Egy tehetséges populista - Lech Kaczynski lengyel államfő

Vágólapra másolva!
Az ellenzéki mozgalmak jogi tanácsadójaként indult el a közéleti pályán a szombaton repülőgép-szerencsétlenségben elhunyt Lech Kaczynski, akit ezért még internált is a kommunista hatalom. A rendszerváltás után több fontos posztot töltött be, volt szenátor, igazságügyminiszter és varsói polgármester is. Politikáját jól használt populiznus, enyhe euroszkepticizmus, és erős oroszellenesség jellemezte.
Vágólapra másolva!

Szombaton reggel, közép-európai idő szerint pár perccel 9 óra előtt az oroszországi Szmolenszk mellett repülőgép-szerencsétlenségben életét vesztette Lech Kaczynski lengyel államfő, és több más vezető lengyel tisztségviselő (a balesetről itt olvashat). Kaczynski 1949-ben született, apja a II. világháború és a varsói felkelés veteránja volt. Gyermekkorában ikertestvérével, Jaroslaw Kaczynszkivel együtt szerepelt egy akkor népszerű gyerekfilmben. Jogi egyetemet végzett Varsóban, doktori címet szerzett Gdanskban. Az 1970-es évektől bekapcsolódott a demokratikus mozgalmakba, 1980-ban a gdanski hajógyárban megalakult sztrájkbizottság jogi tanácsadója lett, amiért 1981 decemberében - mint antiszociális egyént - internálták.

Az 1989-ben szenátorrá választották, majd a Szolidaritás szakszervezet alelnöke lett. Az 1992-es parlamenti választásokon független jelöltként lett képviselő. A rendszerváltáskor még Lech Walesa, az 1990-ben elnökké választott munkásvezér egyik legfontosabb tanácsadója volt. Walesa elnökként kinevezte Kaczynskit az elnöki kancellária biztonsági ügyekért felelős miniszterévé, de 1992-ben felmentette, mert összetűzésbe került a kormánnyal. Később annyira megromlott a viszony Walesa és Kaczynski közt, hogy 2007-ben a legendás munkásvezér már nyíltan az elnök pártja ellen kampányolt.

1992 és 1995 közt Kaczynski a Legfőbb Ellenőrző Kamara elnöke volt, később pedig igazságügy-miniszter Jerzy Buzek (ő ma az Európai Parlament elnöke) jobboldali kormányában. Korrupcióellenes politikája miatt rendkívül nagy népszerűségre tett szert. 2001-ben testvérével együtt saját pártot alapított, Jog és Igazságosság (PiS) néven. Kaczynskit 2002-ben Varsó polgármesterévé választották. Rendpárti politikájának egyik szimbolikus lépése volt, hogy 2004-ben és 2005-ben is betiltotta a lengyel fővárosba tervezett melegfelvonulást.

Mérsékelten euroszkeptikus

Elnökké 2005 őszén választották a mai kormányfővel, a Polgári Platformot vezető Donald Tuskkal szemben. Kaczynski az "Erős elnök, derék Lengyelország", illetve a "Negyedik köztársaság" (a lengyel történelemben a jelenlegi a harmadik köztársaság) jelszavakkal kampányolt, egyebek mellett azt ígérte, hogy eltávolítja az állami szervektől, a hadseregből és a titkosszolgálatokból az egykori kommunistákat. Ellenfelét azzal vádolta, hogy túlzottan liberális, és csak a gazdagokat képviseli.

Elemzők szerint tehetséges populista volt, aki kiállt például a halálbüntetés újbóli bevezetése mellett, vagy épp kezdeményezte az 1981-es rendkívüli állapotot bevezető Wojciech Jaruzelski tábornok lefokozását közlegénnyé. Kaczynski egy alkalommal a Lengyelországot a Szovjetunió és a náci Németország között felosztó Molotov-Ribbentropp paktumhoz hasonlította a Balti-tenger alatti földgázvezetékről szóló német-orosz megállapodást.

Forrás: MTI
Kaczynski Nicolas Sarkozy francia elnökkel

Mérsékelten euroszkeptikus politikus volt, vagyis nem utasította el az integrációt, csak a saját képére formálta volna. Egyebek mellett azzal hívta fel magára a figyelmet, hogy Lengyelország a II. világháborúban elszenvedett veszteségeire hivatkozva követelt a mainál nagyobb beleszólást az európai ügyekbe. Elnökként sokáig nem volt hajlandó aláírni az EU reformjáról szóló lisszaboni szerződést. Miután azonban tavaly ősszel az írek a második népszavazáson jóváhagyták a szerződést, ő is aláírta azt. Az euró lengyelországi bevezetéséről is népszavazást akart rendezni.

Politikai ellenfelei gyakran vádolták azzal, hogy tekintélyelvű rendszert akar kiépíteni Lengyelországban. Az biztos, hogy nem volt simulékony ember. Egy alkalommal például Brüsszelben több újságíró füle hallatára förmedt rá Monika Olejnikre, a lengyel TVN kereskedelmi televízió tudósítójára, aki kérdéseket tett fel neki. "Kislány, kislány, maga rajta van a fekete listámon. Ezt még meg fogja bánni. Ki fogom készíteni" - fenyegetőzött az államfő.

Az ikerhatalom

2006-ban a PiS megnyerte a parlamenti választásokat is, így Lech Kaczynski kinevezhette volna miniszterelnökké ikertestvérét, Jaroslaw Kaczynskit. Sokakat megrémített azonban az a lehetőség, hogy két, csak nehezen megkülönböztethető ember, egy ikerpár irányítsa Lengyelországot. Lech Kaczinski ezért először Kazimierz Marcinkiewiczet nevezte ki kormányfőnek, aki azonban néhány hónap múlva lemondott, így mégis megvalósult az ikerhatalom: Jaroslaw Kaczynski lett a miniszterelnök.

A PiS koalícióban kormányzott a jobboldali-katolikus Lengyel Családok Ligájával és az Andrzej Lepper parasztvezér által alapított Önvédelem nevű populista párttal. A szövetség azonban ingatagnak bizonyult, Lepper korrupciós botrányokba keveredett pártja alig egy év múlva kilépett, majd a kormányfő maga rúgta ki az összes koalíciós minisztert a kormányból. Abban bízott, hogy az előre hozott választásokon a PiS magában is többséget szerezhet, de végül alulmaradt a Polgári Platformmal szemben.

A NATO-val az oroszok ellen

Bár az EU-val szemben voltak fenntartásai, Kaczynski elkötelezett híve volt a NATO-nak és annak, hogy Lengyelország az Egyesült Államok egyik legmegbízhatóbb szövetségese legyen. Elszánt híve volt például annak, hogy hazájába telepítsék az amerikai rakétavédelmi pajzs elemeit, főként oroszellenes megfontolásai miatt. "Nem a biztonságunk szempontjából az úgynevezett lator államokkal szemben, hanem más politikai okok miatt nagyon, nagyon fontos" - mondta a rakétavédelmi programról.

Lengyel elnökként határozottan kiállt az Oroszországgal 2008 nyarán háborúba keveredő Grúzia mellett. 2008 őszén személyesen is ellátogatott Grúziába, ahol Mihail Szaakasvili grúz elnökkel együtt megközelítette a szakadár tartományt, Dél-Oszétiát, amikor lövéseket adtak le a konvojukra. Kaczynski szerint egyértelmű volt, hogy a tartományt megszállva tartó orosz katonák lőttek rájuk.

Az oroszellenességéről ismert elnök nem volt hajlandó elmenni a három nappal a végzetes szerencsétlenség előtt Katynban rendezett hivatalos megemlékezésre, amelyen részt vett Donald Tusk és Vlagyimir Putyin is. Engedélyt kért az orosz hatóságoktól, hogy egy külön megemlékezést tarthasson a kivégzett lengyel tisztek emlékhelyén. Épp erre tartott szombaton, amikor lezuhant az őt és kíséretét szállító repülőgép a szmolenszki repülőtér közelében.