Újabb elitkatonákat tervez küldeni a kormány Afganisztánba

Miközben a kormány azt fontolgatja, hogy mi legyen az Afganisztánban békefenntartással foglalkozó tartományi újjáépítési csoport sorsa a romló biztonsági helyzetben, napirenden van veszélyesebb feladatokat végző egységek kiküldése is. Az amerikai kiképzésben is részesült elitkatonák küldetése titkos, de ők azok, akik rajtaütésekben is részt szoktak venni.

Jövőre kétszeresére nőhet a legveszélyesebb, speciális feladatokat végrehajtó magyar különleges műveleti csoport (KMCS) létszáma Afganisztánban - értesült az [origo] névtelenséget kérő honvédelmi forrásból. Az erről szóló kormánydöntés még az idén megszülethet, a katonák kiküldése már nagyjából eldőlt.

A KMCS 2009 eleje óta tevékenykedik a közép-ázsiai országban, amerikai parancsnokság alatt. Tevékenységéről a honvédelmi minisztérium nem közöl részletes információkat, de már több fórumon is megjelent, hogy speciális feladatok végrehajtásával, például rajtaütésekkel foglalkozik, együttműködve az afgán kormányerőkkel.

A mintegy egy tucat katona a Magyar Honvédség elitalakulatából, a szolnoki 34. Bercsényi László Különleges Műveleti Zászlóaljból kerül ki. Sokuk különleges amerikai kiképzést kapott, modern amerikai fegyverekkel vannak felszerelve.

Az újabb katonák küldését az amerikaiak kérték. A honvédség kimondottan szoros viszonyt ápol az Egyesült Államokkal, ami a különleges erők képzését illeti, hiszen a Bercsényiből is közösen csináltak különleges zászlóaljat. "Az amerikaiak nyilván nem a két szép szemünkért segítettek ebben" - fogalmazott egy honvédelmi illetékes.

Még egy műveleti támogató csoport?

A honvédelmi minisztérium azt is fontolgatja, hogy még egy műveleti támogató és összekötő csoportot (OMLT-t) indít Afganisztánba. Egy ilyen alakulat már van kint, ők a Baglan tartományban működő afgán lövészzászlóalj képzését és műveleti támogatását végzik, amerikaiakkal közösen, összesen hatvanan. Ők időnként harcba is keverednek a tálib ellenállókkal.

A második OMLT viszont nem lövészalakulat lenne, hanem műszaki. Még nem dőlt el, hol és mikor kezdene: egyelőre ugyanis nincsen olyan afgán zászlóalj a környéken, amelynek szüksége volna a mentorokra. Ez az alakulat mindenesetre azt a filozófiát tükrözi, hogy az afgánoknak maguknak kell tudni leverniük a tálib ellenállást, ebben a NATO egyre inkább csak támogató szerepet akar vállalni.

Bizonytalan a fő magyar alakulat jövője

Továbbra sem tudni, hogy mi lesz a fő magyar alakulat, a békefenntartó feladatokat ellátó tartomány újjáépítési csoport (PRT) sorsa. A PRT 2006 óta van Baglan tartományban, de az elmúlt időszakban egyre határozottabban merült fel a kérdés, hogy jelenlegi formájában tartható-e tevékenysége.

Fejlesztésre, ami az egyik fő tevékenysége volna, nagyon kevés pénz áll rendelkezésre: idén már csak negyedmilliárd forint, feleannyi, mint eddig. A biztonsági körülmények is nagyon megromlottak a környéken. Éppen a PRT veszített el két katonát a magyarok ellen intézett augusztusi támadásban. Utoljára október 25-én támadtak meg a tálibok egy magyar konvojt, akkor egy öngyilkos merénylő robbantotta fel magát kocsijával együtt mellettük. De rajta kívül senkinek nem esett baja.

Ennek az alakulatnak meg van tiltva, hogy harci tevékenységet folytasson. Felmerült ugyan, hogy a korlátozásokat feloldják, hogy a PRT keményebben fel tudjon lépni az ellenállókkal szemben, de a politikusok és a katonai vezetés nagyon tartanak a háborúellenes magyar közvélemény reakciójától, ha ez esetleg további halálesetekhez vezetne.

A Népszabadság szeptemberi közvélemény-kutatása szerint a magyarok 52 százaléka ellenzi Magyarország részvételét a NATO afganisztáni missziójában (35 százalék támogatja). 52 százalék szerint szerepvállalásunk gyengíti az ország biztonságát (23 százalék szerint erősíti).

Ráadásul a honvéd vezérkar aggódik a tábor védhetősége miatt, azt ugyanis a magyarok elődei, a hollandok meglehetősen szerencsétlen helyre rakták. Camp Pannonia egy hegygerinc aljában helyezkedik el, a hegyek túloldalán pedig a tálibok az urak.

Az alakulatok felszerelését viszont hamarosan megerősítik. Nemsokára 30-50 szuperpáncélozott MRAP terepjárót kapnak az amerikaiaktól kölcsön, válaszul a tálib rajtaütések egyre növekvő veszélyére. Új Humveekat is kapnak a jelenleg béreltek helyett, amelyek elég régiek, és a műszaki állapotuk sem túl jó.

A honvédség 2004 óta tevékenykedik Afganisztánban, NATO-kötelezettségei részeként.