Barack Obama kapta a Nobel-békedíjat

Vágólapra másolva!
Barack Obama, az Amerikai Egyesült Államok elnöke nyerte az idei Nobel-békedíjat. Az indoklás szerint Obama a nemzetközi diplomácia és a népek közötti együttműködés terén kifejtett rendkívüli erőfeszítéseiért kapta a díjat. Obama azt mondta, meglepte a döntés, az elismeréssel járó összeget jótékony célra fordítja. A 2009-es békedíjnak 205 jelöltje volt.
Vágólapra másolva!

Barack Obama, az Amerikai Egyesült Államok elnöke nyerte az idei Nobel-békedíjat. Obama a nemzetközi kapcsolatok és a népek közötti együttműködés erősítéséért kapta a díjat az indoklás szerint.

A bejelentést követő sajtótájékoztatón az újságírók egyebek mellett azt firtatták, hogy nem korai-e az elnök kitüntetése, hiszen még egy éve sincs hivatalában, és kampánytervei közül alig valósított meg bármilyen konkrétumot. A döntőbizottság szóvivője azt mondta, hogy az Obama által képviselt hozzáállást jutalmazták, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy nem megelőlegezett díjról van szó, hanem eddigi tetteiért kapta az elismerést. Az amerikai elnök eddigi érdemeinek felsorolása után a szóvivő azt mondta, remélik, hogy a díj az afganisztáni konfliktus megoldására is hatással lesz.

Obama meglepődött

Az amerikai elnököt meglepte, hogy ő kapta a Nobel-békedíjat, erről a washingtoni Fehér Ház rózsakertjében rögtönzött sajtótájékoztatón beszélt pénteken. Mint mondta, mélyen megtisztelve érzi magát, és az elismerést úgy tekinti, mint cselekvésre való felhívást a XXI. századi kihívások kezelésére. Szerinte nem érdemli meg, hogy a Nobel-békedíjjal kitüntetett meghatározó személyiségek társaságába került, és az elismerést nem saját érdemeinek elismeréseként kapta, hanem az amerikai vezető szerep megerősítésének tartja minden népet érintő törekvéseiben.

Robert Gibbs, a Fehér Ház szóvivője azt mondta: az elnök jótékonysági célra fordítja a díjjal járó összeg egészét, 1,4 millió dollárt. Obama valószínűleg több jótékonysági alapnak fogja felajánlani a Nobel-békedíjjal járó készpénzt, de még nem döntötte el, mely alapoknak - tette hozzá.

Amit tett

Obama valóban több olyan lépést tett az utóbbi időben is, amivel változtatott az amerikai diplomácia korábbi merevségén. Két hete, az ENSZ közgyűlésén is a nemzetközi összefogás fontosságát hangsúlyozta. Kijelentette, hogy az Egyesült Államok nem képes mindent egyedül véghezvinni, ezért együttműködésre van szükség, mert 2009-ben a népek és a nemzetek érdekei egybe esnek. Beszélt saját kormánya és a korábbi amerikai kormányok közötti különbségekről. Azt mondta, minden országnak saját magának kell megtalálnia az utat a demokrácia felé, azt nem lehet kívülről rájuk erőltetni. "Bízva ügyünkben és kiállva értékeink mellett, felszólítjuk az összes nemzetet, hogy csatlakozzon egy olyan jövő építéséhez, amelyet népeink megérdemelnek" - mondta. (Obama ENSZ-ben mondott beszédéről itt olvashat bővebben.)

Obama elődjénél, George Bushnál jóval türelmesebben viszonyul az iráni atomproblémához, de elkötelezte magát a közel-keleti helyzet rendezése mellett is. Kijelentette, hogy előfeltételek nélküli tárgyalásra van szükség, de nyilatkozataiból kiderült az is, hogy engedményeket vár a palesztinoktól és Izraeltől is. Obama múlt héten Koppenhágában járt, ahol azért lobbizott, hogy Chicago nyerje a 2016-os olimpiai játékok rendezési jogát. Ezt nem sikerült elérnie, de ott is azzal érvelt Chicago mellett, hogy a döntés közelebb hozhatná egymáshoz az Egyesült Államokat és a világ többi országát.

Hivatalba lépése után egyik első döntésével rendelkezett a guantánamói amerikai fogolytábor bezárásáról. A tábort ugyan várhatóan nem fogják bezárni az általa megszabott januári határidőig, de a döntés így is jelentős. A Bush-kormányt számos támadás érte a táborban - sokszor vád nélkül - fogva tartott, terrorista tevékenységgel gyanúsított emberek ellen alkalmazott, kegyetlen vallatási módszerek miatt. Obama ezeket is betiltotta. Sikerült enyhítenie a Kelet-Európába tervezett amerikai rakétavédelmi pajzs miatt feszült amerikai-orosz viszonyt is. Utasítást adott ugyanis a rakétapajzs terveinek átdolgozására, amit Moszkva kedvezően fogadott.

Ami nem jött össze

Volt azonban olyan döntése is Obamának, ami meglepetést keltett. Hétfőn például kiderült, hogy nem fogadja az Egyesült Államokban tartózkodó dalai lámát. Feltehetően azért döntött így, mert nem akarta felbőszíteni a Tibetet negyven éve annektáló Kínát. A kínai vezetés utólag jelezte, hogy pozitívnak tartja Obama döntését.

Obamának nehézségei vannak a klímaváltozás elleni küzdelemben is. A világ országainak képviselői decemberben találkoznak Koppenhágában, hogy megállapodjanak egy, minden országra érvényes szerződésről, amely a klímaváltozás elleni küzdelem legfontosabb alapelveit szabályozza. Ehhez hasonló egyezmény volt a kiotói jegyzőkönyv, amelyet az Egyesült Államok nem írt alá és ezzel sok kritikusa szerint komolyan hátráltatta a klímaváltozás elleni küzdelmet. Obama elnökké választása után többször jelezte, hogy személyes elkötelezettséget érez a Föld megmentéséért vívott küzdelemre. Az elmúlt hetekben ugyanakkor már arról győzködte más országok vezetőit, hogy a koppenhágai megállapodást nem szabad visszavonhatatlannak és mindent eldöntő határpontnak tekinteni. Ez bírálói szerint arra utal, hogy nem mer szembeszállni az amerikai iparral, ami veszélybe sodorja a megállapodást.

Vegyes fogadtatás

Jimmy Carter volt amerikai elnök szerint - aki 2002-ben, két évtizeddel hivatalából való távozása után maga is elnyerte a rangos elismerést - a döntéssel a Nobel-bizottság annak a tevékenységnek a támogatását fejezi ki, amelyet Obama a béke és a nemzetközi kapcsolatokban való összhang megteremtése érdekében fejt ki. Méltatta Obama kitüntetését a szintén demokrata Al Gore, egykori alelnök, aki 2007-ben lett Nobel-békedíjas.

Michael Steele, a Republikánus Párt országos bizottságának elnöke azonban több konzervatív megfigyelőhöz hasonlóan azt kérdezte: mit ért el eddig valójában Obama? Szerencsétlennek nevezte, hogy az elnök sztár státusa fontosabb azoknak az embereknek a tevékenységénél, akik fáradhatatlan munkájukkal valódi érdemeket szereztek ezen a területen. A konzervatív napilap, a The Wall Street Journal blogjában Iain Martin neves jogvédő egyenesen bizarrnak nevezte az elnök kitüntetését. "Miért kapta, talán azért, mert békét kötött Hillary Clintonnal, feladta a rakétapajzs tervét és bátorítja az irániakat? Vagy mert újabb csapatokat és fegyvereket küld Afganisztánba?"- írta.

Mi a békedíj?

A díjat alapító Alfred Nobel szerint a békedíjjal kitüntetett "legyen az a személy, aki a legtöbbet vagy a legkimagaslóbban tette a nemzetek barátságáért, a fegyveres erők csökkentéséért vagy megszüntetéséért, vagy békekongresszusok tartásáért és előkészítéséért." Az első díjakat 1901-ben, öt évvel Alfred Nobel svéd feltaláló és iparmágnás halála után adták át. A díj a legnagyobb nemzetközi elismerésnek számít, amellyel jelenleg körülbelül tízmilló svéd korona (körülbelül 263 millió forint) jár.

A Nobel-békedíj az egyetlen Nobel-díj, amelyet nem természetes személy is megkaphat. Többször részesültek szervezetek az elismerésben, a Vöröskereszt például már háromszor volt díjazott. Bár magyar Nobel-békedíjas eddig nem volt, 2005-ben az IAEA (International Atomic Energy Agency) dolgozói - köztük 15 magyar - részesültek a díjban. A 2009-es békedíjra 205 névjavaslat érkezett, ebből 33 szervezet, a többi magánszemélyé volt.

A legtöbb (18) Nobel-békedíjat amerikai kapta, őket követik a franciák 9 díjjal. Nagy-Britannia 8, Németország és Svédország 5-5 díjat vihetett haza, Belgium 4 és Dél-Afrika 3 díjat kapott. A Nobel-békedíjjal kitüntetettek csaknem háromnegyede férfi, tíz százaléka nő, valamivel több, mint 17 százaléka szervezet.

Kik kaptak Nobel-békedíjat?

Tavaly Martti Ahtisaari, korábbi finn miniszterelnök kapta a békedíjat, aki az indoklás szerint "a nemzetközi konfliktusok rendezésére irányuló, három évtizedes, számos földrészen kifejtett jelentős erőfeszítéseiért" kapta az elismerést. Ahtisaari 2007 márciusában javaslatot tett Koszovó feltétel nélküli függetlenségére, mégis a Namíbiában végzett közvetítői munkájára a legbüszkébb, mert az tartott a legtovább. (Róla többet itt olvashat.)

Tavalyelőtt Al Gore, az Egyesült Államok korábbi alelnöke és az ENSZ Kormányközi Klímaváltozási Bizottsága (IPCC), három éve pedig Mohammad Junusz bangladesi közgazdász és a mikrohiteleket nyújtó Grameen Bank vezetője kapta a kitüntetést.

Egyedül a Nobel-békedíjat adják át Norvégi fővárosában, Oslóban, a többit személyesen a svéd király adja át Stockholmban.

A többi békedíjas miniszterelnök

Több hivatalában lévő elnök kapott Nobel-békedíjat. Elsőként 1906-ban Theodore Roosevelt az 1905-ös orosz-japán háború befejezéséért folytatott közvetítő erőfeszítéseiért.

1971-ben Willy Brandt-ot, az NSZK kancellárát jutalmazták Kelet felé nyitó politikájáért, a kelet-európai államokkal és az NDK-val való lazításra és megegyezésre törekvő hozzáállásáért.

1978-ban az egyiptomi-izraeli béketárgyalásokért megosztva kapott békedíjat Anvar Szadat egyiptomi és Menáhem Begin izraeli államfő.

1987-ben Óscar Arias Sánchez, Costa Rica elnöke kapta meg a díjat, a latin-amerikai fegyveres konfliktusok békerendezésében kifejtett tevékenységéért.

Mihail Gorbacsov 1990-ben részesült a békedíjban a hidegháború befejezéséhez vezető erőfeszítéseiért.

1993-ban megosztott békedíjat kapott az akkori dél-afrikai elnök és egy évvel később hivatalba lépő utódja: Frederik Willem de Klerk és az egy év múlva elnökségét megkezdő Nelson Mandela. A díjat a dél-afrikai apartheid-rendszer befejezésének elősegítéséért kapták.

Egy évvel később hárman is osztoztak a díjon, mindnyájan a közel-keleti konfliktus megoldásában kifejtett erőfeszítéseikért: Jichák Rabin izraeli miniszterelnök; Simon Perez, aki elődje, majd meggyilkolása utáni utódja volt; illetve az 1996-tól haláláig a Palesztin Autonóm Hatóság elnökeként tevékenykedő Jasszer Arafat. Arafat jutalmazása egyébként a békedíj történetének egyik legtöbbet vitatott döntése volt. 2000-ben Kim De Dzsung dél-koreai államfő a Dél-és Észak-Korea közti megegyezésért tett erőfeszítéseiért kapta meg a díjat.

Némelyeket miniszterelnökségük előtt vagy után ismertek el, ilyen például a lengyel Lech Walesa, a Solidarnooa (Szolidaritás) alapítója és emberijogi aktivista, a kommunizmus bukása utáni Lengyelország első elnöke, aki 1983-ban kapta meg a díjat. Jimmy Carter korábbi amerikai elnök 2002-ben az évtizednyi fáradhatatlan erőfeszítéseiért a nemzetközi konfliktusok békés rendezése érdekében, a demokrácia és emberi jogok fejlesztéséért, a gazdasági és társadalmi fejlesztések előmozdításáért részesült a díjban. A legutóbbi díjazott, a finn Martti Ahtisaar, akit szintén miniszterelnöksége után ismertek el.