Összedől az afganisztáni béke a magyar csapatok körül

Vágólapra másolva!
Az elmúlt fél évben katasztrofálissá váltak a biztonsági körülmények a magyar katonák által is ellenőrzött afganisztáni tartományban, Baglanban. Rendszeresek a rajtaütések és a merényletek, a tartomány egyes járásaiban pedig nyílt háború folyik. Az [origo] információi szerint a kormány ősszel felülvizsgálhatja az afganisztáni küldetést, amire jó okot ad, hogy a helyben dolgozók szerint "sosem mentek ennyire rosszul a dolgok".
Vágólapra másolva!

Az észak-afganisztáni Baglan tartomány, ahol 2006 óta vannak jelen a magyar katonák, sokáig az ország egyik biztonságosabb vidékének számított. A tálib lázadók főként az ország keleti és déli részén törtek borsot az afgán kormányerők és a NATO orra alá. De nagyjából 2009 óta ezen a környéken is elszaporodtak a problémák, részben mert a délen zajló hadműveletek északra tolták a lázadók egy részét, részben pedig azért, mert Baglanon keresztül húzódik a NATO egyik fő utánpótlási vonala. 2010 elejére a dolgok annyira rosszra fordultak, hogy a kormány a tartomány sűrűbben lakott részének mintegy harmada felett gyakorlatilag elveszítette az ellenőrzését.

Az [origo] munkatársának Afganisztánban szerzett tapasztalatai szerint a tartományi fejlesztési csoport (a fő magyar alakulat Baglanban, ami nem vesz részt támadó műveletekben) több környéket messziről elkerül, annyira rosszak a biztonsági körülmények. A főútvonalakon közlekedő katonai konvojokat, a rendőrállomásokat rendszeresen megtámadják a lázadók. Afgán sajtóhírek szerint július elején felégettek két üzemanyagszállító teherautót és megrongáltak további hármat. Két héttel később hét rendőr halt meg egy rajtaütésben. Egy héttel ezelőtt pedig kishíján meggyilkoltak egy képviselőjelöltet a házában (szeptember 18-án parlamenti választásokat tartanak). Esténként nem működnek a mobiltelefon-hálózatok, mert a tálibok kikapcsoltatják a tornyokat a szolgáltatókkal.

"Talán még sosem mentek ennyire rosszul a dolgok"

"Katasztrofális a helyzet" - mondta az [origo]-nak Fekete Dániel, a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet munkatársa. A MÖSZ évek óta foglalkozik segélyezéssel és fejlesztéssel Baglanban. Fekete azt mondta, hogy a helyszínen dolgozó magyar MÖSZ-munkatárs már csak akkor hagyja el a tartományi fővárost, Pul-i Kumrit, ha feltétlenül szükséges, a munka nagyját helyi munkatársak végzik. Az erőszakos cselekmények már a korábban stabil várost is elérték, a napokban például egy helyi vendégháznál robbant pokolgép - mondta Fekete.

"Talán még sosem mentek ennyire rosszul a dolgok" - mondta az [origo]-nak egy Baglanban dolgozó nemzetközi fejlesztési szakember, aki biztonsági okokból a neve mellőzését kérte. "A tartomány vezetése képtelen megfékezni a lázadókat, akik most már szinte az egész tartományban garázdálkodnak. Már az afgán munkatársaink is alig tudnak kimenni [a fejlesztési projektekhez]. Egy klinikát, amit néhány hónappal ezelőtt adtunk át, az afgán hadsereg használja bázisnak."

Forrás: ISAF Public Affairs
Magyar katonák járőröznek Afganisztánban

Az afgán kormányerők tavasszal megpróbálták kiszorítani a felkelőket a tartomány északi és nyugati részéről. Ezekben a hadműveletekben a 3. műveleti támogató és összekötő csoport, egy magyar-amerikai alakulat is részt vett. A csoportnak az a feladata, hogy képezze és támogassa az afgán hadsereg egyik Baglanban állomásozó zászlóalját. A szövetségesek a problémás területek egy részét megtisztították a lázadóktól, gyakran igen heves harcok árán. De a tálibok azóta sok faluba visszaszivárogtak, a biztonsági körülmények pedig összességében nem javultak.

Akasztanak és sarcolnak a lázadók

Nehéz pontosan felmérni, hogy a lázadók a lakosság mekkora részének támogatását élvezik. Az biztos, hogy a tálibok és más ellenálló csoportok elsősorban azokon a környékeken erősek, ahol a lakosság többsége a pastu népcsoportból kerül ki - ők jelentik a tálib mozgalom etnikai bázisát. Baglanban sok tádzsik, üzbég és hazara is él, ők hagyományosan szembeszegülnek a tálibokkal és a pastuk más szélsőséges szervezeteivel.

Azokon a területeken, ahol a biztonságot ellenőrző kormányzat gyenge, a lázadók szinte párhuzamos államrendet hoztak létre. Amikor az [origo] munkatársa februárban Baglanba látogatott, sok afgán azt mondta, hogy az ellenállók megsarcolják őket. A parasztoktól terményük tizedét, a tanároktól havi 20-40 dollár adót szedtek. Sok embert erőszakkal besoroztak, másokat pedig arra kényszerítettek, hogy lássa el őket szállással, élelemmel, esetleg fegyverrel.

Forrás: MTI/Koszticsák Szilárd
Magyar jelzésű Humveeket biztosító katonák

A kormánnyal együttműködőket, a köztisztviselőket megfenyegetik, legalább kettőt fel is akasztottak. Hadzsi Tadzsalának, egy afgán vállalkozónak, aki iskolákat épített magyar támogatással, el kellett menekülnie Baglanból a fenyegetések miatt. A lázadók még bíróságokat is létrehoztak, ahol az iszlám jog sajátos, szigorú értelmezése szerint döntenek polgári és büntetőügyekben.

Ősszel dönthet a kormány a rossz helyzet miatt

De az afgán kormányerők is követnek el visszaéléseket. Különösen a rendőrök hajlamosak igazi martalóc módjára viselkedni: korruptak, meglopják a helyieket, megsarcolják a főúton haladó járműveket, sok helyi szerint még a kábítószer-kereskedelemben is benne van a kezük. A helyi milíciák, törzsi szabadcsapatok pedig hol a kormánnyal, hol az ellenséggel tartanak. Nem ritkák az összecsapások az egymással vetélkedő lázadó pártok között sem: az év elején a tálibok és a Hizb-i Iszlámi nevű szervezet vívott egymással véres háborút, a helyiekre kivetett sarc felett kirobbant vitát követően.

Egy neve mellőzését kérő, az afganisztáni helyzetet ismerő magyar külügyminisztériumi illetékes azt mondta az [origo]-nak, hogy a kormány várhatóan késő ősszel dönt arról, hogyan vizsgálja felül a honvédség afganisztáni jelenlétét a romló biztonsági körülmények és a várhatóan 2011-ben megkezdődő amerikai kivonulás fényében. Az egyik lehetőség, hogy a tartományi fejlesztési csoport méretét csökkentik, és az így felszabaduló katonai erőt az afgán biztonsági erők képzésére és műveleti támogatására fordítják. Szó van például egy második légikiképző-csoport kiküldéséről, ami az afgán légierő szállítóhelikopter-pilótáit készítené föl.

Munkatársunk könyve a Magyar Honvédség afganisztáni háborújáról 2011 elején jelenik meg az Athenaeum kiadónál.