Károly herceg ízlése miatt mutogatnak a brit királyi házra

Többmilliárd fontos londoni ingatlan-beruházást kaszált el Károly brit trónörökös, mert nem tetszettek neki a tervekben szereplő modern épületek. Nem ez az első eset, hogy Károly ízlése formálja London városképét, most azonban egy kártérítési perben be is bizonyították, a herceg hatáskörét túllépve a katari emírtől és a miniszterelnöktől kérte, hogy állítsák le cégük beruházását, mielőtt meghasad a szíve.

"Belesajdul a szívem, ha a tervekre nézek" - panaszkodott Károly walesi herceg a katari miniszterelnöknek egy London belvárosába tervezett lakóparkról. A beszélgetés egy kártérítési per miatt került nyilvánosságra, Károly ugyanis nem csak úgy panaszkodott: a kifogásolt lakópark katari pénzből megvalósuló beruházás, az emír és a miniszterelnök pedig diplomáciai bonyodalmaktól tartva a herceg közbenjárására visszavonta a három milliárd fontos fejlesztés engedélyezés előtt álló terveit.

A katari királyi család tulajdonában álló Qatari Diar nevű cég egy monacói székhelyű ingatlanbefektető, Christian Candy cégével közösen 2007-ben szerezte meg közel egymilliárd fontért a London belvárosában található chelsea-i laktanyát a honvédelmi minisztériumtól. A katari cég még 2008 novemberében kivásárolta Candy tulajdonrészét, a vételár egy részét azonnal kifizették, további 81 millió fontot viszont csak akkor utaltak volna a szerződés szerint, ha a hatóságok engedélyezik a terveket.

Gucci-gettó oligarcháknak

A befektetők modern lakóparkot álmodtak az egykori laktanya területére: több mint hatszáz lakás, üzletek, éttermek, közösségi terek és nagy parkok szerepeltek a tervben, amelyet Richard Rogers építész irodája készített. Rogers modern és sokszor vitatott épületeiről ismert, ő tervezte többek között a párizsi Pompidou Központot, Starsbourgban az emberi jogi bíróság épületét, Londonban a posztmodern ikonnak számító Lloyd's székházat és a Millennium Dome-ot, valamint az új madridi repülőteret, amelyért 2007-ben megkapta az egyik legrangosabb építészeti elismerést, a Pritzker-díjat.

Rogers a laktanya újratervezésénél sem hazudtolta meg magát: modern, csupa üveg, fém és beton épületeket tervezett a belvárosi telekre, bár elképzelése szerint a falakat úgy színezték volna, hogy az új épületek illeszkedjen a környék viktoriánus, György-korabeli és 20. századi épületeihez is. Az építész szerénytelenül valaha volt legjobb tervének nevezte a lakóparkot a Guardiannak, de nem mindenki volt ennyire elragadtatva az épületektől. Gucci-gettó szupergazdag oligarcháknak - írták róla kritikusai, páran pedig tiltakozó csoportot alakítottak, és többek között az ismerten hagyománytisztelő walesi herceget kérték meg arra, hogy álljon ki a környék egyszerű emberei mellett a szerintük nem London belvárosába illő tervvel szemben.

Károlyt nem kellett noszogatni, magától is kampányt indított a modern lakópark ellen. Az ügy részleteire csak azért derült fény, mert a katari cég még engedélyezés előtt visszavonta a terveket, a korábbi partner, Christian Candy szerződésszegés miatt beperelte őket, és követelte a szerződés szerint neki járó 81 millió fontot (több mint 28 milliárd forintot). Candy már a per elején arra hivatkozott, hogy a katariak Károly herceg közbenjárására vonták vissza a terveket. A Qatari Diar eleinte azzal érvelt, hogy nem sok esélyt láttak arra, hogy a városi hatóságok engedélyt adjanak a modern épületekre, ezért döntöttek úgy tavaly júniusban, hogy újrarajzoltatják a házakat.

Harc a végsőkig

Néhány meghallgatás, hamis tanúvallomás és a katari cég teljes tagadása után aztán egy londoni szerverről előkerültek azok az e-mailek, amelyek Károly közbenjárásáról tanúskodnak, és lassan fény derült az ügy részleteire is. Károly először a miniszterelnöknél reklamált és kért hagyományosabb, "például a 18. századi Edinburgh stílusában" épülő házakat a telekre. "Sokan örökké hálásak lennének önnek, ha a cég különleges és maradandó örökséget hagyna Londonra" - írta a miniszterelnöknek. A herceg az örökké és a maradandó szavakat saját kézzel aláhúzta, majd egy vázlatot is mellékelt a levélhez, amelyet egyik kedvenc neoklasszicista építésze, Quinlan Terry készített.

A Chelsea laktanya telke

Károly két hónappal később, 2009 májusában a katari emírt is vendégségbe hívta, majd a teázás közben a fülébe súgta, mennyire borzalmasnak találja Rogers terveit. A bírósági tárgyalásokon előkerült e-mailek szerint az emírt nagyon felbosszantotta, amit Károlytól hallott, és dühösen arra kérte a cég vezetőit, hogy vonják vissza a terveket. A cég előbb kompromisszumot ajánlott volna Károlynak, miszerint ha megkapják az engedélyeket a várostól, átrajzolják a terveket, de Károly ezzel nem elégedett meg, azt mondta, ez a telek túlságosan fontos ahhoz, hogy egy informális megállapodásra hagyatkozva egy alkalmatlan tervet engedélyezzenek. "A végsőkig fogok harcolni" - üzente Károly a kártérítési perben a bíróság elé kerülő dokumentumok szerint.

Az építész szerint a városi hatóságoktól kedvező bírálatokat kaptak az eredeti tervekre, és minden jel arra utalt, hogy célegyenesben vannak. A bíróság sem talált semmi arra utaló nyomot, hogy a cégnek - ahogy állították - tartania kellett volna attól, hogy a modern épületeket nem engedélyezik. Az előkerült e-mailek alapján a bíró bizonyítottnak találta, hogy a cég Károly közbenjárására vonta vissza a terveket. A tanúk azt mondták: a katari hagyományok miatt az emír - akinek az unokatestvére a miniszterelnök - nem nagyon tudja elválasztani a királyi család és a kormány szerepét, nem is nagyon értik, miért találták többen problematikusnak, demokráciaellenesnek Károly közbenjárást. Az emír attól félt, hogy ha nem teljesítik Károly kívánságát, csorbulhat diplomáciai befolyása, folt eshet megítélésén.

Gennyes kelések a város testén

Nem ez volt az első eset, hogy Károly herceg építészeti kérdésekbe avatkozott Londonban. 1984-ben a Nemzeti Galéria kibővítésére pályázó Peter Ahrends tervezővel szemben indított harcot, egy mára híressé vált, brit építészek előtt tartott beszédében hatalmas, gennyes kelésekhez hasonította a tervet. Akkor a beszéddel is elérte célját, az épület nem épült meg. Ugyanebben a beszédében egy tervezett felhőkarcoló ellen is kikelt, máskor elkészült könyvtárakat hasonlított titkosrendőrség akadémiájához, krematóriumhoz vagy épp szemeteshez. Rogersszel is többször összetűzésbe került már: 1987-ben a Szent Pál Székesegyház melletti tér felújítására készített terveit kritizálta, mire ejtették is Rogerst. Amikor pedig az építész a Királyi Operaház épületének újjáépítésre jelentkezett, kerek perec megmondták neki, hogy jó a terve, de túl kockázatos, mivel a herceg nem szereti őt.

Ugyan a közvélemény azt várja az angol királyi családtól, hogy bizonyos kérdésekben maradjon semleges, a demokratikus döntési folyamatokba pedig nincs is joguk beleavatkozni, Károly nemcsak építészeti kérdésekben szokott megnyilatkozni. A walesi herceg szívén viseli az egészségügy, a gazdálkodás és a fejlesztések sorsát is, több alapítványt is létrehozott, hogy bizonyos kérdésekben képviselni tudja az álláspontját. Közbenjárása számtalan ügyben felmerült már, ez volt az első eset, hogy bíróság előtt bizonyítékokkal is alá tudták támasztani a feltételezéseket.

"Károly nagyon keveset tud az építészetről, ezt a vitát is a stílusok harcának fogja fel" - mondta Rogers a Guardiannak. Az építész szerint a herceg felfogása történelmietlen, ugyanis az építészet nem egy fagyott, merev dolog, hanem állandóan változik, fejlődik. Szerinte Károly azt sem látja, hogy egyik kedvenc építésze, Christopher Wren is újító volt a maga idejében, és az akkori herceg egészen biztosan nem támogatta a terveit. "Azt gondolom, a herceg azért viseli a szívén például az építészet, mert valami munkát keres magának, és épp ezért nem is nagyon tudok rá haragudni. Nem gondolom, hogy gonosz lenne, egyszerűen csak egy becsapott, munkanélküli ember" - mondta Rogers.