Feltúrják zsebeiket az EU vezetői

Vágólapra másolva!
Egyre valószínűbb, hogy Európának eurómilliárdokat kell fizetnie a fejlődő országoknak, ha rá akarja beszélni őket, hogy csatlakozzanak a világ klímavédelmi egyezményéhez. Csütörtökön kezdődő ülésükön arról vitatkoznak az EU állam- és kormányfői, hogy ebből melyik ország mennyit álljon. Egyeztetések folynak arról is, hogy ki legyen az EU nagyfőnöke, és megpróbálják kitalálni, hogy mit lehet tenni az egész EU átalakulását egyedüliként akadályozó Václav Klaus cseh államfővel.
Vágólapra másolva!

Eredetileg a közös elnök és külügyminiszter megválasztása lett volna a fő témája az Európai Unió állam- és kormányfőinek csütörtökön Brüsszelben kezdődő kétnapos csúcstalálkozójának, de ez a probléma egyre inkább háttérbe szorul. Az Európai Tanácsnak ugyanis két másik, sürgető kihívással kell szembenéznie: a globális klímavédelmi tárgyalások elakadásával, illetve Václav Klaus cseh államfő makacsságával.

Pénz beszél

Laks Loekke Rasmussen dán miniszterelnök szerint egyre valószínűtlenebb, hogy az ENSZ decemberi, Koppenhágában ülésező klímakonferenciáján létrejöhet a megállapodás a kiotói jegyzőkönyveket felváltó új klímavédelmi egyezményről. Rasmussen szerint szinte biztos, hogy nem sikerül megegyezni az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának korlátozásáról. "Nem hisszük, hogy lehetséges lenne megalkotni egy jogilag is kötelező megállapodást" - mondta a BBC-nek.

Az EU soros elnöke, Fredrik Reinfeldt svéd miniszterelnök szerint a holtponton csak úgy lehet átlendíteni a tárgyalásokat, ha az unió anyagi áldozatokat hoz a klímavédelmi egyezményért. A fejlődő országok ugyanis kompenzáció nélkül nem fogják teljesíteni a kitűzött célokat. Kína és India vezetésével amellett érvelnek, hogy a nyugati országokhoz képest súlyos versenyhátrányból indultak, és joguk van az ipari fejlődéshez (a klímaegyezményről folyó tárgyalásokról itt olvashat).

Arról elvileg egyetértés van az EU-ban, hogy a kompenzációra szükség van. Mértékéről, illetve az egyes tagállamokra jutó terhekről azonban komoly viták várhatók. Az Európai Bizottság javaslata szerint a tagállamok 2013-tól évente 15 milliárd eurót fizetnének a fejlődő országoknak, hogy segítsék a klímavédelmet. Lengyelország és más keleti tagállamok azonban máris jelezték, túl szegények, így nem tudnak hozzájárulni a költségekhez.

Klausra várva

Komoly fejtörést okoz az állam- és kormányfőknek, hogy az euroszkeptikus Klaus továbbra is akadályozza az EU reformjáról szóló lisszaboni szerződés hatályba lépését, mert nem hajlandó aláírni a képviselőház és a szenátus által már elfogadott ratifikációs okmányt. Korábban arra hivatkozott, hogy a megismételt írországi népszavazás eredményére vár. Miután az írek igent mondtak, Klaus a cseh alkotmánybíróságra mutogat, amely előtt jobboldali szenátorok támadták meg a szerződést. A testület várhatóan a jövő héten dönt a beadványról (erről itt olvashat).

Klaus azt szeretné elérni, hogy Csehország részleges mentességet kapjon a szerződéshez kapcsolódó alapjogi charta hatálya alól. Az elnök ugyanis attól tart, hogy ez alapján a II. világháború után kitelepített szudétanémetek vagy leszármazottaik kártérítést követelhetnének Prágától. A tagállamok vezetőinek valamilyen megoldást kell találniuk erre, de Magyarország és Ausztria jelezte, elfogadhatatlan számára, hogy megvédjék a kitelepítést lehetővé tevő Benes-dekrétumokat (Klaus megfontolásairól itt olvashat részletesen)

Bajnai Gordon magyar kormányfő szerdán azt mondta: a kormány az Európai Tanács ülésén támogatni fogja a lisszaboni szerződéssel kapcsolatos félreértések tisztázását, nem támogat viszont semmilyen olyan törekvést, amely akár közvetlenül, akár közvetve a németeket, az osztrákokat és a magyarokat a kollektív bűnösség elve alapján sújtó Benes-dekrétumok rehabilitálására, igazolására irányul.

Két esélyes

Mivel a lisszaboni szerződés egyelőre nincs hatályban, a 27 tagállam vezetői egyelőre csak informálisan kezdik meg az egyeztetéseket arról, kik tölthetnék be a reformszerződés alapján létrejövő posztokat: ki lehet az Európai Tanács elnöke, illetve a tanácsban és a bizottságban is helyet foglaló külügyi főképviselő. Az elnöki tisztségre két esélyes jelölt van: Tony Blair korábbi brit munkáspárti miniszterelnök, illetve Jean-Claude Juncker, Luxemburg kormányfője, aki európai rekorderként 1995 óta áll országa élén.

Az elnöki kampány annak ellenére indult be, hogy a poszt hivatalosan még nem is létezik. David Miliband brit külügyminiszter már hétfőn arról beszélt, hogy Európának jól ismert arcra és névre van szüksége, amivel egyértelműen Blairre utalt. Juncker a párizsi Le Monde című lapnak és a német hírügynökségnek adott nyilatkozatával jelentkezett be: "Amennyiben felkérnének, semmi okom sem lenne azt visszautasítani" - mondta.

Blairt támogatja Silvio Berlusconi olasz miniszterelnök. Az olaszok szerint Juncker túlságosan föderalista, a Benelux-államok szerint viszont egy brit jelölt elfogadhatatlan, mivel Nagy-Britannia sem az eurózónának, sem a schengeni övezetnek nem része. Valószínűleg Blairt támogatnák a franciák is. Nicolas Sarkozy francia államfő a múlt héten arról beszélt, hogy szerinte Blair bármilyen nagy jelentőségű nemzetközi feladatra alkalmas lenne. A kampányban a Spiegel című német hetilap szerint Angela Merkel német kancellár lehet a királycsináló, de még az is megtörténhet, hogy egy harmadik személy fut be.

Blair támogatottsága még Nagy-Britanniában sem egyértelmű. A jövő évi választásokon győzelemre esélyes konzervatívok nem látnák szívesen Brüsszelben. David Cameron tory vezető még gúnyt is űzött Blairből, amikor a Guardian című lap szerint El Presidente (spanyolul: az elnök) néven emlegette, majd egy új szót is alkotott arra a jelenségre, ami szerinte eluralkodott a Munkáspárton: chairmanic, vagyis körülbelül elnökségmánia. Az Európa-párti brit liberálisok vezetője pedig "világjáró politikai szupersztárnak" minősítette Blairt.