mladicot. Gellért szerint a hágai tárgyalások megtartását csak az akadályozná, ha Mladic kórházba kerül, egyébként pedig egy zártláncú videórendszer és telefon segítségével akár a fogdából is nyomon követheti a tárgyalását.

A hágai Nemzetközi Törvényszék az 1993-as megalakulása óta több mint 160 embert ellen emelt vádat, köztük államfőket, miniszterelnököket, katonai vezetőket és magasrangú politikusokat vádoltak meg, akik különböző oldalról, de részt vettek a kilencvenes években zajló balkáni háborúban. A Törvényszék honlapja szerint több mint hatvan embert ítéltek el az elmúlt években, és jelenleg is több mint negyvenen várják az ítéletet (a legfontosabb elítéltekről itt olvashat).