Csak számítógépekkel szolgálhatta volna az al-Kaidát a CERN-kutató

Legfeljebb a CERN számítógépes kapacitását tudta volna terroristák szolgálatába állítani a svájci fizikai kutatóintézet francia kutatója, akit al-Kaida-kapcsolatokkal gyanúsítanak - mondta az [origo]-nak egy ott dolgozó magyar. A múlt héten őrizetbe vett francia kutató veszélyes, radioaktív anyagokhoz nem fért hozzá, de a CERN vezetői szerint terroristák céljaira használható anyagokat nem is tartanak az intézetben.

Nem volt hozzáférése a veszélyes területekhez annak az al-Kaida-kapcsolatokkal gyanúsított francia kutatónak, aki a CERN-ben, a részecskefizikai kutatások európai központjában dolgozott. Az algériai származású kutatót a múlt csütörtökön vették őrizetbe a francia hatóságok a genfi kutatóközponttól 100 kilométerre, Lyon mellett található Vienne városában: a férfi a gyanú szerint e-mailen tartott kapcsolatot az al-Kaidához köthető emberekkel, és részt akart venni terrorista cselekményekben is (a letartóztatásról bővebben itt olvashat).

Jurcsó Péter, a CERN-ben dolgozó egyik magyar alkalmazott az [origo]-nak azt mondta, hogy a férfi valószínűleg semmilyen veszélyes anyagot vagy eszközt nem tudott volna a terroristák szolgálatába állítani. "A CERN-nek közel 2500 alkalmazottja van, és további 8000 látogató kutató dolgozik itt, de a veszélyes részekhez csak néhány száz embernek van hozzáférése" - mondta. A CERN főigazgatójának a dolgozókhoz eljuttatott hétfői közleménye is megerősítette, hogy a gyanúba keveredett férfi nem volt a hozzáféréssel rendelkező dolgozók között.

A CERN közleménye szerint az intézmény nem is foglalkozik az atomenergiához vagy atomfegyverekhez kapcsolódó kutatásokkal. A kísérleteikhez használnak ugyan radioaktív anyagokat, ezek azonban olyanok, amelyeket a kórházakban vagy az iparban is meg lehet találni. A radioaktív anyagok kezelésére a kutatóintézet szabvány biztonsági előírásokat alkalmaz - írták, hozzátéve, hogy a CERN semmi olyan anyagot nem használ, amelyet terrorista tevékenységre lehetne használni.

"Mivel ilyen anyagokhoz nem férhetett hozzá, a letartóztatott kutató számára legfeljebb a számítóközpont számítógépes kapacitása lehetett volna használható" - mondta az [origo]-nak Jurcsó. "Azzal például végezhetett volna számításokat, szimulálhatott volna különböző helyzeteket a terroristák számára, de ennyi. Mást nem tudott volna kezdeni a CERN-nel" - fogalmazott.

Jurcsó szerint a francia férfi a látogató kutatók közé tartozott, így a CERN-en belül valószínűleg csak azok ismerték, akikkel egy kísérleten dolgozott. A férfi a második legnagyobb svájci műszaki főiskola, a lausanne-i EPFL főállású tanára volt, ez az intézmény delegálta őt a CERN egyik kutatócsoportjába. A főiskola felelőssége, hogy bejuthatott a CERN-be, hiszen nekik kellett volna ellenőrizniük az általuk delegált kutató hátterét. Nagy galibát azonban nem csinálhattak, hiszen a veszélyes területekhez való hozzáférésnél sokkal szigorúbb átvilágításon is átesnek a kutatók.

"A CERN alapvetően olyan, mint egy nagy egyetemi campus, ahol politikailag szemben álló országok kutatói is együtt végzik munkájukat, és diákjaik is együtt buliznak" - magyarázta Jurcsó. Szerinte inkább politika, a média által felfújt jelentéktelen ügy, hogy valakit közöttük terroristákkal való kapcsolattartással vádolnak: "annyi, hogy megint benne vagyunk a hírekben. De szeretném, hogy most már azért legyünk benne, mert újra működik a nagy hadronütköztető" - tette hozzá. (A CERN-ben végzett kutatásokról és a hadronutköztetőről a Tudomány rovat cikkeiben, itt olvashat).