Hiába kért orosz katonákat az etnikai zavargásokba süllyedő Kirgizisztán

Oroszországtól kért katonai segítséget az ismét véres zavargásokkal küzdő kirgiz kormány, amely egyedül már nem képes megfékezni az ország déli részén dúló etnikai konfliktust. A déli Os városában egész utcák állnak lángokban, és a szemtanúk szerint kirgiz fegyveresek lövik halomra a menekülő üzbégeket. Oroszország katonákkal nem hajlandó beavatkozni, de humanitárius segítséget ígért, miközben a kirgiz kormány felhatalmazta csapatait, hogy figyelmeztetés nélkül lőjenek a zavargókra.

Az orosz hadseregtől kért katonai segítséget Kirigizisztán átmeneti kormánya, miután véres etnikai konfliktus tört ki az ország deli részén, amelyet a kormányerők egyedül nem képesek megfékezni. A dél-kirigizisztáni Os városában legalább 60 embert öltek meg az üzbégek és kirgizek között kialakult összecsapásokban - írta a BBC, az MTI szombat éjjel azonban már 80 halottról tudott.

"Külföldi fegyveres csapatok beavatkozására van szükségünk, hogy le tudjuk csillapítani a helyzetet" - közölte szombaton Roza Otunbajeva átmeneti kormányfő, aki levélben Dimitrij Medvegyejev orosz elnökhöt fordult segítségért. A kirigiz kormányfő szerint Os városában a helyzet kicsúszott a kormány irányítása alól: a BBC szerint a két napja tartó összecsapások elől üzbégek tömegei menekülnek az üzbég-kazah határ felé.

A BBC helyszínen tartózkodó tudósítója szerint a Kirgizisztánból menekülő üzbégek a határon arról beszéltek, hogy Os városában házaikat porig égették, és most nincs hová menniük. A menekülők azt állították, hogy a városban több száz embert lőttek halomra páncélozott járművekkel érkező kirgiz fegyveresek. Egy szemtanú a BBC-nek azt mondta, rengeteg holttestet látott, de nem lehetett őket elhozni a mészárlás helyszínéről.

A kirgiz Belügyminisztérium szóvivője szerint a helyzet "nagyon rossz". "Nincs jele a javulásnak, otthonokat gyújtottak fel, egész utcák állnak lángokban" - mondta. Az AP hírügynökség szerint géppuskából leadott lövéseket lehet hallani Os városában, ahol a kormányerők próbálják visszaszerezni az irányítást a helyi bandák által uralt utcákban.

A kormány vészhelyzetet rendelt el a deli Dzsalalabad városában is, mivel "az etnikai feszültség terjed" - mondta szombaton egy kormánytisztviselő. A kirgiz televízió szerint a zavargások miatt lezárták a tádzsik és kínai határt, miközben az orosz és a kínai kormány nyugalomra szólította fel az országot. A helyi média beszámolói szerint az erőszak helyi rivális bandák között robbant ki, és csütörtök délután fajult fegyveres konfliktussá, amit zavargások és fosztogatás követett.

A két városban éjszakára kijárási tilalmat vezettek be. Osban a sötétedéssel szombat este elcsitultak a lövöldözések szemtanúk beszámolói szerint. A területi központot a kirgiz fegyveresek ellenőrzik, míg az üzbégek barikádokat emeltek lakókörzeteikben, s igyekeznek visszaverni a támadásokat. A félmilliós város több kerületében szünetel az áramellátás és a gázszolgáltatás, gyakorlatilag megszűnt a tömegközlekedés, az üzletek, bevásárlóközpontok és piacok többségét felgyújtották és kifosztották.

Az elűzött elnököt okolják

Roza Otunbajeva ügyvezető kormányfő szerint a zavargások mögött az áprilisban véres forradalommal elűzott elnök fivérei állnak az. Os és "Ezeknek az emberek nagyon erős az a törekvése, hogy visszatérjenek a hatalomba" - jelentette ki Otunbajeva, aki szerint a kirgiz hatóságok pótlólagos erőket vezényelnek az ország déli részébe. Os és környéke az áprilisban elűzött Kurmanbek Bakujev elnök legerősebb bázisa.

A kirgiz kormány szombat este engedélyt adott, hogy a fegyveres erők figyelmeztetés nélkül lőjenek az etnikai konfliktusok körzetében. A kormány emellett részleges mozgósítást rendelt el a tartalékosok között, hogy megerősítse a zavargások megfékezéséért küzdő erőket. A tartalékosok részleges mozgósítása már vasárnap elkezdődik, s a kirgiz védelmi minisztériumot arra utasították, "a fegyveres erők egy részének szervezettségét és állományát a hadiállapotnak megfelelő szintre kell átállítani". Biskek emellett technikai segítséget, tömegoszlatáshoz szükséges eszközöket kért Moszkvától.

A kirgiz ügyvezető államfő szombaton közölte, hogy a Kirgiz Köztársaság megnyitja határát Üzbegisztánnal, hogy a nők, gyerekek és az idősek szükség esetén menedékre találjanak a túloldalon. Arról is beszámolt, hogy az üzbég vezetés megerősítette a határvédelmet ezen a határszakaszon, mert egyes üzbég csoportok hajlandóságot éreznek arra, hogy beavatkozzanak a konfliktusba a Kirgizisztánban élő kisebbségek védelmében. Eddig már hatezren lépték át a határt Üzbegisztán felé. Kirgizisztánban a lakosság mintegy 15 százaléka üzbég, Osban és körzetében a lakosságnak csaknem fele az.

Oroszország nem küld katonát

Bár a kirigiz kormány azonnali katonai segítséget kért Oroszországtól, Dimitrij Medvegyejev orosz elnök szóvivője szombaton közölte: Oroszország nem küld katonákat a kirgiz helyzet konszolidálására. A szóvivő szerint Oroszország "jelen körülmények között nincs felkészülve arra, hogy csapatokat küldjön Kirgizisztánba, de humanitárius segítséget tud nyújtani az erőszak által sújtott térségnek" - idézte a forrást a BBC.

Medvegyev szóvivője szerint a Kirgizisztánban elharapózó erőszak belső konfliktus, Oroszország pedig nem látja a feltételeket arra, hogy részt vegyen annak feloldásában. A kirgiz főváros, Biskek közelében egy támaszponton 150 orosz katona állomásozik, ők azonban nem kaptak parancsot a beavatkozásra.

Kirigizisztánban az elmúlt napok zavargása volt a legnagyobb erőszakhullám, mióta áprilisban véres forradalommal megdöntötték a korábbi elnök, Kurmanbek Bakijev hatalmát. A mostani zavargásokban az egészségügyi minisztérium délutáni közlése szerint több mint 650 ember sérült meg, és az ország egyes részein nincs elég élelmiszer és személyzet a sérültek ellátásához. Az MTI éjjeli adatai szerint a sérültek száma az összetűzések során több ezerre emelkedett.

A zavargás nem sokkal a június 27-re kitűzött népszavazás előtt tort ki, amelyen az ország új alkotmányáról szavaznak majd Kirgizisztán polgárai. A politikai krízis az elemzők szerint polgárháborús veszéllyel is fenyeget a Közép-Ázsiai országban, amely mind az orosz, mind az amerikai hadsereg számára stratégiai jelentőségű szövetséges.