Visszautasította a líbiai zsarolást az EU nevében Martonyi

Tartózkodjon az erőszak alkalmazásától - figyelmeztette Líbiát Martonyi János magyar külügyminiszter vasárnap, az uniós országok külügyminisztereinek brüsszeli munkavacsorája előtt. A diplomata visszautasította, hogy az illegális bevándorlók ügyét Líbia összekapcsolta az országban zajló eseményeket érintő uniós nyilatkozatokkal.

Líbiában a helyzet egyre súlyosabb, és az EU felszólítja Moammer Kadhafi rendszerét, hogy tartózkodjon az erőszak alkalmazásától, a békés tüntetők megtámadásától - mondta Martonyi János vasárnap este Brüsszelben újságíróknak, az uniós országok külügyminisztereinek munkavacsorája előtt. A diplomata közölte, hogy az EU a leghatározottabban visszautasítja, hogy Líbia összekapcsolja az unióba irányuló illegális bevándorlás megfékezését célzó együttműködés kérdését a líbiai eseményekkel kapcsolatos EU-megnyilatkozásokkal.

Martonyi ezzel arra utalt, hogy csütörtökön bekérették a líbiai külügyminisztériumba a soros EU-elnök Magyarország líbiai nagykövetét, és közölték vele, hogy felfüggesztik az illegális bevándorlók elleni együttműködést, ha az EU bátorítja a tüntetőket. A líbiai lépés előzménye volt, hogy Catherine Ashton, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője felszólította Tripolit: hagyjon fel az erőszakos akciókkal. Ashton a külügyminiszteri vacsorára előtt újra megerősítette, hogy véget kell vetni Líbiában a tüntetőkkel szemben alkalmazott erőszaknak, és hagyni, hogy az emberek szabadon hallathassák hangjukat.

A külügyminiszterek munkavacsoráján az előzetesen meghirdetett program szerint az egyiptomi helyzetet tekintik át - Ashton kedden Kairóban tárgyal -, de szót ejtenek a többi észak-afrikai, illetve közel-keleti arab országban zajló fejleményekről is.

Segítség a rendszerváltozásban

Martonyi János szerint a tunéziai és az egyiptomi forradalomról azt mondta, a szabadságvágy volt a meghatározó tényező, és a szociális és gazdasági kérdések, illetve egyes vallási csoportok sérelmei másodlagosak voltak. Szerinte "reális esélye van annak, hogy Tunéziában és Egyiptomban demokratikus rendszerek jöjjenek létre", bár elsimerte, hogy van, aki szerint fennáll a veszélye az iszlám radikálisok előretörésének. Rendszerváltozási folyamat indult meg, amit segíteni kell. A magyar kormány most is fel fogja ajánlani segítségét, a rendszerváltozással kapcsolatos tapasztalatait. "Készek vagyunk szakértőket küldeni, fogadni, különböző együttműködési formákról tárgyalni" - mondta.

Martonyi szerint figyelni kell, hogy mi történik Líbiában és a többi országban, és "az is fontos kérdés, hogy az esetlegesen súlyosbodó migrációs problémákat hogyan tudjuk kezelni". Szerinte az EU kezében vannak eszközök támogatás nyújtására, "de adott esetben attól sem kell visszariadnia, hogy hátrányos következményeket alkalmazzon az olyan rendszerekkel szemben, amelyek az alapvető emberi jogokat megsértik".

Nem javasolja a líbiai utazást a külügy
Lehetőleg halasszák el a líbiai utazást a magyar állampolgárok - javasolta vasárnap közleményben a Külügyminisztérium. A minisztérium a zavargásokra és az azokból adódó biztonsági kockázatokra hivatkozott. Közölték, hogy a keleti országrészbe lehetőleg senki ne utazzon.

Líbia Észak-Afrika leggazdagabb országa. Az országban annak a hatására kezdtek tüntetni a hét elején, hogy szomszédjai közül Tunéziában és Egyiptomban is megbuktatták a diktátort. A 68 éves Moammer Kadhafi 42 éve irányítja Líbiát. A líbiai tüntetések hátteréről itt olvashat bővebben.

A tunéziai és egyiptomi forradalmak szinte az egész arab világban forrongásokhoz vezettek. Az [origo] címkeoldalain összegyűjtve megtalálja az egyiptomi forrongásokról, Tunéziáról, valamint Algériáról, Líbiáról, Jemenről, Bahreinről és Iránról szóló cikkeinket is.