Iráni hátszéllel tér haza az iraki síiták fenegyereke

Vágólapra másolva!
Közel négy év után tért vissza a héten Irakba Moktada asz-Szadr radikális síita hitszónok. Szadr Iránban tartózkodott eddig, ahol saját közlése szerint ajatollahnak tanult. Ajatollah ugyan egyelőre nem lett belőle, de a távollétében komoly iraki politikai tényezővé vált imám kapcsolata Iránnal, úgy tűnik, aggasztóan megerősödött.
Vágólapra másolva!

Ajatollahnak készül, és tanulni fog - ezzel az indokkal utazott Iránba 2007 nyarán Muktada asz-Szadr iraki radikális síita hitszónok, jóllehet az utazás mögött prózai okok álltak, valójában menekült. Az iraki síiták hevesen Amerika-ellenes fenegyereke - akinek fegyveresei, a Mehdi milícia többször nyíltan szembeszállt az Irakban állomásozó amerikaiakkal, és 2004-ben vérbe borította a síiták legszentebb helyének számító Nedzsefet - politikai befolyása 2007-re elillanni látszott.

Két kiábrándítóan kevés hívet megmozgató nagygyűlés után egy harmadikat már meg sem tartott. Vitába keveredett egy másik síita mozgalommal, ami után Ali asz-Szisztáni iraki síita nagyajatollah intette nyugalomra. Emellett a George Bush akkori amerikai elnök által bejelentett nagyszabású iraki katonai erősítés azzal fenyegette, hogy egy 2004-ben - egy rivális síita vallási vezető meggyilkolása miatt ellene kiadott - elfogatóparancs alapján letartóztatják.

Szadr közel négy évvel később - szerdán - tért vissza Irakba. Hívei nagy örömünneppel fogadták, és cseppet sem foglalkoztak azzal, hogy vezérükből nem lett ajatollah. Szadr politikai befolyása ugyanis minden korábbinál nagyobbra nőtt. A tavaly márciusi választásokon mozgalma 39 képviselői helyre tett szert az iraki parlamentben, és kormányzati szerephez is jutott. Legalább nyolc miniszteri posztra számíthat Núri al-Maliki kormányfő nagy nehézségek árán, a választás után kilenc hónappal, formálisan december 21-én megalakult kabinetjében, amely végső soron az ő támogatásának köszönhetően állhatott fel, pedig két éve még Maliki volt az, aki felszámolta Szadr dél-iraki befolyását.

Mesterek homályban

Szadr szerint vallást tanult Iránban, de arról némileg ellentmondásos információk vannak, hogy valóban ki és mire oktatta. Ami biztos, hogy még nem lett ajatollah a suttyó gémerből, és valószínűleg Teheránban élt, ahonnan hetente egyszer utazott Komba, a síita vallási tanulmányok legjelentősebb központjába a vallási szemináriumra.

Mestere egy meg nem nevezett, de magas rangú, arab nyelven beszélő, a teheráni rezsimhez közel álló imám volt a Foreign Policy szerint. A Washington Post szerint is egy, az iráni iszlám köztársaság legfőbb vallási tekintélyének számító Ali Hamenei ajatollahhoz közel álló oktatóról lehet szó, jóllehet maga Szadr azt állította, hogy az Irakból az 1970-es években elűzött Kazim Huszeini Haeri nagyajatollahtól tanult.

Forrás: Reuters/Mohamed Amín
Szadr testőrei Nedzsefben

A Washington Postnak nyilatkozó Babak Rahimi, a San Diegó-i egyetem iszlámkutató professzora - aki decemberben maga is elutazott Komba, hogy Szadr vallási fejlődését vizsgálja - helyi információira hivatkozva azt állította, Szadr Kom helyett valójában inkább Teheránban tanult. Mesterei pedig vagy különböző vallási vezetők voltak, vagy maga Máhmúd Ahmadinezsad iráni elnök lelki tanácsadója, Taghi Meszbah Jazdi. Az biztos, hogy olyasvalaki készítette fel az ajatollahi feladatra, akinek komoly befolyása van az iráni vezetésben, és ennek révén bírja is Teherán támogatását - mondta a lapnak Rahimi.

Nem tanult eleget

Ahhoz, hogy valakiből ajatollah lehessen, több tíz évig kell tanulni. A Foreign Policy szerint Szadr már tanulmányai végén járhat, és csak egy apró lépés választhatja el attól, hogy ajatollah legyen belőle. A Komban 14 éven keresztül ajatollahnak tanuló, jelenleg a Washington Institute Közel-Kelettel foglalkozó vezető munkatársa, Mehdi Khaladzsi ugyanakkor a Washington Postnak azt mondta, nem tanult még eleget ahhoz a nedzsefi hitszónok, hogy megszerezze a síiták legmagasabb vallási címét. Szerinte a fiatalnak számító - az idén tölti be a 38-at - Szadr nem is szerepelt azok között a kevesek között Komban, akik valóban magas szintű vallási tanulmányokat folytatnak.

De ha még nem tanult eleget ahhoz, hogy ajatollah lehessen, akkor vajon mit csinált Iránban Szadr? Erre az iraki politikai események adhatnak választ. Szadr Iránban az iraki befolyásért folyó játszma egyik meghatározó figurájává vált, mégpedig iráni színekben. Teherán - a Guardian egyik tavaly novemberi cikke szerint - szakított korábbi iraki síita szövetségesével, az Iraki Iszlám Legfőbb Tanáccsal, és a tavaly márciusi választásokon szép eredményt elérő Szadr mozgalma mellé állt.

Királycsináló

A választást ugyan a világiasabb felfogású, szunnita szövetségesekkel együtt induló Ijjád Allávi korábbi kormányfő Irakíja szövetsége nyerte, de 91 képviselői helye nem volt elég ahhoz, hogy kormányt alakítson a 325 tagú törvényhozásban, miután legfőbb ellenfele, Núri al-Maliki síita szövetsége 89 helyet szerzett. Szadr mozgalma - amely 39 helyett szerzet - ekkor értékelődöt fel. Ijjád Allávi tavaly Damaszkuszban találkozott Szadrral, hogy elnyerje támogatását, de a hitszónok másképp döntött.

Forrás: Reuters/Ali Abu Sis
Szadr szimpatizánsai egy Nedzsefhez közeli mecsetnél

A Guardian és a Washington Post szerint is Irán bírta rá Muktada asz-Szadrt, hogy a kormányalakításról szóló tárgyalások alatt álljon korábbi legfőbb ellenfele, Núri al-Maliki mellé - aki 2008-ban még szövetséges segítséggel kiűzte Bászrából a Szadrhoz hű milíciát, és bebörtönözte több száz hívét. Irán csak így tudta elérni, hogy a márciusi választások után kialakuló politikai patthelyzetben ne sikerüljön a jóval világiasabb felfogású, szunnita szövetségesekkel együtt induló Allávinak megszereznie az irányítást, amellyel Irak megint szunnita arab befolyás alá került volna, aminek magakadályozása Irán legfőbb törekvése 2003, Szaddám Huszein elűzése óta.

Szadr így iraki királycsinálóvá válthatott. Kérdés, hogy mire használja fel erejét, befolyását hazai és külföldi támogatottságát: továbbra is marad-e akár saját hittársainak is nekirontó radikális hitszónok, vagy betagolódik az iraki politikai rendszerbe. Erre akár már szombaton választ adhat, mégpedig ő maga, miután jelezte, fontos beszédet fog tartani nedzsefi otthona előtt.

A Hezbollah és a Hamasz útján
Fegyveres szárnyukat iskolákat, kórházakat irányító, munkahelyeket kínáló szociális és politikai csoportokkal egészítik ki. Befolyásuk az egész iraki közéletben érzékelhető a parlamenti folyosóktól a dél-iraki mocsarakig és paradicsomültetvényekig. Napi sajtóközleményeket adnak ki utcasöprő akcióikról, általuk alapított új árvaházakról, közösségi központokról - írta a New York Times decemberben Szadr mozgalmáról, amelyet Irak legpopulistább és leghevesebben USA-ellenes politikai pártjának neveznek. Az amerikai lap szerint semmi nem utal arra, hogy ne akarnák újraszervezni a felszámolt hírhedt Mehdi milíciát, és bevessék politikai ellenfeleikkel szemben, főként az idén év végére tervezett amerikai kivonulás után. Egy a libanoni Hezbollah és a Gázai övezetet uralma alatt tartó Hamasz által kitaposott utat követik a New York Times szerint. Mindkét szervezet síita vallási mozgalomból nőtt ki, és mindkettőt úgy tartják számon, mint az iráni befolyás érvényesítésének erőszaktól sem visszariadó eszközeit.