"Amerika nem gyűlöletre épült" - az iszlámmal birkózik az USA

Vágólapra másolva!
Iszlám ellenes tüntetések és a Barack Obama amerikai elnök személyét is felhasználó, az amerikaiak félelmeire rájátszó propaganda is jelzi, hogy az Egyesült Államok egyre nehezebben tud mit kezdeni az iszlámmal. Az egyre nyilvánvalóbb feszültséget még tovább élezi, hogy idén csak pár nap választja el egymástól a 2001-es Amerika ellenes terrortámadások évfordulóját és az egyik legnagyobb muszlim ünnepet. A békétlenség ellen megpróbált felszólalni Obama és több vallási vezető, de egyre több jel utal arra, hogy az Egyesült Államokban is a végéhez közeledik a vallások közti nyugalom időszaka.
Vágólapra másolva!

Felfokozott vallásos és nemzeti érzelmek teszik feszültté a New York-i World Trade Center elpusztításának kilencedik évfordulóját, amely idén először nem az összefogásról szól. Az Egyesült Államok, amely a támadások óta évről évre a megbékélés jegyében emlékezett meg a szeptember 11-i támadásokról, idén kénytelen szembenézni saját szélsőségeivel.

A New York-i támadások évfordulója "az amerikai Gyűlölet Napjává válhat" - írja elemzésében a Spiegel című német hetilap. Miközben két éve, az amerikai elnökválasztás után Barack Obama amerikai elnök és republikánus vetélytársa, John McCain még együtt emlékeztek meg a tragédiáról, idén Obama tanácsadói már nem látták jó ötletnek, hogy az elnök New Yorkba utazzon. A lerombolt ikertornyok helyén, a Ground Zero közelében tüntetések és ellentüntetések lesznek a közelbe tervezett muszlim kulturális központ miatt, egy Korán-égetésre készülő, mindössze néhány tucat követőt maga mögött tudó floridai lelkész ötlete pedig dühös tüntetéseket váltott ki az muszlim többségű országokban.

"Ott kell lenni"

"Mi, akik szeptember 11-ét egy politikától független napnak látjuk, helytelennek és tiszteletlennek tartjuk, hogy bárki bármilyen indokkal nagygyűléseket, tüntetéseket tartson ezen a napon" - áll abban a nyílt levélben, amelyet a 9 évvel ezelőtti támadás áldozatainak hozzátartozói címeztek a Ground Zeronál szervezkedő csoportoknak. A lerombolt ikertornyoktól mindössze két háztömbnyire tervezett 13 emeletes iszlám kulturális központ miatt már hónapok óta folyik a vita annak támogatói és ellenzői között: utóbbiak azzal érvelnek, hogy nem helyénvaló az amerikai nemzet számára hatalmas megrázkódtatást jelentő támadás helyszíne közelébe pont egy iszlám vallási központot felépíteni. A mecsetet is magába foglaló központ a tiltakozók szerint sérti a 9 évvel ezelőtti támadás áldozatainak családjait, mivel a támadást is az iszlám nevében követték el. A mecset támogatói viszont azzal érvelnek, hogy az USA egyik alapértéke a vallásszabadság, amely alapján nem lehet megtiltani a mecset felépítését.

Korábban Barack Obama amerikai elnök is kiállt amellett, hogy a muszlimoknak joguk van felépíteni a központot, és számos tiltakozó beadvány ellenére New York város polgármestere sem tiltotta meg az építkezést. Fejszal Abdul Rauf imám, a kulturális központ vallási részének jövendőbeli vezetője ugyan azt nyilatkozta, hogy más helyet választott volna a mecsetnek, ha tudja, hogy ekkora botrányt kavar, de visszalépni ő sem akar. "Ha most új helyszínt választanánk, az azt a benyomást keltené, hogy az iszlámot megtámadták Amerikában, és csak a radikálisokat erősítené" - nyilatkozott az imám New York Timesnak. Ugyanezzel érvelt a központot fejlesztő egyiptomi származású üzletember, Hisam Elzanati is, aki szerint a közvélemény egy része ellenzi ugyan a mecsetet, de ő nem adja be a derekát "a fanatikusoknak".

A tiltakozóknak kapóra jön a szombati évfordulóval járó felhajtás: "Ott kell lennünk szeptember 11-én a Ground Zeronál, ez most fontosabb, mint valaha" - nyilatkozták a mecset elleni demonstrációt szervező aktivisták a Spiegel szerint. A lap megjegyzi: a szervezők jól tudják, hogy az érzékeny dátum miatt tüntetésük jó eséllyel kerülhet be előkelő helyen a hírekbe.

"Megmérgezett légkör"

A központ miatt felgyülemlő vallási feszültség lecsillapítására kedden rendkívüli gyűlést tartottak az USA keresztény, zsidó és muszlim vallási vezetői, akik nyilatkozatban ítélték el az amerikai muszlimokat ért támadásokat. "Ez nem amerikai. Amerika nem gyűlöletre épült" - nyilatkozta a találkozón a washingtoni katolikus érsek, egy evangélikus vezető pedig arról beszélt, hogy Jézus követőire hoz szégyent, aki kicsúfolja vagy nyíltan megtagadja más vallású amerikai polgártársait. Az amerikai vallási vezetők arról is beszéltek, hogy a muszlimellenes őrület és a mecsetek elleni támadások nem csak az ország szétszakításával fenyegetnek, de aláássák Amerika jó megítélését, mely szerint az ország a sokszínűség és a vallásszabadság példaképe.

A vallási vezetők szerint a "megmérgezett légkörért" az érzékeny témákat választási érdekből manipuláló politikusok, a vallást egyházi vagy politikai okokból befeketítő önjelölt iszlámszakértők, valamint "konzervatív evangélikus lelkészek" felelősek. Utóbbival egyértelműen a floridai Gainesville egyik apró egyházának lelkészére, a mindössze 30-40 követővel rendelkező Terry Jonesra utaltak, aki világméretű botrányt robbantott ki, amikor bejelentette: 200 példányt fog elégetni szeptember 11-én az iszlám szent könyvéből, a Koránból. A lelkész szerint a Korán az ördög műve; kijelentései miatt pénteken már halálos áldozatot követelő tüntetések is voltak Afganisztánban, és amerikai zászlót égettek más muszlim többségű országokban is (erről itt olvashat).

Tehetetlen elnök

A floridai lelkész által kavart botrány a New York Times szerint felveti az amerikai sajtó felelősségét is, hiszen a folyamatos interjúk és beszámolók nélkül az ismeretlen fanatikus aligha kavarhatott volna ekkora felfordulást szeptember 11-ére. A nyári hírhiány miatt azonban Terry Jones szélsőséges nézetei bekerültek a híradásokba, több mint 150 interjút adhatott különböző médiumoknak, és tervezett akciója végül akkra port kavart, hogy David Petraeus, az USA afganisztáni haderejének főparancsnoka is veszélyesnek minősítette. Két évvel korábban egy Kansas állambeli fanatikus csoport szintén elégetett egy Koránt, de mivel nem kapott nagy nyilvánosságot, nem is lett belőle nagy botrány. Most viszont az amerikai hadsereg afganisztáni parancsnoka szerint a Koránégetés a külföldön szolgáló amerikai katonák épségét veszélyeztetné.

Forrás: AFP
Terry Jones lelkész

Még Barack Obama amerikai elnök is tévéinterjúban üzent a lelkésznek. Obama azt mondta, hogy amennyiben Jonest tényleg hite motiválja, reméli, hogy "hallgat a jobbik angyalokra, és megérti, hogy ez pusztító cselekedet lenne". Az ABC televízió riportere ekkor azt kérdezte Obamától, hogy tehetetlennek érzi-e magát amiért elnökként neki kell kezelnie a világméretű következményeket, amiket a mindössze 30 követővel rendelkező lelkész tervei váltanak ki. "Frusztráló" - közölte erre Obama, hozzátéve, hogy kormánya ennek ellenére a törvények alapján működik, azokat neki is be kell tartania, így nem tehet semmit a lelkész tervezett akciója ellen. "Ha hallgat engem, szeretném, ha megértené, hogy amit tenni szeretne, az teljesen ellentétes az amerikai értékekkel" - mondta Obama.

Múló béke

Az Obama által hangsúlyozott értékek korábban általánosan elfogadottak voltak a politikusok között, akik 2001-ben nem hagyták, hogy a World Trade Center elleni támadás tönkretegye az ország több millió muszlim lakosának korábbi sikeres integrációját - írja a Spiegel. Amerikában korábban szinte senkit nem zavart a sok iszlám iskola, és az amerikaiaknak Európával ellentétben nem okozott problémát, ha a muszlimok fejkendőt akartak viselni, vagy új mecseteket akartak építeni. A vallással szembeni fenntartások ugyan fokozatosan gyűltek, de - írja a Spiegel - a muszlimok sikeresen beilleszkedtek az amerikai társadalomba.

Ez a nyugalmi állapot most megszűnni látszik, aminek a lap szerint is köze van a választásokhoz, az iszlámot befeketítő politikusokhoz. A republikánus politikusok, és főleg az új konzervatív csoport, a Tea Party képviselői például szándékosan utalnak nyilatkozataikban Obama elnökre a harmadik nevével, Barack Hussein Obamaként emlegetve őt. Ezzel a Spiegel szerint tudatosan erősítik a minden ötödik amerikai fejében élő tévhitet, hogy Obama muszlim. A tavalyi választási kampányban a Spiegel szerint nem csak ez az arány emelkedett, de egyre több amerikai kezdte azt is gondolni, hogy baj lenne, ha Obama valóban az iszlám vallás követője lenne. Ez, akárcsak a muszlimok ellen egyre szaporodó támadások és a mecsetek előtti tüntetések azt mutatják, hogy a 2001-es támadások utáni megbékélés lassan a múlté.

Idén a holdjáráshoz igazodó muszlim ünnep, a ramadán böjti hónap utolsó napját csak egy nap választja el szeptember 11-től. Az iszlám egyik legnagyobb ünnepe Amerika egyik legnagyobb tragédiájával találkozik, és emiatt muszlim szervezetek már be is jelentették, hogy nem fogják a szokásos módon megünnepelni szent napjukat. Azért nem, mert félnek, hogy a mostani feszült légkörben félreértenék őket, és sok amerikai azt hinné, a 2001-es támadást ünneplik.