A szerbek otthagynák az életképtelen Bosznia-Hercegovinát

Bosznia-Hercegovinát komolyan megosztják a belpolitikai viták az ország szuverenitásáról. A boszniai szerbek legszívesebben kiválnának a daytoni békével létrehozott államból, a horvátok is hajlanak a szakadás mellett, a bosnyákok pedig egy egységes országot vezetnének be az EU-ba és a NATO-ba.

Életképtelen államnak nevezte Boszniát Milorad Dodik boszniai szerb vezető szombaton a belgrádi B92 televíziós csatornának nyilatkozva. "Bosznia és Hercegovina életképtelen államnak bizonyult, a nemzetközi közösség elszámította magát Boszniában, és ez végül megerősítést fog nyerni" - jelentette ki Dodik. A boszniai szerb kormányfő ismét szemére vetette a nemzetközi közösségnek, hogy "évek óta" nyomást gyakorol a boszniai Szerb Köztársaságra, hogy az lemondjon önállóságáról.

Európai uniós és amerikai tisztségviselők pénteken Szarajevóban egy helyi politikusok részvételével rendezett értekezleten elmondták elképzeléseiket a Bosznia-Hercegovinában kialakult súlyos, az ország euroatlanti integrációját gátló belpolitikai patthelyzet megszüntetésére. A boszniai szerb, muzulmán és horvát vezetők október 20-án újabb találkozót tartanak a témában Brüsszel és Washington irányításával.

A boszniai háború lezárásaként 1995-ben aláírt daytoni megállapodás szentesítette az ország felosztását két, nagy önállósággal rendelkező - egy szerb és egy horvát-muzulmán - államalakulatra, amelyeket gyenge központi kormány köt össze. Bosznia működésének szavatolásában jelenleg döntő szerepe van a nemzetközi közösség főképviselőjének. Boszniát emiatt nemzetközi protektorátusnak tekintik, és az EU szerint ilyen ország nem alkalmas az uniós tagságra. Bosznia le is maradt balkáni szomszédai mögött a csatlakozási folyamatban.

A boszniai szerbek vehemensen védelmezik saját államalakulatuk önállóságát, és megszüntetnék a nemzetközi főképviselő tisztségét. A bosnyákok - akik a horvátokkal közös államalakulatban élnek - felszámolnák a két entitást, hogy az ország egységes államként csatlakozhasson az EU-hoz, és egyelőre megtartanák a főképviselőt. A horvátok általában egyetértenek az egységesítéssel, de úgy vélik, ha fennmarad az etnikai alapú felosztás, őket is megilletné a saját államalakulat létrehozásának joga.