"A türelemnek vége lesz" - A legendás szervezettséget hiányolják Japánban

A kezdeti sokk után bizonytalanság kezdett eluralkodni a japánokon a pénteki földrengés és az azt követő szökőár pusztítása után. A letarolt térségek lakosai dühösek, mert nem érzik a kormányzat segítségét, és kilátástalannak látják jövőjüket. A távolabb élők a fukusimai atomerőműben kialakult válsághelyzet miatt aggódnak, és hiányolják a Japánra hagyományosan jellemző szervezettséget.

"Minden kaotikus. Nem kapok utasításokat" - morgolódott a Washington Postnak Abe Csikara a Japán északkeletei részén fekvő Isinomaki önkormányzatának munkatársa. A városházát elöntötte a pénteki földrengés kiváltotta cunami, a telefonok nem működnek, felettesei pedig szerinte mind a saját bajaikkal vannak elfoglalva.

A pénteki, a Richter-skála szerint 9-es erősségű földrengés után csőstül érkező bajokkal - romba dőlt és szökőár elmosta városok, kontrollálatlanul hevülő atomerőmű, élelmiszer- és üzemanyaghiány, áramkimaradások - a lap szerint alig tud megbirkózni az amúgy mindenütt jelenlévő és alkalmazkodni képes japán bürokrácia.

Bár a hatóságok nem tétlenkednek, a még mindig vízben álló Isinomakiban sokan kérdezgetik, mit történt a sokat emlegetett japán szervezettséggel. Az indonéziaiakkal, kínaiakkal vagy a Haitin élőkkel ellentétben a japánok elvárják kormányuktól, hogy jól működjön, és nem értik meg, hogy Ázsia leggazdagabb országában hogyan fordulhat elő, hogy elfogy az üzemanyag, és öt napig nincs áram a városokban - írja az amerikai lap.

"Tiszta sci-fi"

"Soha nem gondoltam volna, hogy ez megtörténhet a modern Japánban. Tiszta sci-fi" - idézte a Washington Post Ivaszava Jutakát, a 25 éves targoncást, akinek háza alsó szintje vízben áll, ezért családjával az első emeleten húzta meg magát. Ahogy lemegy a nap, ágyba bújnak, mert minden túl hideg és nyirkos.

A hadsereg működik - százezer katonát mozgósítottak, akik segélyeket, ivóvizet szállítanak, összegyűjtik a holtakat, és a fukusimai atomerőmű lehűtésének kockázatos feladatából is kiveszik a részüket - de az államszervezet egyesek szerint képtelen teljesíteni még legalapvetőbb feladatait is.

Várakozó vevők egy szendai benzinkútnál - további fotók a képre kattintva!

"Nem tesz semmit a kormány. Nincsenek jelen" - állítja Hirojuki Akasze, Isinomaki egyik általános iskolájának igazgatója. Ő és húsz tanártársa maga irányítja a menedékhellyé alakított iskolát, ahol 1200, otthonát elvesztett ember lelt szállásra a tantermekben, míg a tornaterem élelemelosztó központ lett.

"A tanárok végzik a munka javát"

A városban - áramszolgáltatás híján - lemaradtak Akihito császár történelmi jelentőségű beszédéről is. "A dolgok normálisnak tűnnek, de egyáltalán nem azok" - mondta a lapnak az isinomaki közelében, egy a cunami által nem érintett részen élő mérnök, Funabaszama Maszajosi. "Nincs benzin, nincs víz, nincs élelmiszer, pedig gondoskodnunk kell a gyerekekről is."

Abe, a tisztviselő feladata végül az lett, hogy a beérkező menekülteket regisztrálja és felírja nevüket, hogy az egymást kereső hozzátartozókat újra összehozzák. "Hogy őszinte legyek, nem dolgozok túl sokat. A tanárok végzik a munka javát."

"Fogy az étel, és nő a feszültség"

A fémtelepen dolgozó Hijaszaka Kacujosi takarítónő feleségével együtt került az isinomkai iskolába, miután a házukat elmosta a szökőár. Még mindig abban a munkaruhában van, amelyet a katasztrófa napján viselt. Munkahelye ott van valahol annak a sáros tónak az alján, amely most a városközpont helyén terül el. Arra a kérdésre, hogy mit tesznek az állami szervek, csak nevet: "Már kerestem őket, de még egyet sem találtam".

Túlélő a háza romjainál Jamadában - további fotók a képre kattintva!

Az iskolában kiosztott élelmiszer többnyire magánadományokból jön, és bár a helyi közigazgatás is biztosított gyorstésztát, a készlet hamar elfogyott. Senki sem éhezik, de a helyi boltosok és földművesek vegyes adományaiból egészen bizarr menü készül: eper teasüteménnyel, vagy banán csokival. Az utánpótlás azonban fogyóban, a napi ételadagot le is csökkentették. A fémtelepen dolgozó Hijaszaka azt mondja, ő sokat nézte annak idején a tévében a Haitin és más szegény országban történt katasztrófákról szóló híradásokat, és sokkolta a káosz. Szerinte még a japán rend is elérheti a töréspontot. "Ahogy fogy az étel, és nő a feszültség, a türelemnek vége lesz. Nem tudom mi fog történni."

Búvárruhás megmentő

Van, aki maga veszi kézbe sorsát, és nem vár a kormányra. A Los Angeles Times egy olyan helyi férfival készített riportot a japán északkeleti részén fekvő, 160 ezer lakosú kikötővárosban, aki házi készítésű vízálló ruhájában járja a vízzel borított utcákat túlélők után kutatva. A katonai gyakorlónadrágjára nylont ragasztószalagozó férfi még közvetlenül a cunami után szerzett egy búvárruhát és visszament az öt méteres vízzel ellepett utcájába, és ő maga mentette ki feleségét házukból. "A víz nagyon hideg volt, sötét és ijesztő. Jó száz métert kellett úsznom, hogy elérjem, ami nagyon nehéz volt a felszínen úszó törmelékek miatt" - mesélte.

Később anyja keresésére indult, és négy napig járta a víz borította utcákat, mire kedden rálelt egy ház második emeletén, amint a mentőegységekre várt. "Pánikba volt esve, mert a víz miatt csapdába esett. Nem tudtam hol keressem. Nagy megkönnyebbülés volt megtalálni" - mondta a férfi.

Hibernált Tokió
Az élet a földrengés és szökőár által kevésbé érintett térségekben sem tért vissza a régi kerékvágásba. Tokió például szinte hibernációba került a Washington Post szerint. Haszegava Tecu, a JX Nippon Oil and Energy, egy főleg japán hőerőműveknek ásványi energiahordozókat szállító cég alkalmazottja a földrengés idején három órát gyalogolt haza, mert nem volt tömegközlekedés. Szerdán a felesége bevásárolni indult, és ugyan még nyitás előtt odaért a bolthoz, már 100 ember várt arra, hogy bejuthasson.
Haszegava szerint a földrengés óta ritkábban közlekednek a vonatok, de a peronok így is üresek. Az irodájának helyet adó épületben lévő kávézó pedig a szokásos este hét helyett már négykor bezár. Sok munkatársa rögtön ebéd után hazamegy, sőt van, aki be sem megy, mert aggódik az egyre gyakoribb áramszünetek és a sugárzásveszély miatt. A férfi szerint még hónapokig, vagy akár tovább is lehet majd számítani áramkimaradásokra. "El kellene hagynia Tokiót. Ha itt marad, ezen a nyáron légkondicionálás nélkül kell kibírnia " - tanácsolta a Washington Post munkatársának.

Jól kezelik?

Az amerikai Foreign Policy kutatóintézet egyik Japánban dolgozó munkatársa szerint is kérdéses, hogy hatékony-e az első pillantásra jelentősnek tűnő japán mozgósítás. Az újságíró az 1995-ös pusztító, kobei földrengést emlegeti fel. Akkor sok kritika érte a japán kormányt és a helyi hatóságokat a mentés lassúsága, a külföldi segítség elutasítása, az átmeneti szállások elégtelen száma miatt.

A Financial Times szerint ugyanakkor a kormány megfelelően, "ha nem az elvártnál is jobban" kezeli a helyzetet. Több tízezer katonát vezényeltek a letarolt térségbe, szívesen fogadják a külföldi segélycsoportok munkáját. A földrengésben megrongálódott Fukusima Daicsi atomerőművet üzemeltető Tokyo Electric Power Companyról (Tepco) azonban ez már nem állítható - írja a lap.

Zsúfoltság egy kórházban - további fotók a képre kattintva!

Aggodalomra adhat okot a japán társaság nem kifejezetten makulátlan múltja, és a mostani válsághelyzetben mutatott magatartása is. A társaság szombaton, az első robbanásról csak egy órával annak megtörténte után értesítette Naoto Kan miniszterelnököt, aki tajtékzott emiatt a lap szerint. Kant az is feldühítette, amikor szerda hajnalban a sugárzás megemelkedése miatt az erőmű 740 "nélkülözhető" munkatársát evakuálták és csak 50-en maradtak. Kannak a társaság vezetőihez intézett megjegyzése így hangzott: "Visszavonulásra gondolni sem szabad", ami a lap szerint arra utal, hogy a kormányfő fején átfutott: a cég talán magára akarja hagyni az elromlott erőművet.

Hazudós társaság

A lap főleg a társaság kommunikációját kritizálja. "A Tepco PR-ja nagyon gyenge. Ügyetlenek, és nem tűnek túl tájékozottnak" - mondta a lapnak egy nyugdíjas japán banki alkalmazott, aki péntek óta alig mozdult ki Tokió egyik külvárosában lévő házából. "Nincs válságkezelési tervük, mert soha nem készültek válsághelyzetre. Félő, hogy a Tepco nem mondja el a teljes igazságot. Nem szokásuk mindent elmondani, amiről tudomásuk van" - idézte az FT Michale Cucek Tokióban élő politológust.

A férfi egy, a céget kilenc éve megrázó botrányra utalt. 2002-ben a Tepco vezetése kénytelen volt lemondani, miután kiderült, hogy az 1980-as és 1990-es évek során számos, az általuk üzemeltetett atomerőművekben történt kisebb-nagyobb üzemzavart elhallgattak. Akkor 29 ilyen titokban tartott eseményről számoltak be a híradások, de később kiderült, hogy összesen 200 alkalommal szolgáltattak hamis adatokat a felügyelő állami hatóságoknak. A botrány miatt az összes reaktorukat leállíttatták, és állami felülvizsgálat után indították csak újra évekkel később. Ennek ellenére 2007-ben ismét több, a korábban jelzett időszakban történt, további elhallgatott eseményre derült fény.

Az FT szerint Japánban sokan elégedetlenek a nukleáris válsághelyzet kezelésével, de van, aki megbocsátó. Az egyik tokiói lakos ugyan nagyon aggódik az atomerőműben zajló események miatt, de szerinte a kormány és a társaság is mindent megtesz, amit csak tud. "Még a Tepco sem került szembe soha ilyen nehézséggel. Minden tőlük telhetőt megtesznek" - idézte a Financial Times.

A ternészeti katasztrófát követő aktuális eseményekről percről percre frissített tudósításunkban tájékozódhat, itt pedig a fukusimai atomerőmű lehűtésének fejleményeiről olvashat friss beszámolót.