Mégis sikerült megállapodni a klímakonferencián

A cancúni klímacsúcson a részt vevő országok miniszterei is rábólintottak a megállapodástervezetekre, amelyek részben a Kiotói Jegyzőkönyv folytatását, részben pedig egy új klímaegyezményt tartalmaznak.

A mexikói Cancúnban november 29-én kezdődött az a klímakonferencia, amelynek a legfontosabb kérdése az volt, sikerül-e egy új klímaegyezményt tető alá hozni a 194 részt vevő állam képviselőinek. A jelenleg érvényben lévő Kiotói Jegyzőkönyv 2012-ben lejár, az új megállapodásnak addig kell elkészülnie. Tavaly Koppenhágában nem sikerült döntésre jutniuk a résztvevőknek, hogy miként folytatódjon a klímaváltozás elleni küzdelem 2012 után.

Az új megállapodás

A részt vevő országok megegyeztek abban, hogy 2 Celsius-fokban maximálnák a globális felmelegedés mértékét az ipari forradalom előtti szinthez képest. Egyetértettek abban, hogy 2050-ig jelentősen csökkenteni kell az üvegházhatású gázok kibocsátását. Ennek a mértékéről a következő, dél-afrikai klímacsúcson születhet megegyezés. 2013 és 2015 között az eddig érvényes kibocsátási célokat felülvizsgálhatják, és dönthetnek a felmelegedés további, 1,5 Celsius-fokban történő maximálásáról.

Az Európai Unió sokkal szigorúbban áll a károsanyag-kibocsátáshoz, a korábbi vállalások szerint a tagországoknak 2020-ig 20 százalékkal kell csökkenteniük a szén-dioxid kibocsátását. Az EU hajlandó lenne még nagyobb mértékben - akár 30 százalékkal - csökkenteni a károsanyag-kibocsátást, ehhez azonban a fejlődő országoknak is szigorúbb vállalalásokat kell tenniük. Kérdés, hogy a fejlődő országok - köztük Kína, India, Brazília - megteszik-e ezt. Connie Hedegaard, a klímapoltikáért felelős uniós biztos szerint egy olyan nemzetközi szerződést kell létrehozni, amelyet mindenki aláír és betart. Az idő azonban eléggé fogy, tehát gyorsan kell cselekedni.

A Kiotói Jegyzőkönyvet ratifikáló államok az új megállapodás szerint 2020-ig 25 és 40 százalék között csökkentik a károsanyag-kibocsátásukat az 1990-es bázisévhez képest, és nevesítik a Kiotói Jegyzőkönyv második vállalási periódusát is. Utóbbiról később döntenek majd, de figyelembe veszik, hogy az első vállalási időszak, azaz 2012 végéig tető alá hozzák a megállapodást. A kiotói egyezmény jövőbeni sorsa továbbra sem tisztázott annak ellenére, hogy most létrejött egy új megállapodás.

Az elfogadott megállapodás szerint létrehoznak egy keretegyezményt, amelyhez mind a 194 állam csatlakozik, és amely tartalmazza többek között az Egyesült Államok, valamint a fejlődők vállalásait is. Az egyes országok önkéntes, egyéni vállalásait egy külön listán tartják nyilván. Ismét megerősítették az országok, hogy létrehoznak egy Nemzetközi Zöld Alapot, amelybe évente 100 milliárd dollárt gyűjtenek össze 2020-ig. A pénzből a fejlődő államok klímavédelmi erőfeszítésének támogatnák. Arról egyelőre nincs információ, miből teremtik elő a pénzt. Ehhez kapcsolódva a tavalyi koppenhágai klímacsúcson az iparosodott államok által felajánlott 30 milliárd dollárt azonnali segítségként 2012-ig rendelkezésre bocsátják.

Mindenképpen előrelépésnek tekinthető, hogy létrehoznak majd egy keretegyezményt, amely minden államra vonatkozik. A Kiotói Jegyzőkönyvet 1997-ben Bill Clinton amerikai elnök aláírta ugyan, de mivel a képviselőház nem fogadta el, így az Egyesült Államok nem ratifikálta. Nem tartozik a kiotói egyezmény hatálya alá többek között Kína, India és Brazíilia sem. Ezekben a fejlődő országokban az utóbbi évtizedekben jelentősen nőtt a károsanyag-kibocsátás. A fejlődő és a fejlett országok között egyébként sincs egyetértés a kérdésben. A fejlődő országok szerint a fejlett államok okozták a problémát ezért fizessenek ők miatta. A cancúni klímacsúcson mindenesetre a fejlődő és fejlett országok álláspontja közledett, van remény arra, hogy megegyezés szülessen, még mielőtt lejár a kiotói egyezmény.

A klímakonferencia pénteki zárónapján a mexikói elnökség benyújtott két megállapodástervezetet, amelyben végül megegyeztek a részt vevő államok. Munkacsoportok szintjén már elfogadták a dokumentumokat. Bolívia folyamatosan ellenvetésekkel állt elő a tervezet ellen, a döntés során a dél-amerikai ország álláspontját nem vették figyelembe. Bolívia szerint a szerint a fejlett országok Kiotói Jegyzőkönyvben tett károsanyagkibocsátás-csökkentési vállalásai nem elegendők a globális felmelegedés megfékezéséhez. A mexikói külügyminiszter, Patricia Espinosa a tárgyalások végén hangsúlyozta, a klímaváltozás elleni nemzetközi együttműködésben új korszak kezdődik. Hozzátette, hogy a bolíviai aggályokat a megállapodáshoz csatolt jegyzőkönyvben kellene rögzíteni.