Nem adtak piroslapot az "ízléstelen" kitelepítésekért a fideszesek

Vágólapra másolva!
Nem szavazták meg Európa Parlament fideszes képviselői csütörtökön azt a határozatot, amely felszólítja Franciaországot, hogy azonnal függessze fel a cigányok kitoloncolását az országból. Az egyik képviselő az [origo]-nak azt mondta, a döntés előtt vita volt a fideszes képviselőket is felölelő néppárti frakcióban, végül azonban úgy ítélték meg, Franciaországnak joga van megoldást keresni erre a problémára. A parlamenti vitában egy fideszes képviselő volt a néppárti vezérszónok, aki azzal érvelt a határozat ellen, hogy nem a francia kormányt kell dörgedelmesen bírálni, hanem megoldást kell találni a cigányok problémáira.
Vágólapra másolva!

Egységesen nemmel szavaztak az Európai Parlament (EP) fideszes képviselői csütörtökön arra a határozatra, amely felszólítja Franciaországot, hogy azonnal függessze fel a cigányok kitoloncolását az országból - mondta az [origo]-nak Őry Csaba, a Fidesz EP-képviselője. "Elég érdekes vita előzte meg a döntést a parlamentben, és a frakción belül is volt vita" - mondta Őry. A képviselő úgy emlékszik, a frakció döntő többsége végül Járóka Lívia elképzelései alapján fogadta el, hogy nem támogatják a javaslatot.

A szocialista, liberális, zöldpárti és egyesült baloldali javaslatra elfogadott határozattal, amelyet a 736 tagú parlamentből 337 képviselő támogatott, európai szintű üggyé váltak a jogvédők által korábban már támadott francia kitelepítések, melyek során augusztus óta mintegy 1000 romát toloncoltak haza Franciaországból Romániába és Bulgáriába. A kitelepítéseket és a romák által lakott sátortáborok felszámolását Sarkozy egy héttel a Loire-völgyben kitört zavargások után rendelte el, amelynek során az egyik táborban lakók megtámadták a rendőröket, akik agyonlőttek egy közülük való, fiatal fiút (a rendeletről részletesen itt olvashat).

A határozat szerint a francia kitoloncolások sértenek több uniós szerződést, mivel faji és etnikai alapú megkülönböztetést alkalmaznak, és jogsértő az is, hogy a Franciaországból kiutasított romáktól ujjlenyomatot vesznek. A határozatban felhívják a franciák figyelmét arra, hogy csak egyedi mérlegelés alapján, az egyéni körülmények figyelembevételével lehet valakit kiutasítani, tömegesen nem. Az EP határozata után az Amnesty International nemzetközi jogvédő szervezet is arra szólította fel Nicolas Sarkozy francia elnököt, hogy vessen véget a romákkal szembeni diszkriminációnak.

"Elég régóta élünk együtt ezzel a problémával"

Őry Csaba az [origo]-nak azt mondta, nem látja tisztán, hogy a francia hatóságok jogszerűen számolják-e fel a romatelepeket, de Franciaország szuverén döntése, hogy hogyan oldja meg ezt a problémát. Szerinte a franciák válaszlépése példaértékű lesz, mert mindegyik európai uniós tagállam megérti, hogy foglalkozni kell a cigánysággal, és ez elvezethet ahhoz, hogy saját problémájának tekintse az unió a cigányok helyzetének megoldását.

Forrás: AFP
Menniük kell

"Elég régóta élünk együtt ezzel a problémával a modern társadalomban: van egy olyan népcsoport, amelynek mind szociális helyzete, mind társadalmi helyzete problémás" - mondta Őry, aki szerint "nem látványos akciókban, hanem türelmes, elkötelezett, európai uniós szintű megoldásban" gondolkodnak. Azt mondta, az nem megoldás, hogy egyik országból a másikba lökdösik a cigányokat. "Mindig lehet valamelyik országra mutogatni - a magyarokra is lehetett -, de ez nem viszi előbbre a megoldást" - mondta Őry.

Az [origo] szerette volna megtudni, hogy milyen érvek és ellenérvek merültek fel a határozatról való szavazás előtti vitában a néppárti frakicóülésen, esetleg a fideszes EP-képviselők között. Több képviselőt megkerestünk, de Őry Csabán kívül egyikük sem akart erről nyilatkozni, mindannyian Járóka Líviához irányítottak minket, őt azonban a hétvégén nem sikerült utolérnünk.

Az Európai Néppártnak nemcsak a frakcióülésen, hanem a határozathozatalt megelőző parlamenti vitában is a fideszes Járóka Lívia volt a vezérszónoka. "Gondolhatjuk, hogy a kiutasítások ízléstelenek és túlzottak, felhívhatjuk a figyelmet a követendő alapelvekre és ezek biztosítékaira, de Franciaország intézkedéseinek legitimitását csak a bizottság ítélheti meg" - érvelt a francia kormányt elítélő határozat ellen Járóka az európai konzervatív pártok nevében.

Problémák, "amelyek elől népünk menekül"

Az európai romák nevében is beszélő, cigány származású Járóka azt mondta, hogy a tömeges kiutasítások visszataszítóak, de még visszataszítóbb az, hogy az elmúlt évtizedekben csak üres szólamokat lehetett hallani az emberi jogokról. Amikor a politikai szükség úgy kívánta, szó esett az antidiszkriminációról és a toleranciáról, azon kívül azonban semmi nem történt, ami ténylegesen segített volna a romák helyzetén - mondta Járóka.

Forrás: AFP
Letelepedési jogot szeretnének

A vitában Járóka az európai romák nevében visszautasította, hogy a politika "félremagyarázza az ügyeinket" és visszaéljen velük. Járóka szerint egységes uniós stratégiára lenne szükség, amelyben tekintettel kellene lenni a romák és a nem romák társadalmi kirekesztettségének gazdasági következményeire éppúgy, mint a strukurális munkanélküliségre, az alacsony képzettségre, a hátrányos helyzetű kistérségek és az önfoglalkoztatás nehézségeire is, "azaz mindazokra a kérdésekre, amelyek elől népünk menekül, amikor vándorolni kezd".

A fideszes képviselő több néppárti társával a vita után előterjesztett egy másik határozattervezetet is. Ebben bár hivatkoztak a Franciaországból kitoloncolt romákra, nem ítélték volna el vagy szólították volna fel a francia kormányt, csupán általánosságban emlékeztették volna arra a tagállamokat, hogy az emberi jogok tiszteletben tartása érdekében kötelességük végrehajtani az uniós irányelveket. A néppártiak az Európai Bizottságot és a tagállamokat szólították volna fel arra, hogy dolgozzanak ki és fogadjanak el egy közös uniós romastratégiát. Ezen kívül hangsúlyozták volna azt is, hogy az uniós jogok és kötelezettségek azokra a romákra is vonatkoznak, akik uniós állampolgárok, és külön kiemelték volna azt, hogy az uniós állampolgároknak joguk van bárhol letelepedni, de három hónapnál tovább csak akkor tartózkodhatnak bárhol, ha alkalmazottak, tanulók vagy van elég forrásuk ahhoz, hogy ne váljanak a befogadó ország terhére.