Amnesty-jelentés: bizonytalan kimenetelű történelmi változások kellős közepén vagyunk

Példátlan lehetőséget kínál a közösségi médiaportálok terjedése az emberi jogok helyzetének megváltoztatására, véli az Amnesty International emberi jogi szervezet.

Példátlan lehetőségeket kínál az emberi jogok helyzetének megváltoztatására a közösségi médiaportálok terjedése, valamint a szabadság és az igazság mind hangosabb követelése a Közel-Keleten és Észak-Afrikában, ám e változások sorsa még bizonytalan, mivel folyik a csata az információforrások és a kommunikációs eszközök birtoklásáért - áll a létrehozásának 50. évfordulóját ünneplő Amnesty International (AI) pénteken Londonban kiadott éves világjelentésében, amely szerint tavaly is több tucatnyi országban korlátozták a véleménynyilvánítás szabadságát.

Az információ hatalom

A világ legnagyobb emberi jogvédő csoportjának 2011-es jelentését ismertetve Salil Shetty, az AI főtitkára - a szervezet jelképére, a szögesdróttal körülvett gyertyára utalva - kijelentette: ötven évvel azután, hogy "az Amnesty gyertyalángja először fényt vetett az elnyomatásra", az emberi jogi forradalom történelmi szakasz küszöbére érkezett. "Az emberek elvetik a félelmet jórészt fiatalok által vezetett bátor emberek emelik fel szavukat és szállnak szembe fegyverekkel, könnygázgránátokkal, harckocsikkal".

A főtitkár szerint e bátorság - kiegészülve azokkal az új technológiákkal, amelyek segítségével az aktivisták kijátszhatják, illetve leleplezhetik a békés tiltakozást és a szólásszabadságot eltipró kormányokat - "azt az üzenetet küldi az elnyomó kormányoknak, hogy napjaik meg vannak számlálva". Azonban a zsarnoksággal szembeni újjáéledő elszántság ellenére, valamint annak ellenére is, hogy az emberi jogokért folytatott küzdelem új, digitális korszakhoz érkezett, "a véleménynyilvánítás szabadsága világszerte továbbra is ostrom alatt áll".

Az idei Amnesty-jelentés szerint az egyiptomi tiltakozó megmozdulások az Egyesült Államokat és az európai kormányokat is meglepetésként érték, és először nem is voltak hajlandók támogatni a tüntetők azon követelését, hogy Hoszni Mubarak akkori egyiptomi elnök távozzon a hatalomból. Különösen az Egyesült Államok tett sokat a Mubarak-kormány stabilitásáért, annak ellenére, hogy az elmúlt harminc évben bőséges bizonyítékhalmaz gyűlt össze az egyiptomi rezsim brutalitásáról. Világszerte számos más olyan kormány is van, amely az emberi jogok és a demokrácia értékeit vallja, ugyanakkor olyan politikai vezetőknek nyújtott nyílt támogatást, akikről tudta, hogy korruptak, elnyomó politikát folytatnak és közömbösek saját országok polgárainak emberi jogai iránt - áll az Amnesty International 400 oldalas idei világjelentésében.

A szervezet szerint "ez a képmutatás", amelyet a WikiLeaks portál által kiszivárogtatott diplomáciai sürgönyök is alátámasztanak, "leleplezi ezeket a kormányokat, és kétségeket ébreszt az emberi jogok melletti elkötelezettségük iránt".

A kormányok cenzúrázni akarnak az interneten

Az AI szerint az internet általában is feltárja, hogy az egyes kormányok mennyire vágynak az információforrások ellenőrzésére, hiszen e kormányok magát az internetet is cenzúrázni kívánják olyan tartalmak esetében, amelyeket a hatalmon lévők veszélyesnek érzékelnek.

A szervezet a pénteken kiadott világjelentés szerint az elmúlt egy év során legalább 89 országban dokumentálta a véleménynyilvánítás szabadságának törvénysértő korlátozását, és tudomása szerint 48 országban börtönöztek be embereket lelkiismereti okokból. Az AI 54 országban vizsgált olyan bírósági eljárásokat, amelyek nem feleltek meg az igazságosság normáinak, és adatai szerint 98 országban vetettek alá őrizeteseket kínzásnak vagy embertelen bánásmódnak.

Az emberi jogi szervezet szerint a világ összlakosságának csaknem kétharmada nem fér hozzá az igazságszolgáltatáshoz. Ez még olyan országokra is igaz, amelyekben egyáltalán létezik igazságszolgáltatás, mivel e bírósági rendszerek is gyakran korrupt és diszkriminatív módon működnek - áll a jelentésben.

Az Egyesül Államokról szóló fejezet élén az áll, hogy Guantánamón 2010 januárjában - a börtöntábor bezárására az Obama-kormány által szabott határidő leteltével - még mindig 198 őrizetest tartottak fogva, sőt a tavalyi év végén is még 174-en raboskodtak a táborban.

A halálbüntetés betiltásáért harcolnak

A halálbüntetés teljes betiltásáért évtizedek óta küzdő Amnesty International kiemelte azt is, hogy Amerikában tavaly 46 elítéltek végeztek ki, köztük egy nőt. Az AI adatai szerint az Egyesült Államokban 1234 elítélten hajtottak végre halálos ítéletet azóta, hogy az amerikai Legfelsőbb Bíróság 1976-ban feloldotta a halálbüntetés alkalmazására korábban elrendelt moratóriumot.

A halálbüntetés kínai alkalmazásáról az Amnesty International az idén már nem is közölt számszerű adatokat. A jelentésben csak az áll, hogy a halálos ítéletek és a kivégzettek száma államtitok, de a nyilvánosan hozzáférhető bizonyítékok is arra vallanak, hogy Kínában változatlanul széles körűen alkalmazzák a halálbüntetést, és ezreket végeznek ki igazságtalan bírósági eljárásokban született ítéletek alapján.

Az idei AI-jelentés ugyanakkor kiemeli, hogy már 96 ország törölte el a halálbüntetést minden bűncselekményfajta esetében, jóllehet 1977-ben - amikor az Amnesty International elkezdte világkampányát a halálbüntetés felszámolásáért - még csak 16 ilyen ország volt.